Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-26 / 17. szám
279 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 280 Egy egész könyvet töltenek meg Dalai és ódái, kettőt a Tövisek és virágok, egyet-egyet az Epigrammák, a Vegyesek és az Epistolák : s e hat könyv után következik a Pályám emlékezetének négy könyve. Megelőzi pedig Kazinczy Írásait a Váczy János dr. Bevezetése, mely rövid, de annál tömörebb és igazságos kritikával méri a széphalmi mester nagy érdemeit. Kölcsey Ferenc, a nyelvújítás mesterének legtehetségesebb tanitványa, — „voltaképen több irót foglal magában“, — a hogy Greguss jellemzően mondja róla. Angyal Dávid, a ki a „Magyar Remekírók“ sorába fölvett Kölcsey-kötet elé alapos és kimerítő kritikai bevezetést irt, igen nagy szeretettel foglalkozik e sok oldalú költővel. A hymnus Írója erős, élénken fürkésző, bátor elme volt, igazi hőse a meggyőződésnek, de mélyre ható s éle sen boncoló logikája mellett van benne lyrai érzés, költői fogékonyság és szubjektív színezés is. A húsz ives, tartalmas kötetben megvannak Kölcsey összes versei, melyek közül több nem az irodalomtörté neté csupán, hanem az egész nemzeté is. Prózai munkái közül a legjelesebbeket válogatta ki Angyal Dávid : — a Berzsenyi Dániel verseiről irt kritikáját, emlékbeszédjét ugyancsak Berzsenyi Dániel fölött, a gyönyörű Parainesist, melyet mindnyájan olvastunk és tanultunk az iskolában s a melynél szebb oktatást, legalább magyar nyelven, ma sem ismerünk. Mintha csak ebben tette volna le Kölcsey a maga ideiglenes egyéniségének az ethikai hitvallást, hogy — „bár minden küzdéseink mellett a magunk számára jobb napokat nem vivhatánk ki : de tisztán érezve, hogy emberi rendeltetésünk fó'célja nem is ez vala: nem nézünk átokkal vissza a pályára, mely ha nekünk tövist hozott is, nemünknek most, vagy a jövendőben virágot és gyümölcsöt teremhet . ..“ Czuczor Gergely, a hazafias érzésű bencés költői munkáit Zoltvány Irén rendezte sajtó alá s ugyancsak ő irta meg kiváló rendtársának az életrajzát is. A sokat szenvedett, testestől-lelkestől magyar Czuczorral, Petőfit kivéve, nincsen újabb költő, a ki „népszerűség“ tekintetében vetekedhetne. Egy híján negyven dalát énekli ma már a nép, s költészetének bizonyára legbecsesebb részét teszik e népies dalok. De talentuma más irányokban is nyilatkozott: — az óda, elégia, epigramma, szatíra és épósz különböző hangjai mind megcsendülnek a lantján s költészetének az erős nemzeti érzés volt a legtöbb táplálója. A Riadó költőjét bilincsekbe verték ugyan, de magyar lelkét nem lehetett békókba szorítani. Ebben a kötetben együtt találjuk lyrai és vegyes költeményeit, jeles műfordításait (különösen nevezetes „Horatius epistolája a Pisókhüz, a költészetről“, mely eddig csak összes müveiben volt meg), népdalait, paprikás verseit, rajzait, életképeit, népregéit (köztük a hires „Falusi kis leány Pesten“), balladáit és legendáit, hőskölteményeit (köztük a nagy koncepciójú „Hunyad“-ot, mely nem csak Czuczornak lett volna müve, hanem epikai költészetünknek is legtökéletesebb alkolása, ha szerzője abba nem hagyja), stb. Bezárják a kötetet a rövid mesék, melyeknek allegorikus keretében „magyar példaszók“ erkölcsi foglalatjait magyarázza Czuczor. A Vörösmarty Mihály munkáinak végleges, teljes kiadásából, mely ebben a vállalatban jelenik meg, a harmadik kötetet kapjuk, — a nagy költői drámai költeményeinek első felét. Megalkotásuk időrendjében következnek egymás után Salamon király, Hábador, A bujdosók és Csongor és Tünde, mely a magyar költői nyelv legszebb diadala. Általában megszokták csak a