Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

507 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 508 ból 154L49 K és 39‘97 K késedelmi kamat, együtt 3348-41 K. Hátralékban maradt az 1901. év végén 1062.53 I\, méh bői késedelmi kamatokkal együtt a folyó év első két hónapjában már befolyt 729 29 K. Az egyházmegyei lelkészi gyámintézet 1901. évi be­vétele volt 0891-59 K. kiadása 6302-14 K, pénztárma­radvány 589-45 K. Tőkeállomány volt 1901 végén 46,633 ív 0’. A folyó évi szükségletre előirányoztatott 2600 ív, melynek fedezésére mutatkozik 2747 K. Feltűnő sokan vannak az özvegy lelkésznek ; 47 rendes lelké-z, gyámol­­dai fizető tag mellett a múlt évben 23 özvegy volt, kik­nek évi jutaléka 2241-70 koronát tett ki. Az egyházmegyéi tanítótestület élénk egyleti mun­kálkodásáról tanúskodó előterjesztésekkel járult a közgyű­léshez, melyek valóban érdemesek volnának arra, hogy a nagy közönség számára egész terjedelmükben nyilvános­ságra hozatnának e becses Lapban. Egyebek közt egy kiváló ügyszeretettel és szakértelemmel kidolgozott javas­latot adott be a vallásoktatás reformjára vonatkozólag; egy másik jól megokolt javaslatot a ref. tanitók özvegyei és árvái kegyeleméve tárgyában, melyben az E. T. 433. §. ilyetén módositá-át kéri : „A tanító halála esetén az özvegy nő és az árvák félévig, vagy ha tanév elején tör­tént a halálozás, az egész folyó tanévre élvezik, a lakást és fizetést; a mennyiben az elhalt tanító helyébe ideig­lenes tanító alkalmaztatnék, annak fizetése semmi esetre se terhelje az özvegyet;“ — végre egy szintén megszív­lelni való előterjesztést, melyben az ev. ref. elemi népis­kolai tanitók fizetése emelését és rendezését kérik az ál­lami népiskolai tanítók tervezett díjazása szerint, lakáson kívül legalább 1200 korona évi fizetéssel. Mindhárom ja­vaslat pártolással terjeszti a közgyűlés az egyházkerületi t. ü. b. utján a főtiszt, egyházkerületre. — Az egy hm. tanítói gyámolda segélyezésére az egyhm. pénztárból 50 K évi segélyt ajánlott fel a közgyűlés. Az egyhm. lelkészértekezlet előterjesztései alapján a közgyűlés a zsinati munkálatokat előkészítő bizottság né­melyik törvényjavaslatához módosításokat ajánlott. így a 23. §-ban a presbyterségre választhatóság második kívá­nalmául röviden csak ennyit óhajt törvénybe iktatni : „A ki saját neve alatt egyházi és iskolai tartozást fizet“ ; ellenben megtoldani kívánja ezzel: „A ki a presbyteri ülésekről 3 szór egymásután indokolatlanul elmarad, az a lelkész által levélben szólittassék fel távolmaradásának igazolására és ha a lelkész előtt akár szóval, akár írás­ban nem igazolja mulasztását, azt a presbyterium a pres­byteri tisztségről lemondottnak tekintheti.“ Azon javas­lathoz, hogy a lelkész teendői közé soroztassék, hogy a tanító betegsége vagy elhalálozása esetén a tanítói hiva­tal teendőit is tartozik elvégezni,“ félreértések kikerülése végett odacsatoltassék, miszerint „csakis komoly betegség esetében s ha az egyház anyagi fedezet híján, saját költ­ségén tanitóhelyettesről gondoskodni nem tud.