Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-05 / 40. szám
Tizenharmadik évfolyam.40. szám. Pápa, 1902. október 5. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő czimére küldendők. Az előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), hirdetések, reelamatiők Faragó János íomunkatárs ozimér© Isii leien do ti. Vallásos együttérzés. (Vége.) Én a vakbuzgóságnál sokkal veszedelmesebb ellenségünknek tartom a hitetlenséget. Róm. katb. ellenfeleink szeretik úgy tüntetni fel a hitetlenséget, mint a reformatio szülöttét. Pedig talán nem csalódom, ha azt állítom, hogy a gyarló, esendő gyermekeket szentekké avató, a c^alatkozhatatlanság dogmájával magát Dalai-Lámává tett római pápa vallása sokkal közelebb áll a saját eszét és trejct istenitő hitetlenséghez, mint az evangéliomi keresztyén vallások. Hiszen régi igazság, hogy a szélsőségek találkoznak. A hitetlenség ellen azért nehéz védekeznünk, mert a vallástalan ember mereven visszautasít mindent, a mi érzéki tapasztalatai és elméjének látkörén kívül esik. Egyéni elbizakodottságában az emberi véges észnek és romlandó testi erőnek tulajdonit minden haladást, minden előmenetelt. A látható, létező dolgok köréből vagy nem tud, vagy nem akar gondolni a láthatatlan téremtőre, Örökkévalóra. Ezek legtöbbnyire a világ hiú dicsőségét üzik; hajszolják. A lélekjavaira irányuló beszédeinket gúnyolódó kicsinyléssel viszonozzák. Az ilyeneknek mondja édes Idvezitőnk : „En az én Atyámnak nevében jöttem és nem fogadtok be enqemet; ha más valaki jöne a maga nevében, azt befogadnátok. Mi módon hihettek ti, holott ti egymástól vesztek dicsőséget és a dicsőséget, mely az egyedüli Istentől származik, nem keresitek?u (János V: 43. 44.) A hitetlenséget nemcsak egy házias, vallásos életünket ostromló bajnak, hanem társadalmi betegségnek is tekintem. Brahma, Buddha követőitől, sőt a fétis-imádóktól se félteném úgy a társadalmi rendet, mint a hazát és vallást ismerni nem akaró nemzetközi, romboló, hitetlen sociálismustól és anarchismustól. Ezért tartom elhibázottnak a felekezetnélküliségnek törvénybe iktatását. Azok, a kik a szabadság elvéből kifolyónak tartották, hogy az egyházi terhek viselése elől a felekezetnélküliség menházába lehessen húzódni, miért nem juttatták diadalra az általános vallásszabadság elvét ? Hiszen sok vallásfelekezet van, mely az emberiség erkölcsiségére nem lenne olyan kártékony hatással, mint az uralkodó vallás coelibátus dogmája. Gróf Majláth Gusztáv erdélyi róm. kath. püspök a múlt évi eucharistikus kongresszuson a hitetlenség, nagyzás és idegesség ellen legjobb orvosszerül az „oltári szentséget“ ajánlotta. Azt mondotta, hogy „a hitetlenség ellen azért legjobb orvosszer, mert az oltári szentség a legfőbb hittitok s igy legjobban erősiti a hitet s biztos, a ki látogatója e szentségnek, az hitetlen nem lehet soha.“ Mi a hitetlenség ellen ne keressünk orvosszert a pogány misticismusbau , hanem Jézus utasítása szerint prédikáljuk az evangeliomot alkalmatos és alkalmatlan időben ; mert az evangéliomban világosság van és csodát művelhet az ember lelkében. A világi bölcseség szemkápráztató külfénye és gúnyolódó kicsinylése közepett se szégyeneljük a Krisztus evangéliumát, mert az az Istennek hatalma. (Róm. 1: 16.) Hiszen fülünkben cseng isteni tanítómesterünk édesen bátoritó szava: nMivelhogy nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak titeket e világ közül, azért gyűlöl titeket e világ." (János XV: 19.) Oh vajha ne lennénk e világból valók, hogy csak e világ gyűlölne bennünket! Vajha mint Krisztusnak választottal szeretnénk egymást személy válogatás nélkül ; erősitgetnénk egymást megszűnés nélkül az isteni hitben és égi reménységben ; fénylenénk a mi cselekedeteinkkel, mint világosság fiaihoz és leányaihoz illik ! De mily sok a hiány, fogyatkozás a mi falainkon belül is ! Az előbb említett két hatalmas ellenség ellen küzdeni kellett a mi őseinknek is még sokkal nagyobb mértékben. Ámde őket az evangeliom szelleme hatotta át, ez türőkké és bátrakká, erősekké és szeretetteljesekké tette egymás között. így tudták csak megharcolni ama nemes, nagy harcot; igy vetették meg Krisztus romladozó egyházának alapját újból; úgy Írták be nevüket az örök élet könyvébe! Hogyha a liitjavitás történetét fogékony lélekkel olvasgatjuk és összehasonlítást teszünk korunk szellemével és erkölcsével, bizony arra kell fakadnunk, hogy a 40 Az egyház és iskola köréből. A dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. flttegjelenlk minden vasárnap.
