Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-17 / 33. szám

579 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 580 — Tankönyvengedélyezós. A vallás- és közokta­tásügyi m. kir. minister Sarudy Gyó gy főiskolánk fő­­gymnasiuma tanárának : „Görög lyrai Anthologieiu cimü munkáját 1902. jul. 16. 2828. ein. sz. rendeletével kö­zépiskolák számára tankönyvül engedélyezte. A munkát Kempf József budapesti főgymnasiumi tanár birálata, el­ismeréssel szólván róla, bírálatát igy végezi; „Mindent ■összefoglalva : Sarudy műve érdemes alkotás és bár szinte többet foglal magában, mintsem a gymnasium hatodik osz­tályától kívánói lehetne, ezzel szemben áll az, hogy a tanár válogathat s nem kell minden évben ugyanazt vé­geztetnie ; a kik pedig tudnivágyásból többet akarnak is­merni a görög lyra becses alkotásaiból: Sarudy könyvé­ben bőséges anyagra találnak. A könyv kiállítása csinos, a fordításokból a gyermekeknek nem való részek ki van­nak küszöbölve vagy gondosan szeliditve. Az érdemes munkát melegen ajánlom az engedélyezésre.“ Gratulálunk ! —Értesítés a jövő iskolai esztendőre. Főtiszteletü püspök ur a javító- és pótérettségi vizsga helyéül Pápát tűzte ki. Ide jönnek tehát vizsgázni azok is, kik a múlt is­kolai esztendő végén a csurgói ev. ref. főgymnasiumban jelentkeztek érettségire. Az Írásbeli érettségi sept. 1 — 5. napjain lesz, a szóbeli pedig sept. 8-án. Ez utón is föl­hívom azért az illetőket, hogy okmányaikkal legkésőbb aug. 31-én jelentkezzenek az igazgatói irodában. Aug. 29-('n lesznek az I— ÍV. o. tanulók javító vizsgálatai, a különbözeti-, pótvizsgák s az Írásbeli ma­gánvizsgák. Aug. 30-án lesznek az V— VIII. o. tanulók javító vizsgálatai s a szóbeli magánvizsgák. Sept. 1—4. napjain lesznek az 1902 —1903-ik tan­évre szóló beiratások. Sept. 5-én, d. e. 8 órakor a tanév ünnepélyes megnyitása. Párhuzamos osztályok lesznek az I. V. és VI. osz­tályokban. Az ev. ref. vallásu növendékeket külön is fölhívom, hogy a beiratkozásra lehetőleg sept. 1-én, 2-án jelentkez­zenek. Pápa, 1902. aug. 10. Faragó János igazgató-tanár. — - Ajálllkozás. Két évi képezdei tanfolyamot vég­zett s egy évig 6 osztályú elemi iskolát vezetett 20 éves ev. reform, vallásu egyén másod vagy segédtanítónak ajánlkozik megfelelő fizetés mellett. A szives megkeresé­sek a terestyénszecsődí (u. p. Körmend, Vas­megye) evang. reform, lelkész! hivatalhoz kéretnek kül­detni. — Vettük a következő kis füzetet: „Emléklapok az m 1902. junius 14 és 15. napjain Pápán tartott 20 éves érettségi vizsgái találkozó napjairól,“ összeállította Borsos István. Az ügyesen szerkesztett kis füzet beszámol azon derék tanulótársak találkozójáról, kik ezelőtt 20 eszten­dővel tettek érettségit főiskolánk főgymnasiumában. Közli azon beszédet, melyet ez alkalomból Gyalóhay László nemesócsai lelkész a pápai templomban tartott, melyet, hogy minél szélesebb körben ismerjék, múlt számunkban mi is közöltünk. Megemlékezik azon nemes cselekedetről, hogy a volt tanulótársak a találkozás emlékére 1000 ko­ronás ösztöndijalapitványt tettek, melynek kamatait egy arra méltó főg} mnasiumi tanuló fogja kapni. Szebb emlé­ket ennél igazán nem állithattak volna, dicséret érte a kezdeményezőknek s azoknak, kik a tervet adományaik­kal megvalósították. Isten áldása kisérje