Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-17 / 33. szám
579 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 580 — Tankönyvengedélyezós. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Sarudy Gyó gy főiskolánk főgymnasiuma tanárának : „Görög lyrai Anthologieiu cimü munkáját 1902. jul. 16. 2828. ein. sz. rendeletével középiskolák számára tankönyvül engedélyezte. A munkát Kempf József budapesti főgymnasiumi tanár birálata, elismeréssel szólván róla, bírálatát igy végezi; „Mindent ■összefoglalva : Sarudy műve érdemes alkotás és bár szinte többet foglal magában, mintsem a gymnasium hatodik osztályától kívánói lehetne, ezzel szemben áll az, hogy a tanár válogathat s nem kell minden évben ugyanazt végeztetnie ; a kik pedig tudnivágyásból többet akarnak ismerni a görög lyra becses alkotásaiból: Sarudy könyvében bőséges anyagra találnak. A könyv kiállítása csinos, a fordításokból a gyermekeknek nem való részek ki vannak küszöbölve vagy gondosan szeliditve. Az érdemes munkát melegen ajánlom az engedélyezésre.“ Gratulálunk ! —Értesítés a jövő iskolai esztendőre. Főtiszteletü püspök ur a javító- és pótérettségi vizsga helyéül Pápát tűzte ki. Ide jönnek tehát vizsgázni azok is, kik a múlt iskolai esztendő végén a csurgói ev. ref. főgymnasiumban jelentkeztek érettségire. Az Írásbeli érettségi sept. 1 — 5. napjain lesz, a szóbeli pedig sept. 8-án. Ez utón is fölhívom azért az illetőket, hogy okmányaikkal legkésőbb aug. 31-én jelentkezzenek az igazgatói irodában. Aug. 29-('n lesznek az I— ÍV. o. tanulók javító vizsgálatai, a különbözeti-, pótvizsgák s az Írásbeli magánvizsgák. Aug. 30-án lesznek az V— VIII. o. tanulók javító vizsgálatai s a szóbeli magánvizsgák. Sept. 1—4. napjain lesznek az 1902 —1903-ik tanévre szóló beiratások. Sept. 5-én, d. e. 8 órakor a tanév ünnepélyes megnyitása. Párhuzamos osztályok lesznek az I. V. és VI. osztályokban. Az ev. ref. vallásu növendékeket külön is fölhívom, hogy a beiratkozásra lehetőleg sept. 1-én, 2-án jelentkezzenek. Pápa, 1902. aug. 10. Faragó János igazgató-tanár. — - Ajálllkozás. Két évi képezdei tanfolyamot végzett s egy évig 6 osztályú elemi iskolát vezetett 20 éves ev. reform, vallásu egyén másod vagy segédtanítónak ajánlkozik megfelelő fizetés mellett. A szives megkeresések a terestyénszecsődí (u. p. Körmend, Vasmegye) evang. reform, lelkész! hivatalhoz kéretnek küldetni. — Vettük a következő kis füzetet: „Emléklapok az m 1902. junius 14 és 15. napjain Pápán tartott 20 éves érettségi vizsgái találkozó napjairól,“ összeállította Borsos István. Az ügyesen szerkesztett kis füzet beszámol azon derék tanulótársak találkozójáról, kik ezelőtt 20 esztendővel tettek érettségit főiskolánk főgymnasiumában. Közli azon beszédet, melyet ez alkalomból Gyalóhay László nemesócsai lelkész a pápai templomban tartott, melyet, hogy minél szélesebb körben ismerjék, múlt számunkban mi is közöltünk. Megemlékezik azon nemes cselekedetről, hogy a volt tanulótársak a találkozás emlékére 1000 koronás ösztöndijalapitványt tettek, melynek kamatait egy arra méltó főg} mnasiumi tanuló fogja kapni. Szebb emléket ennél igazán nem állithattak volna, dicséret érte a kezdeményezőknek s azoknak, kik a tervet adományaikkal