Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-15 / 24. szám
423 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 424 sírhely felé épített templomok, némelyikhez alapítványok is vannak csatolva föntartása és gondozása céljából. És honnan eredt ez a kupola-styl ? Felelet Rómából magából, a hová később visszatért, miután Konstantinápoly, Jeruzsálem és Kairo templomai felett győzedelmeskedett. A Pantheon a legrégibb kupolás épület , melyről Bramante mondotta , hogy folteszi a Konstantin basilikára, de Michelangela hajtotta végre. A Pantheon terve szerint épült a Battisterium is Floreneben, a dóm kupolatervét is ezután készítette Brunelleschi. Bizánci épitészeti stylnuk mondják, mert Konstantinápolyban fejlesztették ki, a szerint épült a Zsófia templom és a többi, úgyszintén a szent sir temploma is Jeruzsálemben. A szent Péter templom főhajója folytatódik a kupolán tűi is és az úgynevezett Tribunával végződik, hol a Bernini által tervezet „Cathedra Petri“ van. Ez tulajdonkép egy hatalmas bronz trónus, mely a Péter apostol püspöki faszékét fogja körül és négy egyházi tudós tartja fönn, u. m. Ambrosius, Augustinus, Athanasius és aranyszáju szt. János. Az oldal hajókban vannak a pápák síremlékei fölállítva, melyek mind művészi kivitelűek, de csak egy párt említek meg, igy pl. a jobb oldalon van IV. Sixtust pompás síremléke, ércbeöntve Ant. Poílajuolotól, XIII. Gergely kápolnája, azután Michelangelo Pietája, hol a kesergő anya tartja az ő kiszenvedett fiát, az Ur Jézus Krisztust; megernlitendő még XIII. Clemens hires síremléke, melyet Canova készített, kiemelendő részei a pápa alakja és az oroszlánok. Évszázadok és évezredek dicső és fájó emlékei közt a hatalmas térben csak úgy lézeng az a pár száz nagypénteki áhitatos lélek és kiváncsi utas midőn megszólal a keresztre feszitett Jézus halálán kesergő enek, a miserere. A templom úgyszólván üres, mert a pápa agg, nem jöhet a hívők közé, pedig 120,000 ember is bele fér ebbe a templomba. De ime megnépesül az Isten háza, mert 300 tanuló jött messze földről, nagy Magyarországból, ők csinálják azt a szokatlan élénkséget, a mi ott tűi az egyik oldal hajóban észlelhető. Ezek zarándokok, mi pedig nagyobbrészt csak turristák, de azért magyarok, egy hazának a fiai. Rá érhettek volna érettebb észszel is ide jönni, de ha igy van, igy is jó, legalább szélesbitik ismeretük körét. Mert hát sok látnivaló van itt a vaticani nagy épület tömegben is. A jobboldali oszlopcsarnokok alatt van a bejárat a képtárba. A lépcsőzet alján az sveizi gárdisták állnak őrt. Mind szép szőke german faj, intelligens kinézésüek fényes egyenruhában. Fölmenve a Scala Pia lépcsőzetén, nem sokára sixtusi kápolnábá jutunk. Itt, a mint bemegyünk, a szemközt levő falon Michelangelo utolsó ítélete tűnik szemünkbe, 20 m. magas és 10 m. széles oltárkép. Leírását meg se kisértem, azt látni kell. A plafon festményei is tőle valók, melyek Raffael stausaival vetekednek világnevezetességre nézve. Az oldalfalak freskói nagyobbrészt Botticellitől valók, igy pl. a 2-ik, melyen Mózes megöli az egyiptomit, elűzi a pásztorokat a kúttól és térdel az égő csipkebokor előtt. Van még itt falfestmény Luca Signoi*elli, Dom. Ghirlándajo, Peruginotól és másoktól. Lucától : Mózes a törvényhozó, Ghirlandajotól : Péter és András apostolokká lesznek, Peruginotól : Krisztus átadja a kulcsokat Péternek. A kápolna akkora lehet, mintegy nagyobb falusi templom torony nélkül. Itt szokta a pápa fogadni a zarándokokat, itt tisztelegtek a 300 magyar ifjak is a húsvéti ünnepek második napján, mikor mi már lenn délen a füstöldő Vezuviust bámultuk. Hogy a Raffael stanzáit és loggiáit láthassuk, a 2-ik emeletre kell mennünk, hol 4 szoba falait díszítik azok a nevezetes festmények, melyek az úgynevezett stanzák páratlan hírnevét megteremtették. Tulajdonkép csak az első és második szoba freskói vannak Raffael tői magától. A többit tanítványai festették halála után. Az első terem legnevezetesebb képe : a Borgo, vagyis a vaticani városrész égése, mely Raffáelnek egyik elsőrendű alkotása. A kép főrészei IV. Leo pápa, ki a Péter templom erkélyéről rendelkezik a tűzoltóknak és Aeneas, a mint apját, az öreg Anchisest hátán viszi ki a veszedelemből, mint az önfeláldozó fiúi szeretet példányképe. Ez a szoba a stanza deli’ Incendio, éppen ezután a kép után nevezve el, melyen kívül van itt még más falfestmény is, mint N. Károly császár megkoronáztatása és III. Leo pápa mentegetődése ugyanezen császár előtt. De sokkal nevezetesebb a 2-ik terem, az u. n. stanza della Seguatura, melynek plafon festményei a theologiát, a poezist, philosophiat és justítiát jelképezik, Az oldalfalakon három hatalmas és igen nevezetes kép van egyházi, tudományos és mythologiai tárgyuknál fogva. A plafonon levő theologia alatt van az u. n. Disputa. Ez csupán a keresztyén vallás dicsőítése és a főapostolokon kívül az egyház tudósok férfiai mellett ott van Adám, az első ember és Dante meg Savonarola is. Ezek nem a transsubstantia felett vitatkoznak, mintahogy a disputa névből következtetnek, hanem csak az egyház diadalát tüntetik fel a vele szemben levő aténai iskola felett, hol a lélek fejedelmei, Plato és Aristoteles nagy kísérettel mennek fel a tudománynak kupolával koronázott csarnokába, melynek fülkéit Apollo, Minerva és mások foglalják el. A bölcsészek között fölismerhető a kopasz Sokrates is és a lépcsőkön heverő Diogenes is. A Parnassus képen pedig Homer, Petrarca, Sappho, Pindarus és Horatius örökítik meg a költészet halhatatlanságát. jegyes közlpinpiiypk. — Gyászllir. Mély megilletődóssel vettük a következő gyászjelentéseket: „Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett férj, édes apa, testvér és nagyapa, nagytiszteletü Pethes Endre alistáli ev. ref lelkésznek f. évi junius hó 11-én reggel 1 órakor, életének
