Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-29 / 26. szám
455 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 456 G) Urvacsorai beszédek és imák. Mindjárt legelöl a legkivá’óbb munkák egyikét olvashatjuk. Templomavatáskor történő urvacsora-osztás alkalmával tartotta dr. Erdős József debreceni hittanár. Az egész urvacsorai agenda el van készítve a bevett rend szerint. A szokásos 3 kérdés új alakot nyert, de mely a lényeget nem érinti. A 2. sz. a. Czinke István újkenyéri úrvacsorakor mondandó beszéde foglaltatik: A mértéket megüti. A 3-ik szátnu templomavatási beszédet Szikszay András irta. Urvacsorai 3 kérdése egészen új. A beszéd maga kielégítő, de a 3 kérdés a Révész-féle kérdésekkel nem versenyezhetik. Valamivel többetérő a 4 ik beszéd Sulyok Istvántól, íratott „új templomban újbori urvacsoraosztásra és az Ur asztalához először járuló növendékekre tekintettel. tí) ÍJ sketési beszédek és imák. Az elsőt Lévay József, a 2-ikat Csánki Bonő, a 3-t Mitrovica Gyula debreceni lelkész, a 4-t, Rácz István, az 5-t Nagy Károly irta. Legkiemelkedőbb közöttük a Csánki Benőé, a ki teljesen elemében van, mikor házasulok előtt hirdeti az igét. Az 5-ik beszéd néhol igen fellengő és cikornyás. Előfohászában is mintha keresve keresné szerző a cifra frázisokat és feledné, hogy a „szerelmi“ szövetség, mint meglehetősen földies, mint csak e jelenvaló világra szóló viszony legfeljebb csak boldogíthatja, de nem idveziti az embert. Az „idvezités" szó keresztyén nyelvhasználatban valami mást, magasabbat jelent. Eeltünt még az is, hogy az utóimádság végéről elmaradt az „Amen.“ A 6-ik beszédet lelkész esküvőjére Sulyok István irta. Színvonalon álló dolgozat. A 7-ik beszéd dr. Balthazár Dezső szoboszlai lelkész müve. Osztrák honosságú r. katli. menyasszony esketése alkalmával mondotta. Magas röptű, lendületes beszéd. A 8-ik beszéd rythmusokban zeng. Készítette a hozzá tartozó imádsággal együtt templomavatáskor történő esketésre Szele György. Az alkalmat ügyesen használja fel. A 9-ik beszédet ág. hitv. ev. magyar ifjú és rom. kath. lengyel hajadon esetésekor tartotta Babay Kálmán moha-keresztesi lelkész. Jól átgondolt, csinosan megirt beszéd. Csak azt nem szívelhetem, hogy benne a szabadsághősök „félisteneknek“ vannak nevezve. Ez nem járja kér. beszédben, keresztyén templomban, bármily felkapott és hangzatos szóltam legyen is az. Kegyelet a holtak, a szabadságért elvérzettek emlékének, de nem bálványozás. Nem félistenek ők, hanem tiszteletre méltó földi emberek s bennök Isten cselekedete, hogy „mind akarják, mind pedig véghez vigyék a jót.“ Szintén sikerült beszéd a 10. számú Babay Kálmántól. A 11. sz. alatti beszédet és imádságot Rácz István szerezte u. n. ezüst-lakadalom alkalmára. Egyszerű, szép dolgozat. Szép gondolatokban bővolködik a következő beszéd. Csánki Benőtől ered s arany-lakadalom alkalmára használható. 1) Gíjászbeszédek és imák. Az elsőt egyik büszkeségünk : Baksay Sándor solti esperes irta s Szilágyi Dezső dunamelléki kerületi főgondnok koporsójánál mondotta. Kritikán felül álló beszéd. Ehhez hasonló jeles dolgozat a következő a hozzá fűzött imádsággal együtt. Szerzé : dr. Erdős József. A 3-ik számú beszéd Kis József pápai lelkészé. E nemes egyszerűséggel, népies zamattal megirt beszédet buzgó vallásosságu egyházi gondviselő felett mindenkor elmondhatjuk. A 4-ik beszélet Nagy Károly mondotta lelkész kisdede felett. Használható, jó munka. Az 5-ik beszédet dr. Nagy Zsigmond lelkész-tanár irta. Egészen jó beszéd. A hozzá fűzött imádságnak feltűnő sajátsága, hogy egyúttal búcsúztató is akar lenni. Az eredmény pedig ebből az, hogy se nem egészen jó imádság, se nem egészen jó búcsúztató. Maradjunk csak a régi, kipróbád mód mellett ! Keresetlen, érzelmes szavakban szól hozzánk Czinke István a 6-ik beszédben. E nemben a kötet darabjai között előkelő helyen áll, de magában véve is igen szép kis beszéd. Úgy a 7-ik, mint a 8 ik beszéd jónak minősíthető, valamint a férj és feleség egy sírba tételekor mondott 9-ik sz; beszéd is. Amazokat Soltész Elemér n.-bányai emezt Gulyás Lajos kisújszállási lelkész irta. Ez utóbbihoz imádság is van függesztve. A 10. beszéd, úgy szintén a 11 -ik is siremlék felállításakor mondatott K. Tóth Kálmán, illetőlog Rácz István lelkészek által. Minden kívánalomnak eleget tevő beszédek s némi módosítással bárhol is sikeresen használható. Ugyancsak dicsérőleg szó.hatok a 12. beszédről is, melyet Kis József irt véletlenül agyonlőtt tanuló halálesete alkalmával. Könnyeket fakaszt és könnyeket töröl. A 13. beszédet S. Szabó József szerezte gróf Korniss Zsigmondné elhunytakor. Mondanivalóját röviden, szabatosan adja elő. Szívhez, értelemhez hat a nékül, hogy a szavakat árasztaná. (Folyt, köv.) Mezőlak. CL Szabó Mihály.* ev. ref. lelkész. Az ezen rovatban ismertetett művek — csekély havi részletfizetésre is — mind kaphatók László Albert és társa, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület kizárólagos bizományosa protestáns irodalmi könyvkereskedésében — Debreczenben. Vegyes kn/Jemények. — Tudósítás. A pápai ev. refoim. egyházmegye tanügyi bizottsága az egyházmegyei közgyűlést megelőző ülését jun. 24-éu d. u. 3 órakor tartotta a főiskola dísztermében. Jelen voltak ; Jakab Pál elnök, Szekeres Mihály esperes, Barauyai Zzigmond, Jákói Géza vil. tanácsbirák, Vikár Vince, Kis József» Antal Károly, Bállá Endre, Kőszegi József. Kelemen Zsigmond, Neupor Béla,
