Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
Tizennegyedik évfolyam.16. szám. Pápa, 1903. április 19. A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő ozlmére küldendők. * ------------------------------------o-Az előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), hirdetések, reolamatiök Faragó János íőmunkatárs czimére küldendők. * -----------------------------* Az uj egyházi törvénytervezetről. Kezünk között van a konvent, mint zsinatelőkészitő bizottság által alkotott törvénytervezet, sőt dunántúli egyházkerületünk egyházmegyéi már jobbára le is tárgyalták. Kern akartam az egyházmegyék tárgyalásának elébe vágni; azért nem szólhattam bosszú ideig. Azonban figyelembe véve azt az igazságos panaszt, amely minden oldalról felhangzott, hogy az egyházmegyéknek nem volt idejük arra, hogy a törvénytervezetről alapos véleményt adjanak: szükségesnek mutatkozik, hogy egyházi lapjaink hasábjain tegyük meg a szerkesztő urak engedelmével észrevételeinket és igyekezzünk a tervezetet meghányni-vetni, ami bizonyára magunknak, de esetleg az alkotandó egyházi törvényeknek is hasznára válik. Mindenekelőtt általánosságban bátor vagyok kimondani ama szerény véleményemet, hogy fölöslegesnek, szükségtelennek tartom a zsinat öszszejövetelét azért, hogy ezt a tervezetet törvényerőre emelje avagy törvénnyé dolgozza fel. A most alkalmazásban levő egyházi törvényeink és ezen új tervezet között valami nagyfontosságu elvi külömbség, avagy oly változtatás, amely amazt használhatatlanná tenné, — nincs. Azokért a kisebb módosításokért, értelmezésekért, az egyes szakaszok helyesebb elhelyezéséért és leginkább az eljárást szabályozó, magyarázó újításokért fölösleges egyszerre a törvényhozó zsinat összehívása, mert valóban «drága törvény» lesz az, ha a zsinat igazi alkotást nem végez. Pedig a tervezetben arról szó nincs, hogy felveszi-e azokat a fontos kérdéseket munka programmjába, a melyek miatt sürgették összehívását. Lesz tehát zsinatunk, lesz új törvénykönyvünk, de nem lesz megvalósítva óhajunk és nem lesznek megoldva napi renden levő fontos kérdéseink. De ne keressük azt, a mi nincs, hanem vizsgáljuk a tervezetet és pedig azt a részét, amely újra szövegeztetett vagy egészen új intézkedést tartalmaz. Az egyházalkotmányi részben az egyházközségekről szóló szakasz van leginkább átdolgozva, Az általános határozatoknál célszerű az államhatalom segítségül hívásának részletezése (5. §.) (ami aggodalmat e felől Murányi kollega táplál a végrehajtást illetőleg, az alaptalan, mert hátha a polgári hatóságnak joga volna felülbírálni a mi intézkedéseinket, akkor nálunk soha sem lenne egy fillér egyházi adóhátralék behajtva) úgy szintén helyes az egyházközségek jellegének meghatározása (10. §.), azonban itt jobb volna az e) pontot mindjárt az a) után helyezni és a b) pontból a távolsági korlátokat törölni, amennyiben több leányegyházközség van, amely távolabb fekszik az anyaegyháztól. Szintén helyes és célszerű volt az az intézkedés is, hogy az egyes egyházi hatóságok ismertetése után nyomban következnek annak tagjai, tisztviselői azonban, én sokkal helyesebbnek, a törvény egyházi jellegét jobban feltüntetőnek tartanám, ha ezek között mindig az egyházi elnökről, tagokról szóló szakasz tárgyaltatnék előbb, már csak azért is, mert az egyes hatóságok alkotó tagjainak előszámlálásánál mindenkor a lelkész, esperes, püspök van először említve, tehát ezek jogainak, teendőinek előírása is kezdődhetik ugyanazzal, annyival inkább, mert pl. 16 ' Az egyház és iskola köréből. Á dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. ; Megjelenik minden vasárnap.
