Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-20 / 29. szám
511 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 512 beli felszólítására se szóval, se írásban nem indokolja elmaradását, azt a presbyterium kebeléből kilépettnek tekintheti. 3. A zsinati tárgyakat előkészítő egyházkerületi bizottságnak azon javaslatát, hogy a lelkész teendői közé, a 111. § hoz iktattassék, hogy a tanító betegsége vagy elhalálozása esetén a tanító teendőinek végzése, azzal kívánjuk kibővíteni, hogy „addig míg az egyház helyettesről gondoskodhatik“ és a betegsége elé óhajtjuk oda tenni ezen szót „komoly.“ 4. Nagyméltóságú Darányi Ignác miniszter főgondnok urnák mindenre kiterjedő figyelmét nem kerülte el azon egész egyetemes egyházunk jövőjét, fájdalmasan érintő jelenség, hogy a nagy káplánhiány miatt espereseink kénytelenek tanulmányaikból elszól!tani papnövendékeinket, a mi pedig előre kiszámithatlan kárára van lelkészképzésünknek és lesz egész egyházi életünknek. Az ő tiszteletreméltó felszólalásából kifolyólag kéri egyházmegyénk a főtiszt, püspök urat és a főiskolai igazgatóságot, hogy csak végső szükség esetén, a legjobb tanuló IV-ed évesek közül bocsássanak ki egyeseket papoló segédekül. Az egyházak hozzájárulásaiból összejövő kerületi segélyben részesülő papnövendékektől vétessék írásbeli nyilatkozat, hogy legalább három évig kerületünkben működnek mind ségéd vagy helyettes lelkészek. Mert ezt kívánja a jóltevő kerület iránti hála és viszont szolgálat érzése. 5. A kerületi bizottság javaslatának azon kitételét, hogy „a segédlelkészek magukat a lelkész családtagjainak tekintsék,“ kihagyandónak véleményezzük, mert helytelen felfogás alapján könnyen félrem így a rázásra adna alkalmat. 6. A vágvidéki lelkészértekezlet azon indítványát, hogy a konventi képviselők zsinati presbyteri egyházalkotmányunknak megfelelőleg a presbyteriumok által választassanak, az egyházmegye pártolólag terjeszti a kerületi gyűlésnek zsinati munkálatokat előkészítő bizottsága elé. 7. Az országos ének ügyi bizottságnak ajánljuk, hogy az uj énekes könyvbe vegyenek fel király, püspök, főgondnok, lelkész stb. nevezetes alkalmakra néhány halotti éneket is, mert sok helyen még megvan a templomi gyászbeszédes temetés. Kívánatosnak tartjuk továbbá, hogy az uj énekeskönyvnek iskolai használatra kiadandó példánya minél olcsóbb legyen, mert a beszerzési költség nagy akadályul fog szolgálni az elterjedésnél. 8. Kongnia ügyben kéri egyházmegyénk a kerületet, hogy a konvent által intéztessen feliratot a nagyméltós. vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy azon a nagy méltánytalanságon, a mely egyes lelkészeinken az által esett, hogy a javadalom kiegészítésre való igény bejelerítésének határideje 1898 juh 1-re, tehát oly időre esett, a mikor még a törvény intézkedéseit alaposan nem ismerték, ennélfogva kiegészítésért nem is folyamodtak, egy újabb határidő kitűzésével orvosolja. 9. Óhajtjuk, hogy a lelkész és tanítói földek közmunkájának kötelező megváltását a zsinat törvényben mondja ki, mert sok kellemetlenkedésnek véget vetne ez által, melyet a mai viszonyok közé éppen nem illő, rovatszerü közmunkáltatás idéz elő az egyházi hivatalnokok és gyülekezeti tagok között. 10. Molnár Gábor marosvásárhelyi főszolgabíró úr ismeretes közrendeletéből kifolyólag kérjük felettes egyházi hatóságainkat, hogy a vasárnapi korcsmázás ellen, az italméréseknek vasár és ünnepnapokon reggel 9 órától, délután 4 óráig zárva tartása érdekében intézzenek feliratot a nagymélt. beliigyministériionhoz. 11. Kérjük a pápai főiskolai igazgatóságot, hogy a tanévet minden évben segélykérő és hálaadó ifjúsági istenitisztelettel nyissák meg, és zárják be, a melyre összes fiú és leánynövendékeink templomba vezetendők. 12. Az oly sok ízben eredménytelenül felpanaszolt 30 filléres tanítói nyugdijjáirulék eltörlése érdekében ismételve kérjük egyházi hatóságaink felszólalását, mert ezzel leginkább a sok gyermekes szegény szülék vannak sújtva, meg van nehezítve a kötelező népoktatás. Szinte hihetetlen, hogy a sok millió alappal, 28 ezernél több tanítói állomás után fizetendő 24 koronás évi járulékkal, a tanítók évi és alapbefizetéseivel, pályázati hirdetésekből, államsegélyből befolyó rengeteg jövedelemmel rendelkező országos tanári nyugdíjintézet el ne lehetne a 3Ü filléres járulékok nélkül. 13. Lelkészértekezletünk indítványára elhatározta az egyházmegyei közgyűlés, hogy az esperest vizsgálat ésfuvar tiszteletdiját az esperes ne közvetlenül a helyszínén szedje be, hanem az egyházkerületi, megyei és főiskolai járulékokkal együtt az egyházmegyei pénztároshoz küldendők, de előbb egy bizottság fogja kidolgozni a fizetési hányadot. Bizony kívánatos volna, hogy minden egyházmegye e szerint cselekednék, mert tények bizonyítják, hogy a can. visitatiónak még ebből kifolyólag is akad kellemetlensége ! Végzem tudósításomat azon kegyes óhajtással, hogy vajha más évben 46 rendes és (5 segéd lelkésszel rendelkező egyházmegyénkből püspök és esperes urakkal együtt tizenkét lelkésznél többen jelennének meg ott, a hol minister főgondnokunk se restéit majdnem fél napot eltölteni !! A mi pedig főtisztelendő püspök úrnak a múlt évi egyházkerületi lelkészértekezlet jegyzőkönyvében olvasható, tagadhatatlan jó szivéből eredő, atyai figyelmeztetését illeti, hogy t. i. „az egyházmegyei lelkészi értekezletek jegyzőinek teendőjük volna, hogy az értekezleteiken tárgyalt dolgokat további megvitatás és előkészítés végett terjesztenék fel az egyházkerületi egyházi értekezlet jegyzőjéhez,“ tartozom annak kijelentésével, hogy nemcsak én, de azt hiszem minden jegyzőtársam felterjeszti az egyházmegyei közgyűlés utján a kerületre, hogy ott azután mi történik vele, azt már innét alulról nem tudjuk. VÁGMELLÉKl.
