Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-26 / 4. szám
51 DUNANTULPROTESTANS LAP. 52 van benn az udvarban. E szerint továbbra is udvarban és pedig az országúinál alacsonyabban fekvő udvarban állana, úgy a mint most vau ; mindössze egy vagy két toronynyal lennénk gazdagabbak, a mit bárki is minősíthet olyan fényűzést cikknek, a mi miatt nagy erőfeszítést tenni, közel és távol nagy gyűjtést, indítani szinte érthetetlen volna. Éppen e tervre igen találó az a figyelmeztetés, a mit a Gusztáv Adolf-egyesölet, a melynek pedig jól tudjuk, hogy bőséggel van pénze, adott egy olyan gyülekezetnek, a melyik toronyépítésre kért tó'le segélyt. Nevezetesen azt mondta neki : halljátok, ha nincs kalapotok, kérjetek rá pénzt és fogtok kapni; de ha más bajotok nincs, csak az, hogy a kalapotok mellett nincs bokréta: akkor ne jöjjetek ide, mert erre nincs pénzünk'. Valyon nem utasithatna-e el ugyanígy minket is a nagy közönség, ha csupán csak az volna a bajunk, hogy nincs tornyunk ?! TG aztán mibe kerülne ez a torony ? Lássuk : Elkerülhetetlenül megkellene venni az Eöry-féíe házat. Ennek az árát tegyük 30000 (harmincezer) forintra. A mostani templomot csak úgy tehetnénk szabaddá, ha lerontanánk nem csak a papházat, de az Eöry-háznak is legalább azt a részét, a mi szintén előtte áll a templomnak, t. i. a földszinten egy bolti helyiség lakással, az emeleten egy négy szobás lakás és a lépcsőfeljárat. A papház lerombolásával úgy 6 méter szabad tér maradna a templom délkeleti oldala és a szomszédos patikaház között, vagyis a templom baloldalán. Most már a symmetria azt követeli, hogy a másik oldalon is ugyanannyi sz ibad tér legyen. Az a körülmény pedig, hogy a templom másik (északnyugoti) jobb oldala felől van a város főtere, egyenesen azt kívánná, hogy •éppen arra felé nyerjen minél nagyobb kilátást a templom. Es igy nemcsak a symmetria, de a torony és a templom érvényesülhetése szempontjából is, az előbb jelzett résznél még többet is lekellene rombolni az Eőryházból; akkorát t. i. hogy onnan felül is 6 méter szabad hely legyen a templom oldala mellett. így nyerne a templom symmetrikus tért elől is, meg oldalról is. Ekkor azonban az Eöry-házböl csak az udvar felöl az utca felé jövő épületrész, vagyis csupán egy szoba szélességnyi maradna meg. A számitás ez : 1. Az Eöry-ház ára (föltéve, hogy egyáltalán eladó és ha eladó, hogy megkapható az itt fölvett áron) 30.000 frt. 2. Torony harangokkal s a templom oldalfalainak ez által kívánt megnyújtásával 20.000 frt. Az Eöry-ház megmaradó része pap-lakásnak és tanácsteremnek elég lenne. Az Eőri házban a lépcső áthelyezés 1000 frt. És a 30.000 frt vételár százaléka 1300 frt. Összegezés : 30.000 frt az Eöry-ház, 20.000 „ a torony, 1.000 „ a lépcső-áthelyezés, 1.300 „ a vételár százaléka. 52.300 frt. Ebből ha a paplakás és tanácsterem címén 12.300 frtot vonunk is le; kitűnik, hogy maga az egy torony 40.000 frtba kerülne. E kiadás igen-igen nagy azért, hoyy csupán csak egy toronynyal legyünk gazdagabbak, templomunk mindenestől a régi, maradván. Ha sok volna a pénzünk, úgy hogy semmi erőfeszítésbe se kerülne ez a sok rombolás és a vele járó kiadás és ha templomunk különben egészen megfelelne a követelményeknek ; akkor talán nem kellene sokat törni a fejünket, hogy igy cselekedjünk. De hát éppen nem igy áll a dolog. Hogyan illenék a díszes, magas toronyhoz a rég1 templom ? Igen meggondolandó e tervnél az is, hogy 20 ezer írtért (a miben a harangok és az oldalfalak ára is benn van) lehetne-e építeni egy olyan tornyot, a mely ott az öreg templom két nagyszerű tornya és a bencések gymnasiumának 15 mtr magas utcai frontja és úgy 20—22 mir magas, az udvar jelé jól benyúló oldal- (tűz) fala közvetlen szomszédságában mutasson valamit? Igen, csak hogy valamit is mutasson, mert arról, hogy kellőleg érvényesüljön és hogy a figyelmet elismerőleg magára vonja; alig lehetne szó ! Valamint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ha ilyen nagy és szép tornyot építenénk, mint a milyen e helyre valóban kellene : hogyan illenék hozzá a mi mostani egyszerű, magában véve ugyan nem alacsony és nem rövid, de ily nagy torony mellett mindenesetre alacsony és rövid templomunk ? ! (Kívülről 10-2 méter magas; 22'0 mtr hosszú). A mostani templom már is szűk. De nem is maradhat úgy a templomunk, a hogyan most van, mert szűk; ugyanis a rendes és szokásos számitás szerint csak 845 ülőhely van benne. Gyülekezetünk népessége a legközelebbi népszámlálás szerint 2123 lélek. Ebben benne vannak az idegen tanulók is. A főiskolában, állami képzőben, az állami polgári leányiskolában, a mi felsőbb leányiskoláinkban tanuló növendékek átlagos száma 400. Ezek minden vasárnap kötelesek templomba menni; és igy ezek maguk csaknem felét elfoglalják az ülőhelyeknek. . . . E tanulókat és a hat éven alul levő több mint 200 gyermeket leszámítva, marad még kerek számban 1500 lélek, a ki járhatna templomba. Erre az 1500 lélekre már csak 445 ülőhely marad ; rehát a gyülekezet 1/3-ának se jut hely. Ha mégse tetszett eddig szűknek a templomunk, ennek csupán az az oka, hogy a gyülekezeti tagok sajnálatra méltóan hanyagok voltak a templomba-járásban. De hogy jövőre is csak ilyenek lesznek, arra éppen nekem, mint lelkésznek, nem szabad spekulálnom ; de talán másnak se, főképen pedig a piesbytereknek nem! 1900-ban azonban az egyik elöljáró már panaszolta, hogy a földmives fiataloknak (ifjaknak) nincs, nem jut hely a templomban, mert a főgymnasiumi, tanítóképző intézeti és theol. akadémiai ifjak mind a két karzatot elfoglalják. Az elöljáróság aztán úgy intézkedett, hogy felkérte a főgymn. tanári karát, hogy a