“ Végre azon javaslatot, hogy „a segédlelkészek magukat a lel­kész családtagjainak tekintsék,“ mivel tágkörü magyará­zatokra adhatna alkalmat, — kihagyandónak véli. Nmgu Daráuyi Ignác ur azon aggodalmának adott kifejezést az értekezleten, hogy a papnövendékeknek káp­lánokul való alkalmazása évtizedekre kiható és egyete­mes egyházunkat igen közelről s fájdalmasan érintő bajt rejthet magában az által, hogy a rendszeres és nyilvános oktatástól elvonatnak. A közgyűlés is jogosultnak tart­ván egyházunk iránt igazán meleg szeretettel viseltető főgonduok urnák aggodalmát, kérte főtiszt, püspök urat, hogy a negyedéves pnpnövendékek közül is csak a leg­jobb tanulóknak adjon engedélyt, hogy végső szükség esetén, káplánokul alkalmaztassanak. Ezzel kapcsolatosan arra is kéri az egyhker. közgyűlést, hogy minden ren­delkezésre álló eszközökkel hasson oda, hogy a segélyben részesülő papnövendékek lega’ább 4 évig, mint segéd vagy helyettes lelkészek, egyházkerületünk szolgálatában maradjanak. Kívánja az egyházmegye, hogy a konventi képvi­selők ne az egyházkerü'eti gyűlésen, hanem a zsinatpres­­bytcri egyházalkotmánynak megfelelően, a presbytériumok által választassanak. Ohajtandónak tartja, hogy az 1898. évi XIV. t. c. kedvezményét nem élvező, illetve az annak alapján congruára igényt tartó, de a kiegészítésért bármi ok miatt nem folyamodott lelkészek, illetve egyházak, ha ezért folyamodnak, ezután is felvétessenek ; mi végből a kerület és couveut által felkérni javasolja és pedig sür­getően a ntn. vallás és közokt. minister urat, hogy azon nagy méltánytalanságot, a mely egyes lelkészeken az ál­tal esett, bogy a javadalom-kiegészítésre való igény beje­lentésének határideje 1898. juh 1-re, tehát oly időre esett’ a mikor még a törvény intézkedéseit alaposan nem ismer­ték, ennélfogva kiegészítésért nem is folyamodtak, egy újabb hatáiidő kitűzésével kegyeskedjék orvosolni. Kívá­natosnak tartja az egyházmegye, hogy az egyházi tör­vényhozás kimondja, miszerint az oly sok viszályra okot adó hözmunka kötelezőleg megváltassék ; továbbá ol}’ bel­ügyminiszteri orsz. rendelet kieszközlését, hogy a korcs­mahelyiségek vasár- és ünnepnapokon reggel 9 órától d. u. 4 óráig zárva tartassanak ; a 15 kros tanítói nyugdijjárulék eltörlését stb. Az alsószőll"si egyház kérelmét, hogy dr. Mészáros Károly volt nyitrai ügyvédnek egyh. megyei megbízott minőségében elkövetett sikkasztása következtében szenve. dett kárát, 1453*22 koronát az egyházmegye az 1898 év óta elmaradt kamatokkal együtt térítse meg, a közgyű­lés akként intézte el, hogy a tőkét az egyhm. pénztár fogja megfizetni ; de a veszendőbe ment kamatokat nem tériti meg. A károsodást szenvedje az egyház, mely az által, hogy tőkepénzeinek hanyag és megbízhatatlan kezelésével az egyhm. hatóság beavatkozására, jóhiszemű, de eredményében szerencsétlen intézkedésére okot adott, reászolgált arra, hogy a kárt viselni segitse. A sikkasztó ügyvéd ellen a budapesti ügyvédi ka­mara fegyelmi keresetet indított s ügyét a kir. kúria már áttette a büntető bírósághoz. Szolgáljon e szomorú példa intésül minden egyháznak és hatóságnak, hogy a régi példaszót szigorúan kövesse : „Fide, séd cui, vide !“ A külömböző segélykérvényeket, a felülbíráló bizott­ság javaslata alapján, a következő ajánlattal terjeszti fel az egyházmegye: Baldaccy segélyre Nyitrát 200 koro­nára, a fennmaradó összegre Alistált és Nagykeszit egyen­

Next

/
Thumbnails
Contents