lyrai és epikai költőt magasztalni Vörösmarty ban ; pedig filozófiai mélység, a gondolatok költői szépsége, a hasonlatok fonsége és merészsége dolgában semmit sem irt Vörösmarty, a mi drámai költeményeinek fölötte állana. Valóságos Shaksperei forrongás nyilatkozik eszméiben, mig hibátlan, zengzetes sorain szintén meglátszik, hogy sokat tanult a brit szellemóriástól, a kinek hatása lépten nyomon nyilatkozik minden sorában. Technikája meg valósággal páratlan : a blank-verset senki se kezelte nagyobb művészettel nyelvünkben, mint ő. A harmadik sorozat öt kötetéből csak ehhez az egyhez nincsen arckép és bevezetés; mind a kettő a legelső Vörösmarty-kotet előtt van, mely az élű sorozatban jetent meg, s az életrajzot Gyulai Pál irta meg, mesteri tollával, arcképét pedig, valamint a többiekét R. Hirsch Nelli festette meg. Vajda János kisebb költeményei teszik a harmadik sorozat ötödik kötetét. A Petőfi utáni korszaknak kétségkívül legönállóbb, legtartalmasabb lyrikusa. Mindenütt nagy erő, mély megindulás és viharos pathos emeli, - — írja róla Eudrődi Sándor, a ki a kötet elé nyomtatott lelkes Bevezetésben teljes igaz-ágot szolgáltat a sokat bántott és félreismert, önmagával is meghasonlott költőnek.. Vajda egyénisége annyira külön álló, egyedüli, hogy szinte megdöbbent. Költészete a borongós ég, a zúgó óceán vagy a roppant nagy, komor hegyek hatását teszi ránk. Nem közönséges, nem hétköznapi, de ritka, rendkívüli, szertelen. Duzzad az erőtől, ég a szenvedélytől s keserűségében néha úgy tud süvölteni, mint a vihar vagy Shakspere hősei. Tépelődő, vívódó, magát emésztő lélek, aki a forradalom utáni lirát erős bölcselmi tartalommal mélyítette s új hangokkal gazdagította : — nem lehet őt mély megingulás nélkül olvasni, — a hogy Endrődi írja. E „kisebb költemények“ sorában ott látjuk Vajda legjelesebb alkotásait. Első helyen vannak a Sirámok, melyeket a Szerelem átka, ez a gyöngyfüzér követ. Az eszmei tartalom révén szerves kapcsolatban van e dalokkal az a gyönyörű ciklus, melyet Gina emlékére irt a szerencsétlen költő. E versek egyik-másikat méltán állítják a Cyprus-lombok legszebb költeményei mellé, melyekben a nagy Petőfi siratja Etelkáját. A Vegyes költemények közt, melyek a kötetnek több mint kétharmad részét teszik, legjobban nyilatkozik Vajda sajátos, költői egyénisége. A Virrasztók, a Luzitán dal, Tavasz felé, a Vaáli erdőben, Nyári les, Húsz év múlva, Harminc óv után stb. cimü költeményei mindig a magyar lyra legszebb alkotásai maradnak. íme, ezt és igy adja a „Magyar Remekírók" harmadik sorozata : — a legnagyobb költők müveit, a legjelesebb kritikusok méltató bevezetésével. Nemzetünk nagy szellemeinek munkája, mely az egész nemzet kincses öröké, nem is kerülhetett volna közre méltóbb és dicséretre érdemesebb vállalat keretében. Külső kiállítás és belső tartalom a legszebb harmóniában párosulnak itten ; a díszes betűk, a finom, famentes papiros, a művészies kötés mind csak emeli ennek a kiadásnak az értékét, amely minden esetre a legtökéletesebb azok közt, amiket klasszikusainkból bírunk. Az egész gyűjtemény ötvenöt kötet lesz, mire elkészül és az összes ötvenöt kötet ára 220 kor., mely mely összeg azonban csekély havi részletekben is törleszthető. A „Magyar Remekirók“-at a Franklin-Társulat adja ki s a gyűjteményre mind a kiadó, mind az összes hazai könyvkereskedések elfogadnak megrendeléseket. Végül még m0giegyezziik, hogy egy kötet átlagos terjedelme 20 -22 iv (320 —350 lap), de a szükséghez mérten jóval több is lehet ennél. jegyes l^özlEmÉnyE^. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük.
