Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-08 / 23. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 412 41 1 Csodálattal áll meg az ember a templom előtti hatalmas téren. Kétfelől a Bernini-féle Kolonadok vagyis a 284 drb kőoszlopból és 88 drb rakott faoszlopból álló csarnokok veszik körül a 340 m. hosszú és 240 m. széles ellipsis alakú tért, hol 150 ezer ember fér el. Közepén egy obelisk emelkedik 25 méternyire a magasba, melyet Caligula hozatott oda Egyiptomból, Heliopolis városából és a vatieani eircusban volt fölállítva 1586-ig, a midőn nagy költséggel és fáradtsággal hozták mostani helyére. Megjegyzendő, hogy az az egyiptomi Heliopolis nevű város egészen elpusztult és ma csak egy hasanló nagyságú obeliszk mutatja a helyét. Az u. n. Piazza di Pietro nyugoti oldalán széles lépcsőzet vezet fel a templom terraszra, honnan egy pár lépés és benn vagyunk a szent Péter templomban. Mikor végig megyünk rajta fehér márvány padlóján levő jelekre figyelmeztetett vezetőnk, melyek azt jelzik, hogy mennyivel kissebb a szt. Pál tepmploma Londonban, a milánói, florenci, kölni, bécsi stb. dóm, a Zofia templom Konstantinápolyban; tehát a keresztyénség legnagyubb templomában vagyunk. Hossz tengelye irányában jobbra, balra 3—3 oszlop tartja a mennyezetet és azután jön az a 4, melyen a kupola nyugszik, ezentúl a főoltár, az első és másod rendű kardinálisok, püspökök és a nemesi collegium ülőhelyeivel, a mely része magára is van akkora mint egv templom, ugyszintén az oldalhajók is. yVuyi’s közlemények;. — Elhunyt püspök. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület nyugalmazott püspöke: téthi Karsaij Sándor életének 88., lelkészkedésének 65. évében szerdán délután Győrött elhunyt. Temetése a protestánsvilág nagy részvéte mellett pénteken délután volt. A templomban Gyurátz Ferencz püspök megható gyászbeszédet tartott. A temetésen a dunántúli ev. ref. egyházkerületet Antal Gábor püspök, a győri ev. ref. egyházat Szabó Zsigmond lelkész képviselte. — A in. kir. vallás és közoktatásügyi minister az egy ház kerületi felsőbb leányiskola nyilvánossági jogát az alábbi leirattal ismerte el, a melyet egész terjedelmében közlünk: „Méltóságos és Főtiszteletü Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök Urnák R.-Komáromban. Méltóságos és Főtiszteletü Püspök Ur ! Vonatkozással múlt évi 29018, sz. a. kelt leiratomra Berecz Antal felsőbb leányiskolái biztosomtól vett kedvező jelentés alapján a dunántúli ev. ref. egyházkerület által Pápán létesített felsőbb leányiskolának múlt évi szeptember hóban megnyitott alsó négy osztályát a nyilvánossági joggal ezennel oly feltétel mellett ruházom fel, hogy az iskola részéről a tanterv és rendtartás dolgában mindazon intézkedések figyelembe fognak vétetni, melyek az állami felsőbb leányiskoláknál érvényben vannak s melyekre vonatkozólag az iskola felügyeletére kirendelt biztosom időnkénti látogatásai alkalmával az iskola igazgatójának figyelmét fel fogja hívni. Miről Méltóságodat, az egyházkerületnek ezen iskola létesítése körüli fáradozását és áldozatkészségét elismerve, tudomás és további szives eljárás végett teljes tisztelettel értesítem s őszintén kívánom, hogy ezen iskola édes hazánknak minél több vallásos és müveit honleányt neveljen. Egyúttal felkérem Méltóságodat, méltóztassék gondoskodni arról, hogy az egyházkerület ezen szép alkotását folytatólag az V. és VI. osztályok felállítása által mielőbb kiegészítse. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1902. évi május hó 26-án. A minister helyett: Zsilinszky s. k. államtatkár.“ — A pápai ev. ref. tanító egyesület nt. Szekeres Mihály esperes ur elnöklete alatt f. hó 3-án tartotta rendes közgyűlését Pápán. A közgyűlés jövőre nagyobb vonzóerőt és több gyakorlati értéket kiváltván magának biztosítani, mint azt eddig a kisköri értekezletek jegyzőkönyveinek felolvasása által tehette, kimondja, hogy ezután gyakorlati tanítások és paedagogiai felolvasások tartását vesz fel napú endjébe. A veszprémmegyei általános egyesületbe testületileg belép és a kisköri étekezletek tartása helyett annak gyűlésein vesz részt. Továbbá elhatározta, hogy tekintettel arra, miszerint az egyesület tőkéje teljesen elegendő arra, hogy annak kamatjaiból az egyesület csekély kiadása fedeztessék, egyelőre tagsági díjat nem szed ; a hátralékos tagsági dijak behajtására azonban elnök urat felkéri. — Congl’Ua. Tisztelettel felkérem a ut. egyházmegyei lelkészgyámoldai pénztárnok urakat, hogy az 1902. év második felére esedékes coogruából levonandó gyámoldai járulékok kimutatását, az 1901. év szepr. 12-én tartott kér. gyűlés jegyzőkönyvének 110 ik lapján levő ..utalványozási eljárás“ cirnü szabályzat 9. §-ának szemelőtt tartásával, ha óhajtják, hogy azok levonassanak, szíveskedjenek július hó 1-én hozzám megküldeni. A tőke természetű és másegyéb, nem gyámoldai tartozás levonásáról az idézett paragrafus nem rendelkezvén, azoknak kimutatása fölösleges munka lenne. Kemenczfcy Lajos kér. pénztárnok. — Zsinat előtt c a. e lap 18. és 19. számaiban megjelent cikkre Rrfonnátus válaszol az Egyetértés jun. 1. számában. Válaszára nincs semmi mondanivalóm. Mégis annak igazolására, hogy milyen komolyan és mily nagy igazságszeretettel igyekszik felfogni és mérlegelni az ellenfél nézetét, szavait, idézem válaszának egy részét, a mint következik: „AD. Pr. L. azt mondja, hogy az Egyházi Törvények 58. §-ának k) pontja szerint „az egyetemes tanügyi bizottság csak segédközege (kiegészített albizottsága) a konventnek.“ ügy látszik, azért Írja ezt, mert ezzel egyszersmind azt adja tudomására a világnak, hogy ide szakemberek nem valók és nem szükségesek. Miért is ? Ez csak amolyan pótkeret, a mely színtelen és csak szükséges kelléke a magas konventnek. Nem nagyon fontos az ügyköre úgy sem, mert hát alig van ma már református intézet (kivéve az elemieket), a mely államsegélyei ne lenne. így hát a miuisterium dolga : megszabni a tanítási és nevelési irányt. E segédközeget azonban fenn kell tartani a külső decorum kedvéért, meg hát azért is, hogy úgy az egyházi, mint a világi elemeknek napidija lévén, valamiképen ez az összeg vissza ne maradjon az egyházkerületek pénztárában, mert igy még az az absurdum állhatna elő, hogy kevésbbó lévén megterhelve a pénztár, fölösleggel záródnék és igy az államsegély nem lenne teljes összegben szükséges.“ A ki csodálkoznék azon, hogy én ily ostobaságokat mondtam, azt kérem, olvassa
