Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

767

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

768

legyen. De épp ez a szó maradt el, mert II. Károly, hogy annak a kornak nyelvén szóljunk — bármennyire „dissimuláltu, mégis testvéreinél is jobban ragaszkodott a valláshoz, melyben született. Azt persze nem tudta megakadályozni, hogy az új tan a népesség minden rétegébe teljesen be ne hatoljon 1572-ben tartották meg az úgynevezett „zúg-tartományi-üiést" a Mura melletti Bruckban. II. Károly itt összegyűjtötte a stájer városok képviselőit, hogy őket, menuyiben lehetséges, a protestáns főúri és lovagrenddel való együtt működéstől visszatartsa. Ekkor irta Urban püspök Albrecht bajor herceghez azt a levelet, amelyből láthatjuk, hogy hány stájer város vallotta akkor a protestáns tant. íme : Graz, Marburg, Leoben. Judenburg, Fürstenfeld, Rotten-Voitsberg, Aussee, Neumarkt, Eisenarz, Weisenkirchen, Feldbach, Oberzeiiiug és Obdach. Ezt nem úgy kell érteni, miutha a többi stejer városok és mezővárosok még katholikusok lettek volna. Ezek, úgymint Bruck, Cilii, FeLtritz, Knittelfeld, Mürzzuschlag, Frohnieiter, Kindb^rg, Frozaiach, Tüffer és Wildern — még csupán, mint a püspök Írja, nem nyilatkoztak. Nyilatkozatukat tehát még szintén várni kellett. Egész katholikus már egyetlenegy sem volt. így álltak az ügyek Krajnában és Karintiában is. Klagenfurtnak kizárólag protestáns jellege volt. A grazi tartománygyülésen 5-6 katholikus (egyházi, virilis) szavazattal szemben 40—50 protestáns szavazat állott. A tartományi közigazgatás egészen, a fejedelmi meg jórészt protestáns kezekben volt. Csak Mária bajor hercegnővel történt eljegyzése után evezett be Károly főherceg a jezsuita bajor mederbe, de ennek ellenére szorult pénzügyi helyzete kényszeritette, hogy a protestánsoknak oly engedményeket tegyen, a melyek a vallásszabadság elismerésével értek fel. Nemcsak, hogy ünnepélyesen megfogadta, hogy senkinek, bárki is legyen, vallása miatt egy hajaszála sem fog meggörbülni, Grazban és Judenburgbau, Klagenfurtban és Leibachban, protestáns egyházak és iskolák létesültét jóváhagyja. Minden tartományi székhelyen protestáns egyházi és iskolai-ministeriumot állitanak fel és a gráci protestáns alapúványi iskolát legalább részben mint főiskolát rendezik be. Minthogy minden nemesnek nem áll módjában saját prédikátort tartani, a tartomány minden negyedében a tartomány költségére protestáns prédikátort állitanak fel. Minthogy továbbá akadémiailag képzett papokra és tanárokra van szükség, a három tartomány és azok között a német egyetemek között, melyek mint Wittenberg, Rostoch, Tübingen és Heidelberg, határozott protestáns jelleggel bírnak, élénk összeköttetés létesül. E sikerekkel a belső ausztriai protestantizmus tetőpontjára ért. A curiát rettegés szállta meg. midőn a Hiób-hirt hallotta. Már megrémültek, hogy a protestáns mozgalom Görzből, hol a nemesség az újításokkal rokonszenvezett, Veneziába és onnan Itália többi részébe is átcsap. Egy nuntius jelent meg Grazban, hogy a tényállásról meggyőződjék. Az állapotokat sokkal vigasztalanabbaknak találta, mint a hogy Rómában gondolták. A főhercegnek tudtára adták, hogy a Coena Domini hulla alapján egyházi átok alatt állónak tekints© magát. A főherceg megfordult az utón, melyen indult és rögtön keresni kezdte, tirol, bajor és salzburgi

segitséggel az utakat és módokat, hogy a protestánsoknak adott kedvezményeket, hogy vehesse vissza. A belső ausztriai protestánsok helyzetének fordulópontja 1579 okt. havára esik. Már a következő évben megkísérlik a protestánsoknak tett engedményeket egy csapással megsemmisíteni. Még azonban nagyon erősek a protf stánsok. Azért tehát lassabb, de biztosabb utat választanak. Először is a fejedelmi városokban és falvakban a protestáns istenitiszteletet eltörlik, a protestáns lelkészeket és tanárokat elkergetik, az egész udvartartást szigorúan katholikus szellemben reformálják, udvari szolgálatba csak olaszokat és bajorokat fogadnak és m nden tekintetben csak a Münchenből jövő utasításokat és intéseket követik. Nemsokára megkezdődik a külföldre vándorlás. Már kivonulnak a polgárok az országból, a protestáns alapítván) i iskolát elveszik és hogy mindenkorra megsemmisítsék, Grazban egyetemet állitanak és jezsuitákra bízzák. Bennszülötteknek nem szab id prostans iskolában tanulniok és hogy protestánsoknak a városokba és falvakba költözését meggátol' ják, minden polgárt az úgynevezett katholikus polgáreskü letevésére köteleznek. II. Károly kormányzása végén úgy álltak a dolgok, hogy egyes körökben forradalom kitörését várták.

(Folyt, köv.)

AfEgyes büzieményElj.

— Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük.

— A reformáció emlékünnepét igen szépen ünnepelte meg a theoloyiai önképzőkör. Jelen volt a főiskolai tanári kar az ifjúsággal, leánynövelő intézetünk, az állami polgári leányiskolái ref. leánykák és az állami tanítóképző-intézet ref. tanulói két tanár vezetése mellett. Volt néhány nővendég is. Az ünnepély aXC. zsoltár eléneklésével kezdődött. Aztán Csizmadia Lajos, a tlieol. önképzőkör tanár-elnöke mondta el a lapunkban közölt buzgó imáját. Utáua az énekkar énekelte ; „Uram én csak Tebenned bíztam“ kezdetű éneket. Majd megint Csizmadia ur lépett az emelvényre, hogy elmondja tartalmas megnyitó beszédét. Most következett Bihari Kálmánnak igen nagy hatást elért költeménye : „A gályarab“ — szavalta Nagy Béla. Ez után Nagy Kornél főiskolai szénior, az önképzőkör alelnöke olvasta fel emlékbeszédét, mit lapunk jövő számában közölni fogunk. Izsák József szavalta Tóth Gyulának „Október

31-énu c. költeményét. Végh János alkalmi imádságával s az énekek énekével („Erős várunk“) végződött a 1‘/2 óráig tartó minden részében igen sikerült iinnenepély. A szereplők kitünően végezték feladatukat.

— A győri ág. liitv. ev. gyülekezet főtiszt, Gyurátz Ferenc püspök urat szerette volna megnyerni Karsay Sándor utódjául. Járt is ez ügyben egy hatalmas deputatio Pápán. Gyurátz püspök ur a bizalmat megköszönve, megmarad továbbra is a pápai gyülekezetben, melyet 30 évi lelkes munkásságával a virágzás magas fokára emelt s örök időkre biztosított. Elhatározásának együtt örülünk a pápai testvér gyülekezettel.

— Jubileum. A miskolci ev. ref. főgymnasium fentartó testületé, tanári kara és tanuló ifjúsága tegnap ünnepelte az intézet derék igazgatójának — dr. Ko