Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-25 / 21. szám
377 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 378 biztatások szerinti jó szándék — szemben az (akárkinek kimutatható) közel 800 előfizetőmnek újólag is kecsegtethető szives pártolásával. Végül azokat, akik egyik vagy másik kötet árával még mindig tartoznak : kérem, hogy ennek az évnek a végéig — ha akarják — a részükről megrendelt egyik vagy másik kötet árát kiegyenlíteni szíveskedjenek. fíenke István, ev. ref. f'őgymn. tanár, Szepsi- Szt.-György, 1902. május 19-én. — Junialis. A csurgói ev. ref. főgymnasium ifjúsága 1902, junius hó 12-én a „Cseke“-erdőben zártkörű juoiálist rendez. — Családjegy 2 kor., személyjegy 1 korona. A tiszta jövedelmet az intézet kebelében fennálló egyesületek javára fordítjuk. Tánc kezdete d. u. 3 órakor. — Kedvezőtlen idő esetén táncvigalom a „Korona“ vendéglőben, kezdete 8 és fél órakor. — Az írásbeli érettségi vizsgálatok főiskolánk főgymnasiumában e hó 21-én kezdődtek. A Magyar Nyelvőr májusi füzete a következő újabb kérdéseket intézi nyelvünk barátaihoz : 1. Vao-e értelmi külömbség e kétféle szórend között: hamar elment és hamar ment el, korán abba hagyta és korán hagyta abba, már kétszer üt volt és már kétszer volt itt. ? 2. Hol mondja a nép: ha nem is mondta (e helyet: ha nem mondta is), ha el is ment (e h. ha elment is) ? 3. Hol köszönnek így : kívánok jó napot, kívánok jó éjtszakát, kívánok boldog új esztendőt; Isten vele? 4. Mondja-e a nép tárgyas igef'ormával: mindakettőnket látta, mindnyájunkat kiküldték, mindannyiunkat elverik, kettőnket nem látták ? és viszont tárgyatlan igeragozással : valamennyi almát megettünk, valamennyi edényt kihordott ? 5. Mondja-e a paraszt nép: alszom, megfürdöm, kenyeret eszem, semmit se dolgozom ? Van-e értelmi különbség ezek közt: takarodj és takarodjál, törődj és törődjél, veszekedj és veszekedjél, elaludj és elaludjál ? Mondják-e ik rag nélkül az ilyeneket: pipázik, dohányozik, szivarozik, utazik, kocsikázik, repedezik, szakadozik? 6. Mondják-e egyszerű gy hanggal: alugyál, fekügyetek le (e helyett: aluggyál, feküggyél) ? 7. A lel igét a nép minő szólásokban alkalmazza ? Mondják-e ezt is : valamire lelni ? 8. Ismeri-e a nép nyelve ezeket az igéket: költekezik, mutatkozik, szorítkozik, védekezik ? dühöng, őrjöng, zajong ? 9. Ismeri-e a nép a következő szavakat: folyondár, tüzér, sivár, szikár ? — csáp, vakond, tajkos, tor (a bogár melle) ? — érdes, jolyam, gágyog, gazdaságos, halmoz, hasztalan, hiány, hosszadalmas, hullám, kérész, komoly, korcs, magonc, merev, nyegle, pongyola, róna, rozzant, röpke, sérni, sérv, szörnyed, szörnyeteg ? 10. Hol s minő jelentéssel élnek a következő tájszók : babhő, bombó, v. gombó, cincos, csozni, fessék, fonka, Jűdzeni, gubó, hirjelni, homályog, homolygós, hóna) galuska, jónat, kéngyertya, korhadt, kurhol, perengélni, perentel, szilaj, zsömje ? 11. Röviditik-e a néném v. asszonynéném szót igy: ném, asszonyném ? 12. Hol használja a nép a kádár szót? Hol mondják helyette: pintér, bodnár, bognár, hordógyártó stb. Él-e még a nép között a kádár szó ősmagyar jelentése : biró, pap, táltos vagy efféle? Ismerik-e valahol ezt a Miszlai András Bujdosó óueké-ben (1704) előforduló kitételt: kádári cigányság, és mi az értelme? A feleleteket a Magyar Nyelvőr szerkesztőségéhez tessék címezni. Menden választ külön nyolcadivre tessék Írni ! — Van-Oosterzee Dr. Antal Géza a heidelbergi káté 52 egyházi beszédben cimü munka már sajtó alatt van s az ősz folyamán jelenik meg. A munka kiadási jogát László Albert és társa könyvkereskedése cég Debrecenben szerezte meg s a jelentkezések ezentúl ő hozzá