Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-22 / 25. szám
441 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 442 E szerfelett hosszú beszéd hatalmas bizonysága annak, hogy szfrzö kemény legény, aki nem ismer kíméletet az atheista bolondságokkal és socialista tévelyekkel szemben. Kár, hogy ö is szereti az idegen szavak használatát, mintha tán ezzel a beszéd szine nyerne előkelőség dolgában. Ezt képzelni nyilvánvalóan nagy tévedés. Mindent összevéve e mü derék dolgozat. Már az imádkozás sehogy sem megy tökéletesen a szerzőnek. Mint elébbeni, úgy a kéz alatti beszédhez irt elő- és utóimádságai is általán véve elhibázottak. Van hely, hol még a un-gyarosság ellen is vét. Pl. azt mondja : „Csak egy Urat imádunk ezután, egyedül téged, a kit nem szeretni csupán az ördög romlott szive tud.“ Miért nem szólt igy : „ . . . a kit csupán az ördög romlott szive nem tud szeretni. Áz utóima jobb ; nem annyira dagályos, mint az előimádság s a mngyarosság megsértése nélkül szépen gördül. Az 5-ik beszéd templomavatáskor, esetleg közvasárnapon is mondható. Szerezte Szikszai András ibrányi ref. lelkész Jáu. 4, 9. 16. alapján. Szól Isten szeretetéről az emberekhez, még pedig az 1. részben: az Isten szeleteiének bizonyságáról ; 2. e bizonyságokból eredő megszentelésünkről ; 3. a boldogságról, mely származik Isten hozzánk való szeretetének megismeréséből. Hasznavehető mű. Ugyancsak templomavatási beszéd a 6. számú „Isten nevének dicséretéről.“ Készítette Kis József pápai lelkész. 1. Kron. 29, 10. 18-at választván alapigéül. E beszédet a textusból kidolgozott igen szép, a léleknek szárnyat adó imádság előzi meg, mely az utóimádsággal egyetemben igazán a szívnek teljességéből szól s a szivet olvasva is áhítatra ragadja. A beszédről is csak a legjobbat mondhatom, mert a legkisebb részletig homiletikailag fegyelmezett igehirdetőt árul ei szerzőjében, ki a bibliai szövegtől sohasem kalandozik el, hanem azt eleitől végig alaposan kifejti s alkalmazza a helyi viszonyokhoz. Például szolgálhat, noha úgy, mint van, a helyi viszonyokra történt vonatkozásai miatt, nem használható. A 7. beszéd egyházmegyei értekezlet alkalmára készült. „Az igazságvetése“ címmel Szele György bakonszegi lelkész irta. Alapja : Hős. 10, 12. A felvett szöveg nyomán tőtétele: „Vessetek igazságot magatoknak ! „És vizsgálja: 1. mit, 2. miért, 3. mi reménynyel vessünk el azon új ugarba, melyet e mostani összegyűlésünkkel szántottunk magunknak ? Jambusokba van szedve, ép úgy, mint a hozzá csatolt két imádság. Őszintén szólva, én kivált a beszédnek ilyes ráncba szedésével nem tudok rokonszevezni. „Oleum et operám perdidi,“ bizvást kiálthatja, a ki egyházi beszéd készítésénél jambusok faragásával fárad. A 8. beszéd lelkészi értekezletkor tartatott. Máté 5, 13. alapján szól „a föld savairól.“ Bersier nyomán szabadon átdolgozott előkelő munka. Szalóczy Pál tisza-valki lelkész hasznos dolgot cselekedett, midőn e jeles francia férfiúnak jelen müvét magyaros színnel, zamattal irodalmunkba átültette. Közvizsgák idejére való a 9. beszéd Péld. 15, 20. és 17, 25. alapján irta Kis József pápai lelkész. Szépen leszáll a gyermekek, ifjak értelmi s kedélyi világába, hogy őket magasabbra emelje. Mint önbizalmat keltő, jóra serkentő, egyszerűen szép beszédet iskolai növendékek előtt bátran s jó siker reménysége alatt használhatjuk. „Igazság és szabadság“ címet visel a 10. dolgozat,. Ján. 5, 32. fejtegetve, elmondta Rácz István szatmári lelkész március idusán. Felosztása: 1. mi volt az igazság,, melynek megismerése szabadságra vezérelt, 2. miben nyilvánult a szabadság ama mgy napokban, m-lyekre ma emlékezünk. Némely lényegtelenebb hibáit leszámítva e beszéd céljának szépen megfelelő. (Folyt, köv.) Mezőlak. Gr. Szabó Mihály. ev. ref. lelkész. Az ezen rovatban ismertetett művek — csekély havi részletfizetésre is — mind kaphatók László Albert és társa, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület kizárólagosbizományosa protestáns irodalmi könyvkereskedésében — Debreczenben, Megyes lóizieméiiyElh — Gyászhir. Az egyetemes evang. theol. akadémiával kapcsolatos „Evang. Theologusok Otthona“ fájdalmas szívvel jelenti, hogy legnagyobb jótevője Csemez Miklós, kiérd, selmeci lyc. tanár, Kalajon, 1902. év junius 17-én hajnalban, áldásos életének 73-ik évében jobb létre szenderült. Az igaznak emlékezete áldott l — Mint részvéttel értesülünk, Körmendg Sándor egyházkerületi főjegyző ur súlyos beteg. Kérjük az isteni gondviselést: minélelőbb adja vissza egészségét, hogy még hosszú ideig szolgálhassa közügyeinket, közelebbről kerületünket. F. J. — Főiskolánk főgymnasiumában a múlt héten voltak a vizsgálatok, mely alkalommal a kerület képviseletében megjelentek : Antal Gábor püspök ur, Őzike Lajos főiskolai gondnok ur, Szekeres Mihály, Somogyi Gyula, esperes urak. A vizsgálatok általában jól sikerültek. Holnap kezdődnek a szóbeli érettségi vizsgálatok, hol a kerületet főtiszt. püspök ur, a közoktatásügyi kormányt pedig Larkas József budapesti ev. ref. theol. akad. tanár fogja képviselni. — Felsőbb leányiskolánk évzáró vizsgálatai. Felsőbb leányiskolánk évzáró vizsgálatai, a mint azt pár héttel ezelőtt közhírré tettük, e héten folytak le. Hétfőn, kedden voltak az osztályvizsgalatok; szerdán délelőtt 9 órától egész délig az ének- és zenevizsgák s az évzárás. A vizsgálatokon Őzike Lajos főiskolai gondnok ur elnökölt, csak néha váltotta fel Antal Gábor püspök ur. Hogy miként sikerültek a vizsgálatok, a mik hivatva voltak föltüntetni e nagyjelentőségű új intézetünk életrevalóságát és szükségességét s a beállított tanerők képességét és nemes igyekezetét,, azt az előbb említett két legfőbb felügyelőnknek a vizsgák alatt ismételve meg-megújuló elismerése, dicsérete, de kivált az évzáró alkalmával elmondott beszédük iga-
