Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

659

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

660

tói Pál hajmáskéri és Csomasz Dezső kádártai lelkészek. Különös dicséret illeti a kis sólyi egyházat, hogy régi kis fatornya helyett most egy csinos kőből készült s a templomhoz arányított toronnyal óbesíté fel s kivül-belül kicsinosittatta ősrégi templomát. A torony építésére s a két karang beszerzésére közel 2000 forintot áldozott a kis gyülekezet. Adja Isten, hogy az ég felé törő kis torony a templommal együtt álljon sokáig s legyen otthona a felvilágosodás, hazaszeretet és vallásos áhitat igéinek.

— Segély az egyházaknak. Egyházkerületi közgyűlésünk a következő egyházaknak szavazott meg segélyt: Szódó és Baracska mindenik 88*40 K. Galambok, Kaposvár és Patas mind 137*50 K, Verőce 59 K, Ekecs és Kulcsod 177 K, Berhida és K.-Komárom 137 K, Kerca 117 K, Gyimót 176 K, Lábatlan 235 K, Tihany 157 koronát mint vissza nem fizetendő segélyt. Tiz évi törlesztésre pedig kaptak : Nagyod 1002, Beleg 620, Dombó 600, Kiskorpád 518, Szenna 60Ó, Ekecs 2004, Igar 1558, Szombatfa 668, Kúp 1002, Dad 668, Tarján 668, Szentkirályszabadja 892 koronát. — A misszió egyházak közül : Pozsony és Niytra 200—200, Érsekújvár és Tatabánya 100 —100 korona segélyt kaptak. — A Baldácsidlaphól segélyt kaptak : Ágó 134*50. Kiskoszmály 134-50. Gyöngyösmellék 200, Kiskorpád 122, Zselizkisfalud 172, Hetes 200, Verőce 97, Nyitra 200, D. Radvány 362, Kiskovácsi 444, Barabásszeg 196, Derecske 284, Esztergom 100, kisbér 88, Szend 88, Tarján 88 koronát.

— Rövid megjegyzés nt. Kis József úr válaszára. Nagytiszteletü Kis József úr cikkére csak három rövid megjegyzésem van :

1. Abból a körülményből, hogy Kis József úr magánvállalkozótól kért be ajánlatot: úgy látom, hogy a Prot. írod. Társaság mellett csak magánvállalkozásról lehet még komolyan szóIdí a vállalatlétesítésénél.*)

2. A számítás most sem mozog azon az alapon, melyet múlt válaszomban jeleztem, mert 720 ívig terjedő kiadvány helyett csak 600 ívről szól ; jobb papirost nem tart szükségesnek s igy a költségbe sem vesz fel ; vászonkötés helyett csinos fekete táblás kötést számít; postai szétküldést pedig nem kötetenként, hanem kétkötetenként tervezi, (ami csakugyan plausibilis.)

3. Minthogy azonban a fönti kívánalmak teljesítése, ha az ajánlattal arányban történik, csak néhány ezer koronával emelné az évi kiadást s végeredményben Kis Kivadar úr ajánlata jóval előnyösebb volna László Albert és társa cég ajánlatánál, én igen szívesen látnám azt is, ha a vállalatot Kis Tivadar úr hajtja végre, akivel, hogy ez ügyben nem léptem közelebbi összeköttetésbe, okát abban a körülményben találja, hogy a gyűjteményes vállalat eszméjét először a László cég pendítette meg előttem s én tisztességtelen dolgnak tartottam volna az eszmét kisajátítani. Különben sem képzeltem más eljárási módot, mint azt, hogy a kerületek kellő körültekintéssel fognak a céggel az anyagi kérdések tekintetében tárgyalásba bocsátkozni s a tárgyalás folyamán lesz alkalma a cégnek is módosítani ajánlatait, melyeket — mint azt múlt válaszomban is határozottan kijelentettem — én is föltétlenül módosítandónak tartottam. Dr. Antal Géza.

— A Magyar Nyelvőr szeptemberi számának nagyobb közleményei: Szófejtések Simonyi Zsigmondtól. ■— Vitacikk az alany és kiegészítő mivoltáról Kalmár Elektől. Szóreudi tanulmányok Joannovics Györgytől. Nyelvjárásaink tanulmányozása Erdélyi Lajostól. Adalék az iskolai műszók történetéhez Ullrich Józseftől. A Nyelvtörténeti Szótárhoz Matolcsy Lászlótól. Azonkívül a rendes apróbb rovatok : nyelvművelés, magyarázatok, helyreigazítások, válaszok a szerkesztőség kérdéseire, népnyelvi

*) Éppen nem ez a meggyőződésem, amint szóval már meg is mondtam. A jövő számban majd felelek. Kis J.

hagyományok stb. — A Magyar Nyelvőr ezúttal a következő kérdéseket intézi nyelvünk barátaihoz :

1. Hol és milyen értelemben élnek a következő tájszókkal : éved (puhul ?), gyaldi, irága (mély út ?), íve (oda, odább ?), kádog (kiáltoz ?), legietön, letestelen-letelöször. naplik (káprázik ?), nyújóhely (temető ?) pangik, plondró (poudró) poticsos (hasas?), sasloq, sóléntoz, szám/ (mellény ?) tők (folt), záh ?

