Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-12 / 28. szám
457 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 458 2. Elnök felszólítá a megjelenteket munkakörükből vett s az értekézletre alkalmas esetleges dolgozat bemutatására, mire Sedivy László felolvas egy pásztoraiig levelet, előzőleg ismertetvén az esetet, melyből kifolyólag intézte azt egy felvidéken lakó, kitérésre jelentkezett házaspárhoz azon célból, hogy őket felvilágosítsa, illetve szándékuktól eltérítse. Az értekezlet örömmel és köszönettel fogadta a szerző munkálatát s mivel azt a cura pastoralis körébe vágó specialis dolgozatnak tekinti, mely alkalmas mintául szolgálhat hasonló esetekben másoknak is : óhajtandónak tartja, hogy az egyházi hivatalos lapban napvilágot lásson. 3. Értekezleti körünk területén azon visszatetsző s példátlan esetből kifolyólag, hogy egy polgári tisztviselő f. évi május 28-án esteli 10 órakor végzett polg. házasságkötést s igy azon — számára a törvények és utasításokban elő is írt — kötelességnek, mely szerint figyelmeztetnie kell a feleket vallási kötelmeik teljesítésére — eleget nem tehetett s igy éppen e körülménynél fogva az egyházi esketés, a házasságot kötött pár egyházi áldásra meg nem jelent. Értekezletünk felhívja az egyházhatóság figyelmét ezen esetre, hogy a polgári illetékes hatóságnál hasson oda, miszerint ily esetek ne ismétlődhessenek, illetve a polgári házasságkötések az úgynevezett hivatalos órákon belől eszközöltessenek. 4. Felemlíttetett, hogy egyházkerületünkben s külömböző egyházmegyéiben az egyházi tisztségek betöltése alkalmából felmerülő pótszavazások módja felette eltérő, amennyiben néhol kettő, néhol három, sőt négy egyén is felvétetik a szükebb körű szavazásra, ami bizonyos rendszertelenségre mutat s eredményében sokszor nem a méltányos és óhajtott célhoz vezet. Értekezletünk felhívja és felkéri az egyházhatóság figyelmét a szükebbkörü szavazások módjának szabatos meghatározására.*) 5. A konventi határozat értelmében jövő évre halasztatván a zsinat megtartása s igy alkalom és idő nyílik a törvénytervezet feletti vélemény nyilvánításra s módosító javaslatokra : értekezletünk eszmecserét folytatott az egyházkerületi hivatalos lap f. évi május 10- diki számban megjelent vezércikknek a segédlelkészek ekszmissziója és a lelkészek felavatása körüli megjegyzésről, továbbá a hivatalos papi ruházatról. Értekezletünk azon véleményének ád kifejezést, hogy a segédlelkészek ekszmissziója és a lelkészek felavatása körüli jelenleg szokásban lévő s nemcsak kerületenként, hanem egyházmegyénként is felette eltérő, különböző eljárás vagy aktus annyival inkább az egész egyetemes egyházra egyöntetűvé teendő, mivel a lelkészekre vonatkozó minden más rendelkezés, igy magán, hivatalos életük, viselkedésük, minősítésük, választásuk egyöntetű a törvény szerint; már pedig a kibocsátás avagy a felavatás is van olyan, ha ugyan nem fontosabb ügy, mint a többi s bizony felette visszatetsző, sőt nevetséges is, ha azok, kik úgy szólva a 11-ik órában, életük delén, deresedni kezdő fejjel nyerhetik meg az áldást, veszik a felhatalmazást, az Isten serege legeltetésére, teszik az esküt a hiven leendő sáfárkodásra, holott abban ha ugyan más cimmel és minőségben, azelőtt is jó ideig forgolódtak már; ez okból értekezletünk is óhajtandónak tartaná az ekszmisszió és felavatás egyesítését és annak a Il-ik lelkészképesitő vizsga után megtartását. A lelkészi hivatalos ruhát illetőleg óhajtandónak tartja, hogy szintén egyöntetűen szabályoztassék és szűnjék meg e téren is a bizonytalanság, különféleség, mely a hivatalos működés, eljárás, forgolódásnak tekintélyt egyáltalán nem kölcsönöz. Legcélszerűbbnek tartaná az értekezlet valamely magyaros motivummokkal ellátott reverenda kötelező használatát, mivel egyrészt legolcsóbb is, de másrészt nem szükséges az évszakokhoz alkalmazni. Egyéb tárgy nem lévén, miután a jövő gyűlés helyéül Kamoosa kitüzetett, az elnök buzdító szavaival az értekezlet véget ért. Sedivy László, értekezleti jegyző. ^Egyes közlEményeí;. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Személyi hir. Főtiszt. Antal Gábor püspök, Czike Lajos és Molnár Béla főiskolai gondnok urak e hó 6-án az igazgatótanács gyűlése alkalmából Pápán voltak. — Nyilt kérdés az egyházkor, egyházi tanácsbiró választásnál, a szavazatok felbontására kiküldött bizottság tagjaihoz. — A főtiszt. Körmendy Sándor úr elhunytával megüresedett egyházkor, egyházi tanácsbiróságra senki sem nyervén meg az általános szótöbbséget: a bizottság a pótválasztást négy egyén között rendelte el. — Tisztelettel kérdem azért, hagy miként egyezteti össze a bizottság azon eljárását az eddigi szokással és gyakorlattal, továbbá az Egyházi Törvényekkel —, hogy a szükebbkörü szavazást nem a két legtöbb szavazatott nyert egyén, hanem 4 egyén között rendelte el ? — Megfelelőnek tartja-e eljárását azon utasitással szemben, melynek alapján az egyker. közgyűlés a bizottságot kiküldte, a amely megbizásásban (lásd 1903. ápril 15—16-án tartott kér. jegyzőkönyv 7. és 8. pontjait) a többek közt ez is olvasható : „amennyiben első szavazás alkalmával absolut többséget senki sem nyerne, a legtöbb szavazatot nyert két (tehát nem több !) egyén között a szükebbkörü választást azonnal rendelje el“ ... ? Megfelelőnek tartja-e ez eljárást az eddigi szokással és gyakorlattal szemben; mely szerint minden eddigi egyházi választásainknál csak is a két legtöbb szavazatot nyert egyén között rendeltetett el a pótválasztás ? A sok közül példa : a legutóbbi püspökválasztás, a Molnár Béla és Konkoly Th. Miklós urak közötti, Sárközy Béla és Segesdy Ferenc urak közötti szükebbkörü szavazás, hol minden esetben legalább is 4 egyénre estek első izban a szavazatok ! Megfelelőnek tartja-e eljárását az egyházi törvényekkel szemben ; habár *) Már megvan az 1900 évi jkvben. S z e r k.
