Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-26 / 30. szám

485

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

48G

s világos stílusban állítja az olvasó elé a címül kitűzött tételt. A másik székfoglaló is a tkeológiai tudomány körében mozog s a dicsőséges magyar reformáció egyik megkapó részletét eleveníti föl, amelynek lelke, egyik fő mozgató ereje Károli Péter volt, a XVI. századnak egyik legzseniálisabb, leghivatottabb s legbuzgóbb magyar kálvinista vezére, akire méltán rá illenek Vergiliusnak ifjabb Marcellust dicsőítő sorai: „Ostendent terris hunc tantum neque ultra Esse sinent etc. (Aeneis VI. 869 — 70). Rövid időre adta őt is a végzet a magyar reformáció számára, de azalatt a 10 év alatt, mely 23 éves korától haláláig 33 éves koráig terjedt, Melius mellett ő küzdött legtöbbet, legsikeresebben azon időben hazánkban a kálvinismusért; a tiszai részek reformátusságát pedig ő védte meg első sorban is az unitárius tanok ellen. Értekező szűk keretbe szorítja ugyan tárgyát, de a felvett tétel iránti rokonérzése párosulva nagy tárgyi ismeretével szerencsésen kiválogatja, csoportosítja azokat a legfőbb mozzanatokat, amelyekben a fiatalon elhalt dicső reformátor örök emlékű szerepe, munkálkodása megnyilvánult. Vázlatos, s néhol rajzszerü leírásaiba a tárgy iránti szimpátia lelket önt s eleven lüktető erőt ad, s e tulajdonsága mintegy elfeledteti velünk, hogy oly rövidre fogta annak a nagy tiz esztendőnek (1566—1576.) hitvitázó harcát, amelyet a kálvinizmus az unitárizmussal vív Erdélyben s amely harcból az oroszlán rész Károli Péteré. Mindakét székfoglaló egyébként komoly tudományos búvárkodás tiszteletre méltó eredménye.

Ezen értekezések után következik a tanévet illető összes adatok sora, melyeket két külön pontban ismertet az értesítő. A tanév történetével kezdi s itt elősorolja azokat a nevezetesebb személyi és tárgyi eseményeket, amelyek a lefolyt iskolai esztendőben az intézetben előfordultak. Nevezetesebbekül kiemelendők, hogy a halhatatlan érdemű Tisza Kálmán helyébe egyházkerületi logondnokul Hegedűs Sándor v. b. t. t., volt kereskedelmi miniszter választatott meg, aki főgondnoki székének elfoglalásakor a főisk. tanulók segélyezésére 8000 korona alapítványt tett. A szintén megüresedett főiskolai világi gondnoki tisztséggel Molnár Bélát, egyházkerületi vil. főjegyzőt tisztelte meg az egyházkerület választása. Mindkettőjük hivatalba iktatása méltó ünnepséggel történt meg. Amiaz egyéb személyi momentumokat illeti, fájdalommal emlékszik meg az értesítő e része Boné Géza cs. és kir. kamarás, mezőföldi egyházmegyei gondnok, továbbá Körrnendy Sándor egyházkerületi főjegyző és főisk. ig. tanácsos, valamint dr. Fenyvessy Ferenc veszprémmegyei főispán elhunytáról, mint akik mindnyájan főiskolánk érdekeinek buzgó munkásai voltak. Részvéttel szól, hogy a tanuló ifjúságból is követelt áldozatokat a halál: Dömötör Lajos I. éves papnövendék és Révész Henrik VI. o. tanuló koporsóját kisérte ki a tanári kar és a tanuló ifjúság a temetőbe.

Részletezve a tanév eseményeit, jelenti, hogy a tanév a főgimnáziumban 1902. szept. 6-án nyílt meg

istentisztelettel, mely után tartotta a főiskola dísztermében a főisk. két új tanára : Csizmadia Lajos és dr. Lakos Béla székfoglalójukat. A theologia akadémia szept. 8-án nyitotta meg a tanévet. A főgimnáziumban ezen esztendőben több személyi változás adta elő magát. Az I., V. és VI. o. párhuzamosítása miatt a tanári kar két új tanerővel gyarapodott, amennyiben dr. Kosztolányi Zoltán és Rácz Dezső tanárjelölteket helyettes tanárokul alkalmazta az egyházkerület. Losonczy Jenőt, intézetünkben már egy évig működött tanárt, véglegesítették. Nagy Lajos, ki a főgimnáziumban 4 év óta helyettes tanárként működött, Sárospatakra távozik rendes tanárnak. A személyi jelentések közé tartozik az az örvendetes tény is, hogy az egyházkerület Németh István, theologiai tanárt bokros érdemei elismeréséül nagy szótöbbséggel egyházkerületi főjegyzővé választotta. A valláserkölcsi nevelés, az iskolai ünnepélyekről és az iskolalátogatásokról szóló rövid jelentések után a főiskolának a múlt évben tett adományokat említi fel e rész. Hegedűs Sándor ehker. főgondnok 8000 korona, Szabó György ehker. főügyész 4000 korona, az 1882-ben érettségit végzett ifjak 10 éves találkozásuk alkalmával 1000 korona alapítványt tettek főisk. tanulók segélyezésére. Lélekemelő mozzanatok ezek, melyek messzeható fénnyel emelkednek ki az iskolai év történetében.

Az értesítő III. része a főiskola kormányzatával, a IV. a főiskola alkotó részeivel foglalkozik. A theológiára vonatkozólag örömmel tapasztaljuk, hogy a növendékek száma évről-évre nő, most öO-en voltak az év végén. A féléves kollókviumok táblázata is kielégítő eredményről tanúskodik. Az angol nyelvnek, mint specialis és rendkívüli kollégiumnak tanítása csak helyeselhető. A tanári kar 6 tagból áll, kik közül az egyik, a főisk. orvosa, csak a közegészségtant adja elő a III. évfolyamon heti 2, illetve 1 órában. A tanárok heti óraszámának összege mind a négy évfolyamon, a két félévben 207 óra, ami elég terhes óraszám. A főgimnáziumi tanári testület, valamennyi hitoktatót is beleszámítva , 23 személyből áll, akik közül 15 rendes, 3 helyettes és 1 óraadó tanár és 4 a más felekezetüek hitoktatója. A tulajdonképpeni tanárkart képező 18 professzor munkája 11 osztályban oszlott szét, minthogy az I. V. és VI. osztályok párhuzamosak voltak. A tanítás menete és kezelése mindenütt a középiskolai tantervnek s utasításoknak megfelelő és az évvégi tanulmányi eredmény minden tekintetben kielégítő, ellenére annak, hogy az egyes osztályok létszáma igen nagy, ami megviseli a tanár fizikumát s akadálya az intensive sikeres tanításnak. Szinte bámulatosan kielégítő az évvégi érettségi eredménye ily körülmények között. 66 tanuló járt a VIII. oszt.-ba s ezek közül 59 állt Írásbeli és szóbeli^érettségi elé s 48 felelt meg sikerrel a követelményeknek. A magasabb osztályok zsúfoltságát nem szabad elősegíteni s éppen azért is aggódva nézünk a jövő tanév 6 és 7-ik osztálya elé, amelyek növendékeit az előző osztályok párhuzamosítása előre láthatólag nagy számra emeli. Valóban a tanári kar oda-