Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-08 / 23. szám

405 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 40J5 A «barsi ev. ref. egyhm. tanító-egyesület» f. évi rendes tavaszi közgyűlése május hó 20-én Léván. A gyűlést, mint hitbuzgó protestáns tanítókhoz illik imával kezdtük meg. T. Varannay Sándor ev. ref. lel­kész ur igazán raegkapóan szép imádságot mondott, au nak minden sora, minden mondata, a megnyerő s meg­ható előadással, felemelő érzéssel töltötte el az egész hall­gatóságot. Ezt követte Végh István t. e. elnök rövid megnyi­tója, melyben kartársait az egyesületi élet istápolására, egymás iránti szeretetre, a közös cél, a közös érdekek iránt való lelkes és kitartó küzdelemre, a magyar nem­zeti népoktatás kifejlesztéstért való kitartó munkásságra buzdította. Gyakorlati tanítást tartottak : Dóka István nagy­­sallói tanító, beszéd és ért. gyakorlatokból az elemi is­kola I. osztályában, mely miutegy 20 percig tartott, - azután Sóos Géza töhöli tanító az e. isk. III. osztályában a számtanból. Mindkét gyak. tanítás sikerültnek mond­ható, különösen Dóka István tanítása hatott kellemesen élénkségével és derült kellemes hangulatával. Jó szokás az Barsban, a mit a tanítók újabban alap­­szabályszerüleg teljesítenek, hogy az új tanítók s tanító­nők székfoglaló beszédeket, értekezéseket tartanak Ki­rály Gizella kissárói nőtanitó tartotta meg ezután szék­foglaló értekezését e tételről : „ Megállhatja-e helyét a nő az iskolában ?u A kellemes, lebilincselően szép előadás, a tartalmas és értékes munka, mely egy parányit sem emlékeztetett bennünket a női emancipatio lovagjainak s amazonjainak túlzásaira, fénypontja volt ezen közgyűlésnek. „A gazdasági tan. iskola legfőbb hivatása“ citn alatt Akucs Béla kiskálnai tanító értekezett, munkáját Szabó Gergely kétyi tanító bírálta, a ki gazd. tanfolyamot is hallgatott. Mind a bírálónak, mind pedig a mű Írójának köszö­netét szavazott a közgyűlés a tartalmas és tanuságos mun­káért és bírálatért. Annyival is inkább tehette ezt, mert hamarosan olyan parázs kis.vita kerekedett ez ügy folya­mán, hogy még a statistika, mint tudomány is kivette a maga részét, a mint érdemli. Letárgyalta a közgyűlés az orsz. bizottság tételeit s felküldi a maga javaslatait. Az ügyeket ezen a téren Hu­szár Káról}" kissárói tanító adta elő s javaslatait, egy­hangúlag tette magáévá a közgyűlés. Nem közöljük e té­teleket, nyilván és tudva való dolog, hogy miről van szó s hozták azt a lapok mindenfelé ki tudja hányszor. A közgyűlés feliratban fogja kérni, hogy az egyli. kér. t. bizottság vegye fel az ajánlott tankönyvek jegy­zékébe a Paulinyi lvároly-féle Abc-t, mint ez idő szerint a legjobbat a meglevők között. A folyó ügyek letárgyalása után a tagtársak társas ebédre gyűltek össze, hol felköszöntőkben — a mi szokat­lan — hiány volt. Azt tartjuk : minél többet dolgozni s minél kevesebbet beszélni. Még egyet: a gyűlésen B beteg tanítót leszámítva, a tagok mindnyájan részt vettek, a lelkészek közül, az iskola, a nevelés és tanitásügye iránt érdeklődtek többen, világi uraink közül egyetlen egynek volt néhány perce az egyházias nevelés és tanítás ügyei számára. No de, a mi késik nem múlik. — R: — Könyvismertetés. ^eb receni lelkészi tár. Első kötet. Gyakorlati ev. ref. papi lexicon. Szerkesztette S. Szabó' József, felszentelt lelkész, debreceni collegiumi tanár. Ara fűzve 6 korona, kötve 7 kor. Debrecen, 1002. Telegdi K. Lajos utóda : Eperjesig István kiadása. Jó minőségű nagy nyolcad lapokon. A második közönséges egyházi beszéd Balogh Fe­renc debreceni hittanért dicséri, Ján. 2, 43. alapján fáj­dalmas, de találó hasonlatosságot lát egyházi életünk je­lene s a Lázár koporsója között, a mennyiben halva fek­szik a hit, az erkölc-iség és a lelkesedés. E háromrak koporsóban szendergéséről szólván, beszéde 3 részre osz­lik. Alfától ómegáig lelkes, szeretettel feddőző-, dorgálózó tartalmas beszéd, mely kivált miveltebb közönség előtt számíthat nagyhatásra. A harmadik közönséges beszéd a német Gerock müve Dr. Márk Ferenc okányi ref. lelkész teljesen szabad átdolgozásában. Alapigéje : Csel. 9, 33—42. „Tabitha kelj fel“ : Péternek a meghalt joppei kegyes nőhöz intézett ezen szavát átvitt értelemben használva, a főtételt e sza­vakban alkotja meg : „Könyörülő szeretetnek lelke! kö­zöttünk is ébredezz.“ Részek : 1. kikhez van iutézve e szózat ; 2. miért hangzott el ? A tárgyalás rendjén aztán kifejti, hogy a nagyokhoz, gazdagokhoz , hatalmasokhoz van e felhívás intézve, a kik ne csak dicsérjék ajakkal, hanem tettekkel is kövessék az Urat. Ne a fényűzés, ha­nem a Tabitháéhoz hasonló könyörülő szeretet jellemezze őket, mert mint a 2 ik részben elmondja, sok a lelki­­testi nyomorúság e „siralom völgyében.“ Röviden szólva : helyén való s erőteljes ébresztő kiáltás e beszéd ma, mi­kor látjuk, hogy ama „paizsos férfiú“ miatt rettentő ka­­tastrófa felé közeleg az emberi társadalom. A negyedik közönséges beszédeimé: „Bálványozás­hit." Szerzője : Lencz Géza tépei ref. lelkész. Jónás 2, 9. 10-ben olvasható igékből merített főtétele: „Az Űré a szabaditás.“ Felosztása nem szerencsés, minthogy túlhosszu volta miatt szétfolyik hamar az emlékezetben. Egyszerűbb, jobb lett volna példánakokáérc a felosztás: 1. „Isten az elbizakodottat megalázza ; 2. a benne bízót megszaba­dítja." Egyébként jól magyarázó s jól következtető tanul­ságos beszéd. A következő közönséges beszéd „A megkisértés“ címet viseli s Dr. Balthazar Dezső hajdu-szoboszlai ref. lelkésztől ered. Sajátságos e különben jó kidolgozású be­szédnél, hogy a szerző Máté 6, 13-at Írja a beszéd hom­lokára alapigéül és mégis e bibliai vers a beszédben vég­től végig a mottó kisded szerepére szorul. A beszéd ugyanis nem egyéb, mint a Máté 4, 1 —11-nek kifejtése, megmagyarázása s alkalmaztatása. Maga a szerző is arra hívja fel a hallgatókat, hogy figyeljék meg Jézus meg-

Next

/
Thumbnails
Contents