Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

525

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

526

porodtak, hanem 238 lélekkel kevesebben vannak ma, mint voltak 1870. évben. Ugyan igy van Veszprémmegyében, hol 10.2 százalékos szaporulattal szemben a reformátusok 520 lelket vesztettek. Eehérmegyében a 20.3 százalékos szaporulattal szemben csak 6.1. Komárommegyében a 28.6% szemben csak 11.2 százalék a reformátusok szaporodása. Az országos átlag azonban kedvezőbb eredményt mutat fel, mint ezen 19 vármegye.

Mint ezen adatokból látható, Magyar- és Horvátországban a reform, vallásuak az utolsó 30 év alatt 429,899 lélekkel szaporodtak, ez a szaporodás azonban csak 21.1 százaléknak felel meg, mig az országos átlagos szaporodás 24.1 százalék és mig 1870. évben az ország lakosságának 13.09 százaléka volt református, addig az 1900 évi adatok szerint ma már csak 12.7 százaléka református. Százalék számokban csekélynek látszik a külömbség, vagy mondjuk : a visszaesés, de ez a csekély százalék külömbözet 79,279 léleknek felel meg, vagyis ennyivel kisebb a reformátusok szaporodása, mint a többi lakosságé. Es ennek a 79 ezer lélek veszteségnek — mint fentebb láttuk — csaknem fele Dunántúlra esik.

Hogy mi az oka annak, hogy a református vallásit lakosság szaporodása kisebb a többi lakosság szaporodásánál : ennek lehetnek, a minthogy vannak is különböző okai, de annyi bizonyos, hogy a kivándorlás nem oka, mert hiszen más vallásuak is vándorolnak ki : a hazai föld szeretetében pedig a református vallásuak sem állanak hátrább a más vallásuaknál. A református vallásuak szaporodásánál tapasztalható ezen hátrány, nem csak ref. egyházi szempontból, hanem a magyarság szempontjából is : elszomorító.

Végül megjegyzem, hogy a fent közölt 19 vármegye ref. vallásu népességéből leszámítva Somogy és Fehér megyéknek a dunamelléki kerülethez tartozó ref. vallásu népességét, — hozzá adva pedig Tolna megye 2 ref. egyházának népességét, — Horvátországból pedig Pozsega és Belő vár megyék, továbbá Fiume református népességét: ekkor a dunántúli ref. egyházkerület népessége 260,308 lélek leszen, tehát a legutóbbi névtárban kimutatott lélekszámúéi 5128 lélekkel több.

Senyeháza.

Szűcs László,

ev. ref. lelkész.

Mctnügy.

Iskolai értesítők.

I.

A pápai főiskola értesítője.

Az a testes — teljes tiz iv terjedelmű — kötet, mely a pápai ev. ref. főiskola 1901 — 902. tanévi beszámolóját tartalmazza, szívesen látott olvasmánya lessz mindazoknak, kik ősi főiskolánk iránt közelben és távolban szerető gonddal érdeklődnek. Szivesen látott olvasmányuk lessz, mert hisz az értesítő adatai arról tesznek tanúbizonyságot, hogy főiskolánk az állandó fejlődés utján van. Nem az alaki fejlődést tartjuk ily szempontból fontosnak, mert hogy az intézet növendékeinek száma növekedik, hogy a gymnasiumban párhuzamos osztályokat állítanak fel, azt lehet az idők jelének tekinteni, azt létre hozhatta a körülmények kényszere, de nem áll szoros összefüggésben az intézet belső életével. Igaz, hogy az intézet jó hirneve is bírhat némi vonzó erővel, de mi korántsem tartozunk azok közé, kik egy iskola jóságát vagy rosszaságát a növendékek számából akarnék megítélni. A növendékek száma — ismételjük — inkább csak külsőség. Mert mig egyrészt örömet kelthet minden jó hazafiban, hogy a tudásvágy a nép minden rétegét oly mértékben áthatotta, hogy az elemi iskolán túl legtöbb szülő még magasabb képzést is akar adni gyermekének, addig másrészt elszomorító az a szűk látókör, mely a gymnasiumon és a literatus pályákon nem terjed túl, mig a kényért adó egyéb modern iskolák és pályák tömege elzárva van előle.

Ha tehát mi az intézet fejlődéséről beszélünk, ez alatt tisztán belső mozzanatokat és tényeket értünk. S ilyenekül tekintjük például a theol. akadémián a reggeli istenitisztelet meghonosítását, valamint a hallgatók colloquiumairól szóló kimutatást, mely kétségtelenül bizonyítja, hogy előadásaikat kedvvel hallgatják és hogy szorgalmasan tanulnak is. Ilyenekül tekinthetjük a gymnasiumban a tanuló ifjúság fegyelmi állapotáról (421 jó, 79 szabályszerű és egy kev. szab. vagy rossz sem!) és előmeneteléről (csak lti'7 % bukott, mig 262 % a jeles és jó !) szóló örvendetes kimutatásokat, ilyenül az ifjúsági könyvtár szakszerű kezeltetését, s ez által a magánolvasmányok rendes ellenőriztetését, ilyenül az ifjúságnak a nem kötelezett tárgyban való előhaladásáról és dicséretes sikerű nyilvános szerepléséről szóló adatokat.

Az értesitő élén Cicero De imperio Gnaei Pompei c. beszédét olvashatjuk magyar fordításban. Faragó János igazgató, ki éppen Cicero Catilinaris beszédjeinek fordításával a tudományos kritika teljes elismerését vívta ki, e fordításával ismét példáját adja a hű, de a mellett magyaros és választékos fordításnak. Elejétől végig élvezetes olvasmány e ritka műgonddal készített fordítás, melynek érdeket és becset a fordítás jóságán kívül az is kölcsönöz, a mit a derék tanár az utószóban elárul, hogy munkájában tanítás közben segítő társai voltak tanítványai. Az ily szellemi együttműködésnek termékenyítő hatása lessz az ifjúság jövendő életére.

A tanév történetének legfontosabb eseményei gyanánt megemlékezik az értesitő Tisza Kálmán főgondnok és dr. Németh Antal főigazgató elhunytéról, továbbá Darányi Ignácnak örökös tiszteletbeli főiskolai gondnokká választásáról. A theologiai akadémián a gyakorlati theologiai tanszéken idén kezdte meg működését Csizmadia Lajos tanár, a főgymnasium tanári kebelében az idén változás nem volt, a jövő tanévben azonban a Sárjspatakra távozó Deák Géza rajztanár helyébe Losonezi Jenő lép. A tanári kar jelentékeny