Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-28 / 26. szám

421

DUN ANT ÜLI PROTESTÁNS LAP.

422

netet mondok a bfüredi egyháznak és éltetem Gr. Jankovics László főispán urat! Délután 4 órakor Tihanyba ment püspök úr és kísérete. Csodálatos szép látvány volt, amint az aszófői fordulónál 25 banderista tisztelgett püspök ur előtt és festői menetben vágtatott fel a tihanyi hegyoldalon. Érdekes az, hogy e diszkiséret minden tagja,— a vezetőt Rozsnyai Zsigmondot kivéve — mind róna. kath, ifjak voltak. A lelkészlakra megérkezve, Vörös Pál üdvözölte püspök urat, mit püspök úr megköszönve, hangsúlyozta, hogy nem akarta a tihanyi kis gyülekezete^ sem látatlanul, vigasztalás nélkül hagyni. Hosszabb beszédben fejtette ki az egyház helyzetét és célját. Kérte, hogy fontos misszójukat teljesítsék ! Forduljanak, mint a megrettent tanítványok a Krisztushoz: „Uram tarts meg, mert elveszünk!“ és ad nekik is menekülést. A szeretet és békesség hassa át szivüket és virágoztassák tovább ezt a kis egyházat, amely már 350 év óta lobogtatja itt a felvilágosodás és szeretet fáklyáját. Azután Isten áldását kérte a lelkészre, elöljárókra és az összes hívekre. Kedves látvány volt, s a lelkészlak udvarán összegyűlt nép áhítattal szemlélte, midőn itt Halbik Ciprián tihunyi apát és Bors Mihály szántódi kormányzó is szívesen üdvözölték püspök urat, ki viszont tisztelgő látogatást tett a monostorokban. Majd az egyház- és iskola szigorú megvizsgálása után a jeles iskoláért köszönetét mondva lelkésznek, szeretetre és békességre intve a lelkészt és híveket, Isten áldását kérte reájuk.

(Folyt, köv.)

Dem jen Márton.

Gyűlési tudósítás.

A komáromi ev. ref. egyházmegyei tanítói egyesület junius 10-én tartotta évi rendes gyűlését Komáromban Veress Ede esperes és Takács Sándor ekeli tanító elnökök elnöklete alatt; — mely alkalommal egyszersmind megjubilálták két köztiszteletben álló kartársuknak : Osváld János nagymegyeri és Pápai Aladár somorjai kántor-tanítónak 40 éves tanítói működését.

Éneklés és nagytiszteletü Veress Ede esperes űr magas szárnyalásu imája után Takács Sándor elnök a gyűlést megnyitván, tanító társai nevében üdvözölte a két jubilánst, majd rövid életrajzi adatok mellett meleg szavakban emlékezett meg a hosszú és fáradságos életpályáról, melyet méltóbban nem lehet betölteni, mint azt Pápai Aladár és Osvald János betöltik.

Szerencsekivánatai után átnyújtja az ünnepeiteknek disz-oklevelüket, mint a tanítói egyesületnek nagyon is szerény, de annál becsesebb és legmelegebb elismerésének jeleit.

Utána nagytiszteletü Veress Ede esperes úr az egyházmegye nevében nyilvánította elismerését a két köztisztelet- és szeretetben megőszült kartársunk működéséről.

Majd méltóságos Antal Gábor püspök úr állította őket követendő példákul az ifjabb nemzedék elé.

Konkoly Béla, az egyesület tiszteletbeli elnöke az

ő nemes lelkesedésével fejezte ki nagyrabecsülését az ünnepeltek iránt,

A tanfelügyelőség nevében, miután a kir. tanfelügyelő fontos iskolai ügyek miatt nem volt Komáromban, a tanfelügyelőségi tollnok fejezte ki szerencsekivánatait.

Kovács Alajos a vágvidéki, Zsemlye Péter a mátyusvidéki, Tuba Károly a csallóközi egyesületek nevében üdvözölték a két jubilánst, utóbbi kartárs hatásos alkalmi költeményét szavalván el.

Végül Fekecs Sándor nagymegyeri lelkész úr egyháza két kurátorával megjelenvén, a nagymegyeri egyháztagok hálájának és elismerésének adott meleg szavakban kifejezést s járult hozzá Osváld János kátortanítójuk ünnepeltetéséhez.

Ekkor érkezett a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi miniszter úr üdvözlő távirata is.

Ekként mintegy szűk családi hörben ünnepelte a komáromi ev. ref. egyházmegyzi tanítók egyesülete két köztiszteletben álló tagjának 40 éves lelkiismeretes és áldásos működését.

Következett a napirend :

Elnöki évi jelentését a gyűlés tagjai lelkes köszönettel vették tudomásul.

Pénztárnok előterjesztette számadásait s az ezen évben segélyezésre ajánlottak neveit.

Kovács Alajos ismertette a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1896-ban 60.764. sz. a. kelt rendeletét és tantervét a gazdasági ism. iskolákra vonatkozólag s javaslatot terjesztett elő arra nézve, miként lehetne egyesíteni a jelenleg fennálló ism. iskolát a gazdasági ism. iskolával. — Javaslatát egyhangúlag elfogadták. (E javaslatot lapunk más helyén — hozzászólás céljából — közöljük).

Beke Gyula „A földrajztanítás rajzoltató módszerrel“ cimü munkáját olvasta fel, Az idő előrehaladottsága miatt azonban csakis az elméleti részt hallottuk meg, a szemléltetés a jövő gyűlésre maradt.

Különböző előterjesztések és éneklés után az elnök a gyűlést berekesztette.

Az egyesület tagjai azután a fehér asztalnál gyűltek össze, ahol — talán megjegyezni is felesleges — toasztokban nem volt hiány.

Segédlelkész társaim figyelmébe.

„Mi, a barsi egyházmegye kötelékében álló segédlelkészek a következő kérvényt terjesztettük egyházmegyénk utján az egyházker. közgyűlés elé :

Méltóságos és Főtiszt. Egyházkerületi Közgyűlés ! Nagyon bölcsen méltóztatik tudni, hogy nekünk segédlelkészeknek, javadalmazás tekintetében milyen szánandó helyzetünk van. Ezt és a főt. egyházkerület irántunk érzett jóakaratát bizonyítja az 1899. évi egyházker. közgyűlési jkv 8. sz. határozata, amely fizetésünket 200 koronára emelte fel. De ugyanerre vall a főt. egyházkerületnek az 1900. évi őszi közgyűlés jegyzőkönyvében 55. p. 5. alpontjában kifejezett nézete, mely szerint „ez maga után vonja az e pályára lépőknek a gyakorlati műkő-