Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

705 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 706 5. A könyvtár helyisége lenne a tornateremnek a gyakorlóiskola felé eső kis szobája. 6. Olvasó-helyiségül felhasználnék a nagy torna­termet. A fűtést és világítást az intézet adná, mert hi­­hiszen az uj intézmények intézeti életünk szerves részei; arravalók, hogy tanítványainkat néptanítói hivatásukra minél jobban ráneveljük. A fűtés nem okozna költség­­többletet, mert a tornatermet úgy is minden nap kell fűttetni. A tornaterem lenne tehát az olvasó-szoba. Gyűj­tésekkel beszerezzük a megfelelő asztalokat és székeket. 7. Olvasási időül kitüznők az esti órákat 5 — V87-ig. 8. Az olvasási idő alatt állandóan az olvasók kö­zött van a könyvtáros és négy negyedéves növendék, valamint az ifjúsági egyesület atyái közül legalább egy. 9. Könyvtáréra lenne minden héten az olvasási idő alatt. Akik például nem az olvasó-szobában olvas­nak, azok a könyveket haza is vihetik. A hazavitt könyvet 1, legfollebb 2 hét alatt be kell szolgáltatni. 10. Aki a könyvet megrongálja, kártérítéssel tartozik. 11. Az iskolai népkönyvtár a következő szakokra oszlik : a) Képes könyvek szöveg nélkül, b) Mesék, mondák, elbeszélések, költemények, o) Történeti könyvek, d) Földrajzi könyvek, e) Természettudományi könyvek, f) Gazdasági és egészségtani könyvek. Ez lenne az ifjúsági és népkönyvtár vázlatos ter­vezete. Az ügyrendet is a következőkben terjesztem elő : A pálmai állami tanítóképző ifjulági- és népkönyv­tárának ügyrendje. 1. A pápai állami tanitóképző tanártestülete Pápa város „Alsóváros“ nevezetű városrészében lakó ifjúság és nép számára könyvtárt létesít, hogy így olvasmányok által nevelőleg hasson az ifjúságra és a népre, tanítvá­nyainak pedig alkalmat ős módot nyújtson a néplélek gyakorlati megismerésére s néptanítói hivatásuknak az ifjúsági és népkönyvtárak által való helyes betöltésére. 2. Az a) pontban jelzett eél elérésére a tanári tes­tület a maga kebeléből egy könyvtárost választ, akit teendőiben napról-napra sorrend szerint mindig más 4—4 negyedéves növendék kisegít. 3. Ä tanári testület az ifjúsági- és népkönyvtárt a következő forrásokból szerzi : a) a m. kir. földmive­­lési miniszter könyvtáradományából; b) a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter esetleges könyvado­mányaiból ; c) magánegyének könyvadományaiból ; d) az ifjúsági egyesület tiszta jövedelmeinek bizonyos szá­zalékából ; e) a tanítóképző ifjúság és az ifjúsági egyesület jótékonycélu estéi jövedelmeinek bizonyos százalékaiból; f) a társadalom és pénzintézetek adományaiból. 4. Az ifjúsági- és népkönyvtár örök időkre az áll. tan.­­képző tulajdona. Ha a tanítóképző megszűnik, a könyvtár felett a‘vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter határoz. 5. A könyvtár mindig az állami tanítóképzőben van. Elhelyezése felett az igazgató határoz. 6. A könyvtár mellett az intézet egy olvasó szobát bocsát az olvasó közönség rendelkezésére. 7. Az olvasó-szoba nyitva van október 1-től áp­rilis 1-ig mindennap este 5—vasár- és ünnepna­pon d. u. 4—^27-ig. 8. A könyvtárt és az olvasó-szobát egyelőre csak az ifjúsági egyesület tagjai használhatják. 9. Az ifjúsági egyesület tagjai a könyvet haza is vihetik olvasás céljából, de kötelesek azt 8, legkésőbb 14 nap alatt sértetlenül a könyvtárba visszaszolgáltatni. 10. Az olvasóknak tiltva van, hogy a könyveket egymás között kicseréljék. 11. A kölcsönzött könyv papirborítékkal látandó el. 12. Aki a könyveket elveszíti vagy nagyon meg­rongálja, azt uj könyvvel tartozik pótolni. 