megvalósították. Isten áldása kisérje őket ezután is az élet utjain / — Értesítő. A duuamelléki ev. ref. egyházkerüle t budapesti theologiai akadémiájának 1901 — 1902-ik tanévi állapotáról dr. Szabó Aladár igazgató-tanár ügyesen szerkesztett és ízléssel kiállított Értesítőben számol be. Bevezetésül közli: A genfi akadémia hitvallását 1559 — 1576-ig, melyet Kosa Ferenc IV. éves papnövendék fordított magyarra. A tanév történetében panaszkodik, hogy az exmissióba küldetés zavarta a tanítást és rontotta a hallgatók kiképzését. Összesen 14 theologas volt exmissioban, a mi csakugyan sok s ezek közül csak egyetlenegy végezte el rendesen colloquiumait, 18 esik részben vagy egyáltalában nem colloquált. Megemlékezik az akadémia veszteségeiről, az elöljáróságról, tanári karról, a végzett tananyagról, az ifjúsági egyesületekről. Az önképzőkör Parkas József elnöklete alatt szépen s eredménynyel működött, úgyszintén a segélyegylet is. Beiratkozott összesen 49, év végére maradt 48 hallgató, kik közül jeles volt 10, jó 14, elégséges 5, nem colloquált 19. A hallgatók közül 33 a dunamelléki, 7 a dunántúli, 4 — 4 a tiszántúli és erdélyi egyházkerület területére való volt. — Péter-flllér. Az 1902, óv első felében elég tisztességes bevétele volt az Isten helyettesének Rómában ; kerekszámban 6,500.000 frank. Ha ily összeget kap, akkor valahogy csak elszenvedheti fogoly-voltát is. Ugyan mennyi mehet ki ily címen Magyarországból; mennyi az ide fordítható fölösleg ! ? — Érdekes. Franciaországban most a szerzetespárt követeli a „tanszabadságot.u Szerzetesek- és szabadság ! — Pályázat. A „Magyar Hírlap“ méltó módon akarja megünnepelni Kossuth Lajosnak százados születési évfordulóját, amely a jövő hónap 19-én következik reánk, ügy érezzük, hogy a nemzeti újságírásnak mindenkinél több kötelessége van leghatalmasabb Úttörőjével, legtökéletesebb mintájával szemben és pietásunknak teljes fényében állandóau kell lobognia emléke körül, minden alkalom és jelentős évforduló nélkül is. Mégis, a jövő hónap, amely őt a még ma is megmérhetetlent az időben megméri és megjelzi a napot, a mely előtt száz esztendővel Kossuth lett: különösen alkalmatos arra, hogy a nagyszerű plasztikus alakot a magyar lélekben hi ven és maradandóan, a legegyszerűbb, de leghatározottabb körvonalakkal adjuk vissza. Sem romantikára, sem pártimádatra nincs szükség, az ellenséges indulatoktól, a gyűlöletteljes, a megitéltetéstől nem kell többé félteni, az irodalom ma már képes arra, hogy a nagyszerű fejet a történelembe határozottan és biztosan bele Írja. Ebben bizakodva határozta el a Magyar Hírlap, hogy meghatja Kossuth Lajos rövidre fogott jellemrajzát, azt ami benne jelentős, mindenek fölött kiváló, elévülhetetlen. Tehát alakjának hű, de monumentális belső rajzát akarjuk bit ni, egy olyan irodalmi tanulmányt, mely kevés szóvá', nem sok vonallal, biztosan, igazságosan és szépen mindent elmond. Egy ilyen abszolút becsű essayvel, a melyet az évforduló napján adunk közre, akarjuk mi méltó módon megünnepelni a magyar újságírásnak első hősét. A dolgozatért pedig egyenesen a magyar olvasóhoz, lapunk előfizetőihöz fordulunk, mert tudván tudjuk, hogy e tárgyban maga az irodalom nem tudósabb náluk és mert az a hitünk, hogy
