Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-20 / 29. szám
507 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 508 ból 154L49 K és 39‘97 K késedelmi kamat, együtt 3348-41 K. Hátralékban maradt az 1901. év végén 1062.53 I\, méh bői késedelmi kamatokkal együtt a folyó év első két hónapjában már befolyt 729 29 K. Az egyházmegyei lelkészi gyámintézet 1901. évi bevétele volt 0891-59 K. kiadása 6302-14 K, pénztármaradvány 589-45 K. Tőkeállomány volt 1901 végén 46,633 ív 0’. A folyó évi szükségletre előirányoztatott 2600 ív, melynek fedezésére mutatkozik 2747 K. Feltűnő sokan vannak az özvegy lelkésznek ; 47 rendes lelké-z, gyámoldai fizető tag mellett a múlt évben 23 özvegy volt, kiknek évi jutaléka 2241-70 koronát tett ki. Az egyházmegyéi tanítótestület élénk egyleti munkálkodásáról tanúskodó előterjesztésekkel járult a közgyűléshez, melyek valóban érdemesek volnának arra, hogy a nagy közönség számára egész terjedelmükben nyilvánosságra hozatnának e becses Lapban. Egyebek közt egy kiváló ügyszeretettel és szakértelemmel kidolgozott javaslatot adott be a vallásoktatás reformjára vonatkozólag; egy másik jól megokolt javaslatot a ref. tanitók özvegyei és árvái kegyeleméve tárgyában, melyben az E. T. 433. §. ilyetén módositá-át kéri : „A tanító halála esetén az özvegy nő és az árvák félévig, vagy ha tanév elején történt a halálozás, az egész folyó tanévre élvezik, a lakást és fizetést; a mennyiben az elhalt tanító helyébe ideiglenes tanító alkalmaztatnék, annak fizetése semmi esetre se terhelje az özvegyet;“ — végre egy szintén megszívlelni való előterjesztést, melyben az ev. ref. elemi népiskolai tanitók fizetése emelését és rendezését kérik az állami népiskolai tanítók tervezett díjazása szerint, lakáson kívül legalább 1200 korona évi fizetéssel. Mindhárom javaslat pártolással terjeszti a közgyűlés az egyházkerületi t. ü. b. utján a főtiszt, egyházkerületre. — Az egy hm. tanítói gyámolda segélyezésére az egyhm. pénztárból 50 K évi segélyt ajánlott fel a közgyűlés. Az egyhm. lelkészértekezlet előterjesztései alapján a közgyűlés a zsinati munkálatokat előkészítő bizottság némelyik törvényjavaslatához módosításokat ajánlott. így a 23. §-ban a presbyterségre választhatóság második kívánalmául röviden csak ennyit óhajt törvénybe iktatni : „A ki saját neve alatt egyházi és iskolai tartozást fizet“ ; ellenben megtoldani kívánja ezzel: „A ki a presbyteri ülésekről 3 szór egymásután indokolatlanul elmarad, az a lelkész által levélben szólittassék fel távolmaradásának igazolására és ha a lelkész előtt akár szóval, akár írásban nem igazolja mulasztását, azt a presbyterium a presbyteri tisztségről lemondottnak tekintheti.“ Azon javaslathoz, hogy a lelkész teendői közé soroztassék, hogy a tanító betegsége vagy elhalálozása esetén a tanítói hivatal teendőit is tartozik elvégezni,“ félreértések kikerülése végett odacsatoltassék, miszerint „csakis komoly betegség esetében s ha az egyház anyagi fedezet híján, saját költségén tanitóhelyettesről gondoskodni nem tud.“ Végre azon javaslatot, hogy „a segédlelkészek magukat a lelkész családtagjainak tekintsék,“ mivel tágkörü magyarázatokra adhatna alkalmat, — kihagyandónak véli. Nmgu Daráuyi Ignác ur azon aggodalmának adott kifejezést az értekezleten, hogy a papnövendékeknek káplánokul való alkalmazása évtizedekre kiható és egyetemes egyházunkat igen közelről s fájdalmasan érintő bajt rejthet magában az által, hogy a rendszeres és nyilvános oktatástól elvonatnak. A közgyűlés is jogosultnak tartván egyházunk iránt igazán meleg szeretettel viseltető főgonduok urnák aggodalmát, kérte főtiszt, püspök urat, hogy a negyedéves pnpnövendékek közül is csak a legjobb tanulóknak adjon engedélyt, hogy végső szükség esetén, káplánokul alkalmaztassanak. Ezzel kapcsolatosan arra is kéri az egyhker. közgyűlést, hogy minden rendelkezésre álló eszközökkel hasson oda, hogy a segélyben részesülő papnövendékek lega’ább 4 évig, mint segéd vagy helyettes lelkészek, egyházkerületünk szolgálatában maradjanak. Kívánja az egyházmegye, hogy a konventi képviselők ne az egyházkerü'eti gyűlésen, hanem a zsinatpresbytcri egyházalkotmánynak megfelelően, a presbytériumok által választassanak. Ohajtandónak tartja, hogy az 1898. évi XIV. t. c. kedvezményét nem élvező, illetve az annak alapján congruára igényt tartó, de a kiegészítésért bármi ok miatt nem folyamodott lelkészek, illetve egyházak, ha ezért folyamodnak, ezután is felvétessenek ; mi végből a kerület és couveut által felkérni javasolja és pedig sürgetően a ntn. vallás és közokt. minister urat, hogy azon nagy méltánytalanságot, a mely egyes lelkészeken az által esett, bogy a javadalom-kiegészítésre való igény bejelentésének határideje 1898. juh 1-re, tehát oly időre esett’ a mikor még a törvény intézkedéseit alaposan nem ismerték, ennélfogva kiegészítésért nem is folyamodtak, egy újabb hatáiidő kitűzésével kegyeskedjék orvosolni. Kívánatosnak tartja az egyházmegye, hogy az egyházi törvényhozás kimondja, miszerint az oly sok viszályra okot adó hözmunka kötelezőleg megváltassék ; továbbá ol}’ belügyminiszteri orsz. rendelet kieszközlését, hogy a korcsmahelyiségek vasár- és ünnepnapokon reggel 9 órától d. u. 4 óráig zárva tartassanak ; a 15 kros tanítói nyugdijjárulék eltörlését stb. Az alsószőll"si egyház kérelmét, hogy dr. Mészáros Károly volt nyitrai ügyvédnek egyh. megyei megbízott minőségében elkövetett sikkasztása következtében szenve. dett kárát, 1453*22 koronát az egyházmegye az 1898 év óta elmaradt kamatokkal együtt térítse meg, a közgyűlés akként intézte el, hogy a tőkét az egyhm. pénztár fogja megfizetni ; de a veszendőbe ment kamatokat nem tériti meg. A károsodást szenvedje az egyház, mely az által, hogy tőkepénzeinek hanyag és megbízhatatlan kezelésével az egyhm. hatóság beavatkozására, jóhiszemű, de eredményében szerencsétlen intézkedésére okot adott, reászolgált arra, hogy a kárt viselni segitse. A sikkasztó ügyvéd ellen a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi keresetet indított s ügyét a kir. kúria már áttette a büntető bírósághoz. Szolgáljon e szomorú példa intésül minden egyháznak és hatóságnak, hogy a régi példaszót szigorúan kövesse : „Fide, séd cui, vide !“ A külömböző segélykérvényeket, a felülbíráló bizottság javaslata alapján, a következő ajánlattal terjeszti fel az egyházmegye: Baldaccy segélyre Nyitrát 200 koronára, a fennmaradó összegre Alistált és Nagykeszit egyen