őket ezután is az élet utjain / — Értesítő. A duuamelléki ev. ref. egyházkerüle t budapesti theologiai akadémiájának 1901 — 1902-ik tanévi állapotáról dr. Szabó Aladár igazgató-tanár ügyesen szer­kesztett és ízléssel kiállított Értesítőben számol be. Be­vezetésül közli: A genfi akadémia hitvallását 1559 — 1576-ig, melyet Kosa Ferenc IV. éves papnövendék for­dított magyarra. A tanév történetében panaszkodik, hogy az exmissióba küldetés zavarta a tanítást és rontotta a hallgatók kiképzését. Összesen 14 theologas volt exmis­­sioban, a mi csakugyan sok s ezek közül csak egyetlen­egy végezte el rendesen colloquiumait, 18 esik részben vagy egyáltalában nem colloquált. Megemlékezik az aka­démia veszteségeiről, az elöljáróságról, tanári karról, a végzett tananyagról, az ifjúsági egyesületekről. Az ön­képzőkör Parkas József elnöklete alatt szépen s ered­ménynyel működött, úgyszintén a segélyegylet is. Beirat­kozott összesen 49, év végére maradt 48 hallgató, kik közül jeles volt 10, jó 14, elégséges 5, nem colloquált 19. A hallgatók közül 33 a dunamelléki, 7 a dunántúli, 4 — 4 a tiszántúli és erdélyi egyházkerület területére való volt. — Péter-flllér. Az 1902, óv első felében elég tisz­tességes bevétele volt az Isten helyettesének Rómában ; kerekszámban 6,500.000 frank. Ha ily összeget kap, akkor valahogy csak elszenvedheti fogoly-voltát is. Ugyan mennyi mehet ki ily címen Magyarországból; mennyi az ide fordítható fölösleg ! ? — Érdekes. Franciaországban most a szerzetes­párt követeli a „tanszabadságot.u Szerzetesek- és sza­badság ! — Pályázat. A „Magyar Hírlap“ méltó módon akarja megünnepelni Kossuth Lajosnak százados születési évfordulóját, amely a jövő hónap 19-én következik reánk, ügy érezzük, hogy a nemzeti újságírásnak mindenkinél több kötelessége van leghatalmasabb Úttörőjével, legtö­kéletesebb mintájával szemben és pietásunknak teljes fé­nyében állandóau kell lobognia emléke körül, minden alkalom és jelentős évforduló nélkül is. Mégis, a jövő hónap, amely őt a még ma is megmérhetetlent az időben megméri és megjelzi a napot, a mely előtt száz esztendő­vel Kossuth lett: különösen alkalmatos arra, hogy a nagyszerű plasztikus alakot a magyar lélekben hi ven és maradandóan, a legegyszerűbb, de leghatározottabb kör­vonalakkal adjuk vissza. Sem romantikára, sem pártimá­datra nincs szükség, az ellenséges indulatoktól, a gyűlölet­­teljes, a megitéltetéstől nem kell többé félteni, az irodalom ma már képes arra, hogy a nagyszerű fejet a történelembe határozottan és biztosan bele Írja. Ebben bizakodva hatá­rozta el a Magyar Hírlap, hogy meghatja Kossuth Lajos rövidre fogott jellemrajzát, azt ami benne jelentős, minde­nek fölött kiváló, elévülhetetlen. Tehát alakjának hű, de monumentális belső rajzát akarjuk bit ni, egy olyan irodalmi tanulmányt, mely kevés szóvá', nem sok vonallal, bizto­san, igazságosan és szépen mindent elmond. Egy ilyen abszolút becsű essayvel, a melyet az évforduló napján adunk közre, akarjuk mi méltó módon megünnepelni a magyar újságírásnak első hősét. A dolgozatért pedig egyenesen a magyar olvasóhoz, lapunk előfizetőihöz for­dulunk, mert tudván tudjuk, hogy e tárgyban maga az irodalom nem tudósabb náluk és mert az a hitünk, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents