Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-29 / 48. szám

787 788 DUNANTLI PROTESTÁNS LAP. mikor bibliáját fölnyitottam, ez föltárta előttem egész benső világát, mert annak minden lapján szemembe tűnt a hosszas, szorgalmas olvasgatás nyoma, — a la­pok a használattól elnyíívék, a kiválasztott textusok aláhuzogatva s a lapszéleken a szív rövid felsóhajtásai valának oda jegyezve. A használatnak a jelei különö­sen sok volt a bibliának némely könyvében, kivált a Zsoltárokban, Ezsajás és Hozseás próféta irataiban s az újszövetségi iratok közt a János evangyéliomában. S ebből a dologból biztosan megtudtam, hogy igazán milyen volt az az élet, amely e földre nézve bevégző­dött és hogy honnét eredtek annak erényei. íme, csak a bibliájának megtekintése is elárulja az ember legtitkosabb valóját s az utána következő nemzedékekre nézve emlékjeléül marad vallásos volta vagy vallástalanságának ! S az élők vallásos érzésére ta­lán semmi sem lehet jótékonyabb hatással, mint átla­pozgatni a maguk szent könyvét, mert az olvasgatás­nak vagy nem olvasgatásnak jeleiből megtudhatják, hogy szeretik-e vagy sem Istennek igéjét. 8 mégis há­nyán vagytok, lelkésztársaim és növendék papok, akik nemcsak hivatásszerüleg, de irántuk való szeretetből szorgalommal tudakozzátok az írásokat ?! Tanulmányoz­zuk azokat mindnyájan szent bnzgósággal tudván „A teljes irás Istentől ihlletett és hasznos tanításra, feddésre, megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jócse­lekedetre fölkészíttetvén.“ (Folyt, köv.) Miklós Géza, ev. ref. lelkész. A gyakorló-iskola és a gyakorlati kiképzés. Nem részletezem sem a gyakorló-iskola, sem a gyakorlati kiképzés célját. Igen tisztelt tanártársaim mind a kettőt jól ismerik. E helyett inkább arról szó­lok, hogy a két intézmény milyen szervezet mellett se­gíthetne bennünket a legbiztosabban a tanítónevelés ideális végcéljához. A két fontos dologra befolyást gyakorol: o) maga a gyakorló-iskola, b) a gyakorló-iskolai tanító, c) a pae­­dagogiai tárgyak tanára, d) a tanítóképző tanártestü­lete. E négy tényezőnek harmonikus együttműködése nélkül a gyakorló-iskola feladatát meg nem oldhatja vagyis a tanítóképző tanulók annyi gyakorlati ügyes­séget nem szerezhetnek, amennyi az önálló tanítói mű­ködés megkezdéséhez okvetetlenül szükséges. Hogy a gyakorlati kiképzés érdeke mi mindent kívánna, arról ez alkalommal nem szólok. Nem fejtem most ki részle­tesen, — hogy miért lesz csonka a mi tanulóink gya­korlati kiképzése mindaddig, amig alkalmat nem adunk nekik, hogy a gyermekeket a bölcsőbeli kortól kezdve figyelhessék meg. Különös a mi mostani rendszerünk. Azt kívánjuk a tanítótól, hogy tudatosan, okszerűen nevelje a 6—12, illetve 15 éves gyermekeket, amikor nem is sejti, mint lett a hat éves gyermek azzá, ami. A) A gyakorló-iskoláról. 1. Minden tanítóképző mellé két tanítóval biró osztott gyakorló-iskola állíttassák fel. Vannak, akik hat tanítós osztott gyakorló-iskolát óhajtanak. En e tervet nem helyeslem. A kezdő tanítóképző tanuló egy­előre csak egyetlen egy tanítói példaképet szemléljen. A haladás magasabb fokán sorra kerülne a második tanítói egyéniség. Kivihetetlennek tartom, hogy tanu­lóink egyszerre vagy akár egymásután hat tanítómes­tertől tanuljanak. Legyen minden gyakorló-iskolai tanító igazán mester s akkor teljesen felesleges a hat tanítós osztott gyakorló-iskola. 2. A két tanítós osztott gyakorló-iskola úgy ál­líttassák fel, hogy tetszés szerint egy, két, három, négy, öt 8 hat évfolyamú osztott, illetve osztatlan iskolává legyen átalakítható. 3. A gyakorló-iskolába fiuk és leányok vegyesen járjanak. Vegyes gyakorló iskolák legyenek a tanítónő­képzők mellett is. 4. A gyakorló-iskola felszerelése teljes és minta­szerű legyen. A felszereléseket ne csak készpénzért vegye, hanem szoktassa rá a tanítóképző tanulókat szemléltetési eszközök készítésére. B) A gyakorló-iskolai tanítóról. 1. A gyakorló-iskolai tanító tudásban és művelt­ségben a legjelesebb tanárokkal egy színvonalon álljon s formailag is ezek képesítését szerezze meg. A mű­veltség alatt nem csak a társadalmi műveltséget értem, hanem első sorban a hivatása körébe tartozó feladatok mesteri realizálását. Ezt magas fokú tudás, mondjuk tudományos műveltség nélkül elképzelni nem tudom. Egy téren sem oly nagy bűn a protekció, mint itt. — Egy meg nem felelő gyakorló-iskolai tanító kimondha­tatlan pusztítást visz véghez a nemzeti nevelés terén. Vegyük pl., hogy egy a megfelelő színvonalon alul álló gyakorló-iskolai tanító csak 20 éven át képez gyakorló­­iskolában tanítókat. Ez idő alatt legalább 500—700 tanítót ad a hazai népiskoláknak. 2. A gyakorló-iskolai tanítói állás a tanári álás­­sal egyenlősíttessék minden tekintetben. A jelenleg mű­ködő gyakorló-iskolai tanítók közül azokat, akiket egy illetékes bizottság nem találna alkalmasoknak nagy fon­tosságú állásuk betöltésére, az iskolafenntartó más he­lyen és minőségben, anyagi megrövidítésük nélkül al­kalmazza. 3. A gyakorló iskolai tanítónak kitűnő gyermek pszihologusnak kell lennie. A gyermek lelki világát ala­posan ismerje. E nélkül tanító nevelő feladatát nem tel­jesítheti. A gyakorló-iskolai gyermekeket ő ismeri a legjobban, ő van közöttük reggeltől estig. 4. A gyakorló iskolai tanító tanítsa a módszertant és az iskolaszervezetet. Megfelelő tudományos művelt­ség mellett a paedagogiai tárgyak tanításával őket kel­lene megbízni. így biztosítanék a gyakorlatból eredő paedagógiai elmélet helyes kifejtését, a gyakorlatnak és elméletnek egy természetszerű egységes egésszé való egybeolvadását. C) A paedagogiai tárgyak tanáráról. 1. Paedagogiai tárgyat az a tanár taníthasson csak, aki határozottan szakember, vagyis ifjúkorától

Next

/
Thumbnails
Contents