Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-07 / 23. szám
375 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 376 Az egyetemes konvent gyűlése. Egyetemes konventünk e hó 3-án kezdette meg tanácskozásait Budapesten. Főtárgy az egyházi törvénytervezet, melyet az egyházmegyék s egyházkerületek előzetesen már megvitattak. Mielőtt e tárgyra tért volna át a konvent, előbb a folyó ügyeket intézte el. Első tárgy volt a közalap, hol kivált a járulékok kivetése s a hátralékok behajtása képezte megbeszélés tárgyát. Amannál a méltányosság, emennél a szigor alkalmazását mondotta ki a konvent. A lelkészi özvegy és árva-gyámintézet válságos helyzetén úgy segítenek, hogy 200.000 horonát adnak neki, mit négy évi részletben kap meg az intézet. A részletes tudósítás különben ez : Az elnöki széket Kun Bertalan és Bánf’y Dezső báró foglalja el. Egyházkerületünkből ott vannak : Antal Gábor püspök úr, Hegedűs Sándor főgondnok úr, Czike Lajos, Veress Kde, Molnár Béla, dr. Segesdy Ferenc képviselők. Az ülés kezdetén Kun Bertalan imádkozik, báró Bánffy Dezső világi elnök pedig üdvözölve a jelenlevőket megnyitja a tanácskozást. Körmendy Sándor és Mitrovics Gyula emlékét jegyzőkönyvben megörökíti a konvent, tudomásul veszi, hogy egyházkerületünk Körmendy Sándor és Boné Géza helyét Veress Ede és dr. Segesdy Ferenc rendes tagokkal töltötte be. A kerületeknek az 1904 — 6. évi konventi ciklus konventi tagjait f. évben kell megválasztani s a választás eredményét az elnökségének december végéig kell bejelenteni. Kenessey Béla a közalapi végrehajtó-bizottság jelentését terjeszti be az 1902. évről, az 1903. évi költségvetésről s a segélykérvényekről. Az 1902-ik évben a közalap összes bevétele 476.881 kor. 66 fill. volt. Az összes kiadása 274.565 kor. 63 fillért tett ki. Ebből tőkésítés 267 206 kor. 8 fill, volt A közalap vagyona 1902 dec. 31. a Jordánalapitványnyal együtt 2,850.510 kor. 16 fillérre rúgott. Az 1903. évi költségvetésben tőkésítésre 65.196 kor. 28 fillért, misszióra 40.060 kor. állandó és 7708 kor. egyszersmindenkori segélyt, lelkész-özvegy-, árva-gyámintézetre 26.078 kor. 51 fillért, egyszersmindenkori segélyekre 20010 kor., (nagy segélyek 22 egyháznak 18.200 kor., kisebb segélyekre 1810 kor.), tőkesegélyekre 89.900 kor. 39 fillért, egyházi tehercsökenésre 14.000 kor. tőkésitést vett fel a bizottság. A közalap kin maradt követelése 1901. decemb. 31-én 36 147 kor. 28 fill., ebből 1182 kor. 62 fill. (7 százalék) a mi kerületünkre esik. Nagyobb segélyezéseket a következő egyházaink kapnak: 600 koronát: Ekel, 500 koronát: Bana. Kenessey jelentése további folyamán uj segélyforrások nyitását kéri, mert a közalap azzal a csekély összeggel, melyet e célra fordíthat, nem képes segélyezési kötelességeinek eleget tenni. Koncz Imre, frejes István, gróf Dégenfeld József fÖlszólalása után püspök urunk szól a kérdéshez. Sajnálatosnak tartja, hogy a közalap jövedelmei egyre apadnak. A tőke-kamat-segélyezés megakadt. Szomorú, hogy oly nagy tőkével szemben mindössze 803 koronát fordíthatunk segélyezésre. Itt kétségtelenül hibák vannak. Hibák vannak a járulékok behajtásánál. Ha ezek szigorúan a szabályok szerint vettetnének ki, lehetetlen, hogy jövedelemcsökkenés esete forogna fenn. De még a már kivetett járulékok nagyrésze is töröltetik. Harmadik hiba a hátralékok gyarapodása. Ez mindig az esperesek erélyének és lelkiismeretességének mértékével függ össze. Utasittasanak a kerületek, hogy a közalap-járulékok kivetésénél törvényszerű szigorral járjanak el s a behajtásra utasítsák erre kötelezett közegeiket, kimondván azt, hogy a mulasztásokat a mulasztók felelősségre vonással fogják megtorolni. Indítványozza. hogy azt a 14,000 koronát, melyet eddig a tőke gyarapítására fordítottak, ezentúl a tőke-segélyezésekre fordítsák. Molnár Béla nemcsak a behajtásoknál, hanem a kivetéseknél is a legszigoruabb eljárást kívánja; a 14.000 kor. felhasználására vonatkozó indítványt korainak tartja. Püspök urunk a 14.000 kor.-ra vonatkozó indítványát visszavonta; másik indítványához a konvent egyhangúlag hozzájárult. A segélyalapból kiutaltak 20.000 koronát. A közalapi bizottságnak s a földhiteli-intézetnek köszönetét és elismerést szavazott a konvent. Petri Elek a lelkész árva gyámintézet végrehajtó bizottságának évi jelentését terjeszti be. A konvent a jelentést elfogadja, a felmentvényt megadja s jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. Jelenti továbbá, hogy az árvák és özvegyek segélyezésére fordítandó összeg évről évre emelkedik, mig a jövedelem már elérte a maxiumot. A gyámintézet tehát reformra szorul. Legjobb lenne az árvák és özvegyek gyámintézetét egyesíteni a létesítendő lelkészi gyám és nyugdíj-intézettel. Mindenesetre azonban kéri, hogy a konvent szavazzon meg négy évre újabb kétszázezer korona segélyt, évi ötvenezer koronát kiutalványozva. Hegedűs Sándor óva inti a konventet, hogy az alakítandó lelkészi nyugdíjintézetnél oly hibákat kövessenek el, a milyeneket ennek a gyámintézetnek alapításánál elkövettek. Helyesnek találja, hogy az árvák és özvegyek gyámintézete az alakítandó lelkészi nyugdíj- és gyámintézetbe olvasztassék, mert a jelenlegi állapotok mellett az intézmény fenn nem állhat. Antal Gábor fölemlíti, hogy mikor a lelkészi özvegy- és gyámintézet megalakult, azt indítványozta, hogy a lelkészek egyenlően fizessenek be és igy egyenlően kaphassanak is jutalékot. De nem fogadták el ezt az indítványt, mert azt mondták, hogy egyik-másik lelkésznek kisebb a jövedelme és igy nem tud annyit fizetni, mint a gazdagabb lelkész. Ez okozta a bajt. Ma már az 1848. évi XX. törvénycikk alapján a kormány kiegészíti a lelkészek fizetését s most már nem lenne akadálya annak, hogy a lelkészek ezentúl egyenlően fizessék be a járulékaikat. Esetleg a kormánnyal lehetne megállapodásra jutni, hogy ez az összeg a kongruából levonható legyen. A konvent a bizottság javaslatára a gyámintézet javára kért kétszázezer koronát, évenként kiutalandó ötvenezer korona részletekben, megszavazza, megszavazza egyúttal a bizottság több kisebb előterjesztését is. Dokus Ernő a kongnia-bizottság jelentését terjeszti be a káplán-tartási átalányok tárgyában. A konvent a jelentést tudomásul veszi. (Folyt, köv.) ©