2. Hol mondják gyappant vagy gyopant e helyett meggyujt vagy pörköl ?

3. Mi az a dúh-méh ?

4. Hol és mikor mondják mettöl vagy mennen e helyett honnan ?

5. Mondanak-e személyrag nélkül öcs-öt, hug-ot, ip-at, nap-at (p. hogy a kánya rúgná meg az olyan ipát) ?

6. Hol él még ez a kifejezésmód : anyui nagybátyám, apui néném e h. anyámról, apámról ?

7. Hol alkalmazza a nép ezeket a mellékneveket: okostalan, őszinte, rőt, továbbá való e h, illik, ez nem való, hát való ez ?

8. Mondják-e kom reggel, kora hajnal, kora tavaszszál (mint késő este, késő őszszel) ? Mi a különbség kora és korai, késő és kései közt ?

9. A hol nem használják a dolgozzék, üjék le-té\e ikes alakot, ott hogy mondják a haitik és látszik ige fölszólító módját ? p. betömték a száját, hogy messzire ne hulljék a kiáltása ? hogy semmi se lássék ?

10. A következő tagadó mondatokban a nép melyik szót nyomja meg legjobban ? Nem lement, hanem föl. Nem kiment, hanem kilökték. Nem tanul, nem dolgozik, semmit se akar tenni. Nem kaszáltunk, nem kapáltunk. Nem eszik, nem aluszik.

11. Borsod vármegye jegyzőkönyvében (1587 május 29) a következő hely olvasható : „Interrogatorium: ha tudgiake hogy heues Varmegieben Kiirt neueo falut az Kys Benedek annianak az edes attya, neky penigh Kenche Apia Cheterien Vincze kézéből foglalta volna ky hatalmasul Báthory Gyeorgi etc. . , Byro Balas ... az kerdesreol vallya bizonnial jól tudgya azt: hogy Báthory Gyewrgi foglalta ki ennek az Kinche Apiatul Cheterien Vinczeteol kezebeol ez Kwrth neveo falut mindeneosteol.“ A kénese (kincse) apja kifejezés mint a szövegből kitetszik, anyai nagyatyát jelent. Használja-e a nép valahol ma is e kifejezést ?

12. Debrecen város jegyzőkönyveiben (GazdtörtSzemle IX. 22. szerint) 1714-ben mint füglalkozásnév ez a szó is előfordul: köszmér. Minő foglalkozást neveztek vele és használják-e talán ma is valahol ?

A feleleteket a Magyar Nyelvőr szerkesztőségéhez tessék címezni, minden választ külön nyolcadívre írva.

— A Nemzeti harc. Folyik a nemzetiharc, régente is, most is : közszabadságokért, nemzetijogokért, nyelvünkért, önállóságunkért . . . folyik a harc az osztrák szoldateszka ellen . . . Harminchét év óta szakadatlanul most pedig kettőzött erővel, sokszoros lelkesedéssel, százszoros hűséggel harcol a harcolók élén az Egyetértés (főszerkesztő Fenyő Sándor főmunkatárs Eötvös Károly). Több évtized megmutatta, hogy az Egyetértés mindig első volt a harctéren Politikai vezető cikkeit a függetlenségi párt legjelesebb tollú képviselői írják, élükön Kossuth Ferenccel és a lap irodalmi része is, mondhatnók páratlan. Az Egyetértés olyan kedvezéseket is nyújt előfizetőinek, aminőt egyetlen más lap sem adhat. Elsőnek ezek közül azt említjük meg, amely egyszersmind az olvasó karácsonyi ajándékának van szánva, a Rákóczi-Albumot. Pompás album lesz ez a kiválóan becses díszmunka. (Bolti ára 3 korona lesz.) Az Egyetértés Előfizetési árai: Egy hónapra 1 frt 80 kr. Negyedévre 5 frt. Állami tisztviselők, magánhivatalnokok, papok, lelkészek, tanárok, tanítók a lapot kedvezményes árban (évi 14 írtért, egy hónapra 1