13. Aki meg nem felelő magaviseletét tanúsít, az az olvasó szobát nem látogathatja, sem könyvet nem kap. 14. Aki maga ragályos betegségben van és akinek valamelyik családtagja ragályos betegségben szenved, az orvos Írásbeli engedélye nélkül az intézetbe nem léphet. Az ügyrend 4 —14. pontjait külön lenyomatnék s beragasztanék a könyvekbe. Végül még megjegyzem, hogy a könyvtáros a dr. Neményi Imre osztálytanácsos művében közzétett min­ták szerint elkészíti a katalógusokat. 15. A tanári testület rendes havi gyűlésein meg­hallgatja az ifjúsági- és népkönytár könyvtárosának az ügy minden irányára kiterjedő jelentését s őt nemes vállalatában egész odaadással támogatja. 16. A tanári testület kötelezi magát, hogy minden tagja, amennyire ideje megengedi, közvetlen részt vesz az ifjúsági- és népkönyvtár eszméjének terjesztésében és meggy ökeresítésé ben. A harmadik eszme, amellyel a szünidőben foglal­koztam Pápának „alsóváros“ nevű részében lakó ifjúsá­gából egy ifjúsági egyesületnek az alakítása. Az ifjúsági-egyesület alapszabálytervezete a kö­vetkező lenne : Alapszabálytervezet a pápai állami tanítóképző­intézettel kapcsolatos ifjúsági egyesület számára. 1. §. Az egyesület cime: A pápai állami tanító­képző-intézet ifjúsági egyesülete. Pecsétjén ezen címmel egyező köriratot használja. 2. §. Az egyesület célja: Az iskolaköteles kort túlhaladott ifjúságnál a hazafias érzületnek, valláserköl­csös életnek ápolása ; a hasznos ismereteknek terjesz­tése, az ifjúságnak illem és tisztességre, mértékletes élet­módra való szoktatása, a korcsmák és más ehhez ha­sonló helyiségek látogatásától való visszatartása. E végből felolvasásokat, előadásokat rendez, ifjú­sági- és népkönytárt létesít; nemesen szórakoztató mu­latságokat rendez, daloskört szervez. A tavaszi, nyári és őszi hónapokban, ahol alkalma van reá, a férfi ta­gokat a helybeli tűzoltó egyesület keretében, ahol az nincs, valamelyik ahhoz értő tisztviselője, vagy egyesü­leti atya által a községi tűzoltó-szerek igénybevételével a tűzoltásban gyakorolja, anélkül azonban, hogy az ifjúsági egyesület keretében tüzoltó-egyesület alakulna. Az ifjúsági egyesület működési köréből minden felekezeti avagy politikai kérdés szigorúan kizárandó. 3. §. Az egyesületnek vannak rendes, pártoló és alapitó tagjai, a) Rendes tag lehet minden 15 évet be­töltött, Írni és olvasni tudó tisztességes ifjú vagy jó magaviseletü leány, aki belépési szándékát az egyesület elnökénél bejelenti s az egyesület szabályainak meg­tartására magát kötelezi. Rendes tag marad az illető 21-ik életévének betöltéséig, illetve férjhezmeneteléig. b) Pártoló tag lehet minden tisztességes egyén, ki az egye­sület javára 3 éven át évi 2 korona fizetésre magát köte­lezi. c) Alapitó tag lehet azon magyar honpolgár, ki az egyesület javára egyszersmindenkorra 20 koronát befizet. A pártoló tagok tagsági dija, valamint az alapító tagok alapítványának kamata, úgyszintén az egyesület rendkívüli jövedelmei az egyesület folyó kiadásának fedezésére fordíttatnak. 4. §. Az egyesület összejöveteleit és szórakozá­sait rendszerint az állami tanítóképző helyiségeiben, a tanítási időn kívül tartja és pedig téli időben, tehát no­vember 1-től március 1-ig hetenkint kétszer, ezenkívül, junius—szeptember hónapokat kivéve, vasárnaponkint mindig az erre meghatározott időben. Az egyesület ki­egészítő része az ifjúsági- és népkönyvtár. Az ifjúsági egyesület tagjai és szülőik a könyvtár könyveit az olvasó­szobában használhatják, de haza is vihetik. Az egyesület köréből mindennemű szerencsejáték, valamint a szeszes italok élvezete szigorúan ki van zárva. (Folyt, köv.) Láng Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents