Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-09 / 6. szám
89 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 90 val, hanem maga kezeli, mi is meggondolva tegyük hát, ha megtesszük azt a fontos lépést, az egyházmegyei pénztárak egyesítését. El van már készítve s kinyomatva a pénztárkezelési szabályzat, a mi — úgymond — az egyházker. pénztárkezelési szabályzaton alapszik. Nem bocsátkozom a bírálatába, azt sem mondom, hogy nem jó; köszönet érte a készítő bizottságnak; szükség van annak a kölcsönadásokra vonatkozó fejezetére most is, de talán épen azért, mert az egyházker. pénztárkezelési szabályzaton alapszik, oly nagy apparátussal akarja a mi egyesitendő pénztárunkat kezelni, a milyenre nekünk szükségünk nincs; mert ha bár a legnagyobb egyházmegye vagyunk is a kerületben, azért nem vagyunk kerület, s a mi pénztárunk azéhoz képest kicsiny, s az ott kezelt összegekhez hasonlitottan, a mi pénztárunk állománya csak morzsa. De azért munka itt is van elég, kivált az egyházmegyei pénztárnál! Ugyanazért a javaslat Il-ik fejezete maga dönti meg a pénztárak egyesítését, a mely a pénztárnoknak 1700 korona évi fizetést, s a régi gymn. épületében szabad lakást akar adni; a mi olyan formán van öszszeállitva, hogy a kecske is jól lakjék, meg a káposzta is megmaradjon. Már engedelmet kérek, de én olyan emberre, a kinek a pénztárnokságon kívül más hivatala nem lenne, s oly nagy apparátussal kezelendő s annyi munkával járó pénztárkezelést ennyiért elfogadná, — részemről azt az egyesitendő pénztárt nem biznám ; sőt többet mondok, annyi fizetés mellett, 5000 korona óvadékkal, arra való pénztárnokot kapni, nem is hiszem, hogy lehetne! Talán a javaslatot készített bizottság elnöke is gondolta azt, azért csatolt ahoz egy függeléket, a melyben jelzi, hogy a pénztárnoki teendők ellátására alkalmazható lesz olyan férfiú, ki tanári elfoglaltatása mellett 1—2 órát naponként, a pénztári kezelésre bátran fordíthat. No már a ki tudja azt, hogy mennyi munkát adna az egyesi tett pénztárak kezelése, az minden commentár nélkül kizártnak tartja, hogy egy tanár az ő teendői mellett elvégezhetné azt, s itt bátran kimondhatjuk, hogy két urnák nem lehet szolgálni. Ám egyesítsük hát a pénztárakat, én örülni logok rajta, ha megtehetjük, s nagyon szép, helyes dolognak tartom azt; de az egyesítéshez csak úgy adom szavazatomat, ha a pénztárnoknak legalább 2400 korona és tisztességes lakás lesz az évi fizetése, a mire nagyon óhajtanám, ha egyházmegyénknől valamelyik arra alkalmas lelkész vállalkoznék, ki talán a pénztárnokságon kivül a főgymnásiumnál is végezhetne valamely teendőket ; de itt meg kell jegyeznem, hogy túl ne terhelnénk a pénztárnokot, mert én tudom, hogy mennyi dolgot adna az egyesitett pénztárak kezelése. Hanem most értünk a gordiusi csomóhoz, a mit nem tudom, hogy vágunk ketté, mert azt a 2400 koronát nem tudjuk honnan előteremteni. Hát még a gazdasági tanácsnak a 200 kor. tiszteletdijat ? ! Az egyházmegyei pénztár a gyám. pénztárral együtt , 500 — 600 koronánál többet nem bir meg. Annak, t. i. az egyházmegyei pénztárnak a jövedelme nem emelkedni, hanem intercalarek elvonásával inkább apadni fog, pedig a húrt tovább nem nyújthatjuk ; a megadóztatást feljebb nem emelhetjük. Hozzájárul még az is, hogy a négy évvel előbb megállapított 4 filléres egyházmegyei pótadó is csak 10 évre lett elfogadva azzal, hogy akorra majd lesz az egyházmegyének akkorra tőkéje, hogy elhagyható leend az, ha pedig nem lesz, továbbra is fennt kell tartani azt. Vagy csak kezdjük meg, menjünk bele a pénztárak egyesítésébe, majd felemeljük azután, mert fel kell emelnünk a pénztárnok fizetését. Én ahoz részemről ismét nem adom a szavazatomat, hogy mert a csurgói főgymn. pénztárát Csurgóra kell vinni, tehát hogy azt lehetővé tegyük, vigyük oda az egyházmegyei pénztárt is, azaz egyesítsük a pénztárakat, és erőltessük a dolgot, valahogy kerítsük elő a pénztárnok fizetését és rendítsük meg az egyhmegye, péztáralapját ; mert az következnék belőle, miután a pénztárnoki fizetésen kivül hivatalos helyiség, annak berendezése stb. is kellene, igy olyan kiadások állanának elő, amiket már akkor, ha a pénztárak egyesítve lennének, ha inogna is miattuk az egyhmegyei pénztár, meg kellene tenni, s aztán meg úgy járhatnánk a pénztárunkal, mint a szegényember az ő tehénkéjével, hogy fejte volna, de nem adott tejecskét, mert nem adott neki enni. Elég legyen vissza gondolnunk arra, hogy mikor én átvettem az egyhmegyei pénztárt, 0 volt a tartalma, s most rendben, közel 12 ezer korona tőkéje van, ami ezelőtt 15 -20 évvel sem volt, vigyázzunk tehát, hogy arra a U állapotra ismét vissza ne essék. A csurgói főgymn. pénztára, pénztárnoki tiszt, dij címén nem bir meg többet mint 1000 koronát, az egyhmegyei pénztár pedig 5—600 koronát, azon pedig az egyesitendő pénztárak pénztárnokságát felállítani nem lehet, s igy ez idő szerint nem létesíthető az, t. i. szerintem, mert nem tehetjük olyan tisztességessé a pénztárnoki állást, amilyenné tennünk kellene. Mégis, ha valaki a hivatkoztam módot ismeri, s a pénztárnoki állást olyanná tudja tenni, mint fent elmondtam, mondja meg, s meghajlok előtte, a pénztárak egyesítésének első harcosa leszek. Ezekből eléggé látható, hogy van-e szükség a belső somogyi egyhmegye pénztárainak egyisitésére? Ez idő szerint nincs ! A csurgói főgymn. pénztára Csurgóra viendő, ott van annak a helye, ott lett volna már előbb is, a mit én évekkel ezelőtt hangoztattam, de pusztában kiáltó szó volt az. Azt már igazán kezelheti a tanári teendők mellett is egy tanár, s adjunk neki 1000 k. t. dijat, vagy ha úgy tetszik, adjuk hozzá a gyám-pénztárt is, a megyei pénztárnál úgy is két annyi dolog van most, mint a csurgói főgymn. pénztáránál, s akkor tőkepénz is kevés marad az egyhmegyei pénztárnál, a mely esetban a két pénztárból kapja az 1000 koronát, s tegyen
