Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
431 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 432 nék, közelebbről a görzsönyi anyaegyházhoz csatolása végett. Sopronnak 313 ev. ref. lakosa van, köztök a múlt évi kimutatás szerint 14 felsőbb iskolai tanuló. Ezenfelül a Sopronhoz közel fekvő, tehát nem sok nehézséggel megközelíthető községek és városokban 200 körüli az ev. ref. vallásu. Ötszáz lelket egyházhatóságaink nem hagyhatnak elpusztulni, hacsak a gondatlanság vádját s a megérdemelt kárhoztatást ki nem akarják érdemelni. Ma ezen szórványhoz a győri és egyházasrádóei lelkészek tartanak jogot. Mindegyik azt állítja, hogy ő hozzá tartozik, de a híveket egyik sem gondozza. A győri lelkész amugyis túl van terhelve, nemcsak azért, mert exponált helyen van, hanem azért is, mert szórványában közel 400 lélek van. Az egyházasrádóei lelkészhez pedig oly messze van Sopron, hogy az ő gondozása alá bocsátani fizikai lehetetlenség. Legjobban megközelíthető hát Görzsönyből a pápa-csornai vonalon. Jövőjére nézve ma még csak missziói lelkészi állás szervezése ajánlatos s tisztelettel indítványozom, hogy e célból keresse meg egyházmegyénk az egyházkerületi közgyűlést. Addig is azomban bizassék meg e fontos hely gondozásával a görzsönyi lelkész ; valamint bízassák meg azzal is, hogy ott megjelenvén, a talajt előkészítse a missziói lelkészi állás felállításához. A módozatokra nézve vagyok bátor egyéni véleményemet a következőkben előadni. Tudott dolog, hogy Üjszőny, mint misszió évi 800 korona segélyt élvez a közalap fennállása óta. Ez a misszió megszűnt, amennyiben Komáromba bekebeleztetett. Keresse meg tehát egyházmegyénk az egyházkerület utján a konventet, hogy ezen 800 koronát adja Sopronnak, mert a viszonyok oda alakultak, hogy ez összeg ma már csak igy szolgálja valósággal a misszió célját. Ezen összeg elegendő arra, hogy lelkészlakáB bérelhető legyen, sőt még marad is belőle. J maházul vagy az állami főreáliskola nagyterme, vagy az ág. hitv. ev. tanítóképezde valamelyik terme szolgálna. Ideiglenesen ezt akár az állam, akár a testvér hitfelekezet átengedné márcsak azért is, mert mind a két iskolában vannak ev. ref. vallásu tanulók is. A lelkészi fizetés pedig állana az ev. ref. hívek által fizetendő mérsékelt egyházi adóból, amitől azok már csak azért sem vonakodnának, mert igy megszűnnének az ág. hitv. ev. egyház adófizetői lenni. A lelkészi fizetésből még hiányzó összeget pótolná az állam a kongrua törvény alapján, amely törvény szerint újonnan felállított lelkészi állás — ha az indokolt — segélyezésétől a kormány nem zárkózhatik el. 4. Tekintettel arra, hogy az 1902. évi szept. 15- dikén tartott egyházkerületi közgyűlés „felhívja az egyházmegyéket, hogy a szórványok számáról, a szórványnak az egyháztól való távolságáról, az oktatás berendezéséről s esetleg a szórványokban levő gyermekek vallásoktatása körül felmerülő költségek fedezéséről részletes és kimerítő jelentést terjesszenek fel oly időben, hogy azt a kér. gyűlés előtt még a gazdasági tanács tárgyalhassa, hogy tájékozhassa magát az egyházkerület, mennyi azon összeg, amelyre szükség vanu tekintettel továbbá arra, hogy ily irányú intézkedés még nem történt; tisztelettel indítványozom, hogy az egyházmegyei közgyűlés utasítsa mindazon lelkészeket, akiknek gyülekezetéhez szórvány tartozik, hogy a szórványban levő híveik közt személyesen megjelenve, vegyék számba pontosan a .tanköteles gyermekeket. A mennyiben azoknak felekezetűnk hitelvei szerinti vallásos oktatása eddig bármi ok miatt elmaradt volna, a jövő tanévtől kezdve annak foganatosítására a lelkészi kar felelősség terhe mellett köteleztessék. Az egyházmegye esperese pedig utasítassék arra, hogy egyházlátogatás alkalmával szerezzen meggyőződést arról, hogy ezen meghagyásnak a lelkész megfelel-e. Nagy tiszteletű Egyházmegyei Közgyűlés ! A magyar protestántizmus jobbjai fel-feljajdulnak, hogy pusztulunk, veszünk ! ! Nem az evangéliumban van a hiba, hanem bennünk. Nem a fegyver vesztette el az élét, hanem a karok nem forgatják a fegyvert eléggé. Minél többet van használva e fegyver, fényben s élben annál többet nyer; sőt a harcos önbizalmát is emeli, erejét fokozza. Fájdalom, mi ezen fegyvert nem forgatjuk oly mértékben, mint Isten kötelességünkké tette. Magamat sem véve ki, állítom, hogy nem közelítjük meg elődeinket a munkásságban, mert ha az anya- és leányegyházakban végzett munkánk nem halvány árnyéka is az övékének; de az elszórt csontokat nem szedegetjük össze, a szórványban levő hívekre nem fordítunk kellő gondot. Ez az oka, hogy a gyermekek eligérésére nézve oly nagy kölömbség van az országos statisztika és a mi bevallásunk között. Igen, mert mi csak azt tudjuk, hogy az anyagyülekezetben mi történik, a szórványban előforduló veszteségeinkről pedig halvány sejtelmünk sincsen. Az anyagyülekezetben nyerünk, de a szórványbani nyereséggel nem tud beszámolni senkisem ; ami világosan mutatja, hogy ez csak a gondviselés hiányának a következménye. Csetény. Bállá Endre, ev. ref. lelkész. Egyházmegyei gondnoki székfoglaló beszéd. Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! A Mindenható Istenhez fohászkodom vallásos buzgósággal jóságáért nyugodt önérzettel és le is borulok előtte alázatossággal, hogy e dicsőséges történelmi múlttal biró egyházmegye élére őrállóvá állított, nem azért, hogy ezáltal kitüntetés ért, hanem azért, hogy ezen állásomban alkalmam lesz anyaszentegyházunk és az annak egyik fundamentomát képező egyházi tanügyeinkért minél többet munkálkodni. Ebből folyólag köszönetemet is nyilvánítom az egyházmegye minden rendű és rangú alkotó tagja iránt, akik megválasztatásomon buzgólkodtak. Ismét nem azért, hogy a nt. esperes úrral együtt, első lettem, hanem azért, hogy ezen bizalomra mélta-