intézendők. A két kötetes mintegy 45—50 Ívnyi munkának előfizetési ára 8 korona bolti ára 10 korona lesz. Az előzetos megrendelések egészen a munka megjelenésig 8 koronával fogadtatnak el. — Az már más. Érdekes, hogyan panazzkodik, aggodalmaskodik az Alkotmány a miatt, hogy a magyarországi szerbek hogyan nyomulnak előtérbe. „Községi, vizssabályozási és egyleti gyűléseken szervezve és tömegesen vesznek részt; ha többségben vannak, csak maguk közül választanak. Ez a dacos közszellem aztán átterjed Bács és Temes vármegyékre, sőt Baranyába is. A kongresszusi választásoknál a radikális jelöltek győznek. Előre látható, hogy a kongresszus többsége nem lessz szabadelvű kormánypárti, hanem ellenzéki x'adikális. Ez a kongresszusi ellenzék veszélyezteti a gyülekezet muukásságáuak sikerét“ . . . Hm, há? nem éppen igy cselekesznek-e a klerikálisok is mindenfelé a világon?! Hisz ez a leírás szóról szóra ráillik a néppárt, a pápás párt eljárására. Vagy ha a néppárt teszi ezt, az már más ?! Shakspere összes színmüvei. Most jelentek meg hat szép kötetben, a Frankim-Térsulat új kiadásában Shakspere összes drámai munkái. A kiadás szövegében megismétlése a Kisfaludi-Társaság nevezetes Shaksperekiadásának, új azonban a beosztása. A két első kötetet a tragédiák, a további kettőt a történeti színművek, az Ötödiket a vígjátékok s az utolsót a regényes színművek töltik be. A tragédiák tárgyuk szerint vannak csoportosítva : elsőhelyen a szerelmi tragédiák állanak „Romeo és Julia,* „Othellou és „Cymbelineu; ezeket követik az angol tárgyúak : „Macbeth“ „Lear király“ és „Hamlet*. Az ókori tárgyú tragédiák a második kötetet foglalják el s a csoportosítás itt a bennük rajzolt korszakok időbeli egymásutánja szerint halad : első a trójai tárgyú „Troi'us és Kressidautolsó a római császárság korában játszó „Titus Andronicus11; a kettő közé sorakoznak a másik görög tárgyú darab, az „ Athéni Timon“ s a római köztársaság és triumvirátus korabeli tragédiák, „Cot iolanus“, „Julius Caesar“, „Antonius és Cleopatra“. E beosztásban érdekes képet nyerünk Shakspereuek az ókori történetről vallott felfogásáról s a különböző korszakok drámai feldolgozásának módszeréről. Hasonló elvek szerint vannak csoportosítva a következő két kötetben a történeti drámák, a történelmi korok időrendje szerint, tekintet nélkül keletkezésük sorrendjére, A vígjátékoknál ilyen belső, tárgyi szempont nem kínálkozik s azért ezeket keletkezésük sorrendje szerint adja az új kiadás. Shaksperenek a Kisfaludi-Társaság által rendezett első kiadásában semmiféle tervszerű osztályozás nem volt s a második, Csiky Gergely által gondozott kiadás sem tartott ilyen szabatos rendet. A mi magukat a fordításokat illeti, ezeknek értékét kipróbálta már az idő ; a fordítók között költészetünk legnagyobb neveit találjuk, Vörösmarty!, Petőfit, Aranyt s rajtuk kívül a forradalom utáni kor irói nemzedékének legjelesebbjeit. Az új kiadás szövegében az elsőhöz ragaszkodik, de felhasználja azokat a javításokat, melyeket a fordítók később tettek műveiken. Ennyiben az új Shakspere tökéletesebb szöveget nyújt, mint az első. Az első kötetben megtaláljuk Shakspere életrajzát, röviden, világosan és tömören megírva. Az egyes dráma-csoportokat egy-egy tanúlmány előzi meg ; a dragédiáról, a történeti színművekről, a vígjátékokról és regényes színművekről. Mind a három gondos, alapos dolgozat s olvasmánynak is érdekes ; nem a száraz adatokkal emészti az olvasó türelmét, hanem közelebbre igyekszik hozni a közönséget Shakspere szelleméhez, megértve vele költői módszerét, eljárását, szelleme sajátságait. A tanúlmányokat, valamint az életrajzot is dr. Voinovich
