Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-25 / 21. szám

371

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

teljesen kielégítő. A 15-dik szám (L. zsolt.) második ■sorának első, úgy a 42-ik szám (146. dics) második sorának negyedik ütenyében azonban minden esetre kijavítandó sajtóhiba van. Amannak 4-ik szóllamában: á, b helyett: g, á éneklendő, — a második esetben pedig a 2-ik tenor második (esz) hangja helyett minden esetre más hangot, p. o. az első szólammal egy hangot (b-t) kell venni. A rithmikai beosztás tekintetében szívesen látom a Chorál mérték alkalmazását, mert egyedül ezt tartom megfelelő és érvényesíthető formának, a tömeg éneklésének, meg a helyzet komolyságának is leginkább megfelelő. Azt azonban nem tudom miért kellett kétféleképpen alkalmazni a Chorálmértéket, t. i. egyszer 2/4, másszor 1/4 hangjegy alakban. A dinamikai és egyéb az előadásra vonatkozó jelzések szakértelemmel s pontosan vannak alkalmazva. Egyébként a könyvecskében, mely partitúra alakban 1 koronáért kapható, összesen 45 ének van feldolgazva. És pedig Zsoltár 32. Ezek között az 5, 8, 19, 23, 25, 28, 30, 32, 33 34, 35, 36, 38, 42, 50, 65, 66, 80, 84, 86, 89, 90, 92, 102, 104, 110, 111, 122, 135, 137, 138 és 150-dik Zsoltár. A dicséretek közül a 36, 37, 64, 70, 74, 75, 137, 146, 162, 163, 179-ik és két kezdő ének. A könyv külső kiállítása, mely semmi kívánni valót sem hagy fenn, a kiadó Kókai céget dicséri.

GtÁty Zoltán.

T árrz;t.

Olaszországi tanulmányút.

Irta : Barcsi József főgymn. tanár.

Két napig jártuk a város nevezetes templomait, midőn harmadnap rákerült a sor, hogy a Forum Romano mot és a Capitoliumot láthassuk. Ez fönn a hegyen, amaz pedig lenn az aljban, a Palatínus felé nyúló mély völgyben van. Különösen most fekszik mélyen a Forum, hogy a körülötte levő újabb építkezésekkel a talajt föltöltötték. A Capitolium délkeleti oldalán, tehát a Forum felé eső részen az újabb keletű városháza emelkedik, alatta a Saturnus templom romjai nyolcz oszloppal, Vespasianus templom két oszlopa, a Portions Deorutn Consentum fal maradványa. Itt volt a Concordia templom is, melyet annak emlékére építettek, hogy a plebejusok kibékültek a patríciusokkal. A Saturnus templom a legrégibb, mert még Nutna Pompilius idejébe, tehát némileg a monda világba esik, építtetésének ideje, mennyiben ez a király volt a pogány római vallás megalapítója, átvevén a szomszéd etrusk népek vallását és a harczias, durva természetű római népet vallásosságra és istenfélelemre tanította, ő volt mintegy első főpapjuk — pontifex maxitmisuk, ő építtette a Janus templomot is, melyről tudva van, hogy alapítójának rendelete szerint csak béke idejében volt zárva.

Numa Pompilius alatt mindig zárva volt, mert ez a második király nagyon békés uralkodó volt, ha egyátalában volt, mert az újabb törtéüetbuvárok a. 7 ró-3 72

mai királyból csak négyet akarnak elismerni, a többit a monda körébe tartozónak mondják. A Janus templomáról azonban tudva van, hogy mintegy 440 évig nyitva állott és csak az első punháboru szerencsés befejezése után csukódtak be először ajtai és azután is csak 240 év múltával, Octavianus uralkodása alatt záratott be másodszor. Tehát folytonos harcban élt ez a nép, mely itt magának várost alapított, miután királyság, köztársaság és végre császárság lett. A város növekedéséhez járultak az Alba Longa város lakói, kiket Tullus Hostilius a Coeliusra telepitett le, de csak mint köznépet; Latiumbelieket Ancus Martius király telepítette le az Aventinusra ; a sabinok még Romulus idejében a Palatínus domb oldalait foglalták el. Servius Tullius vette körül fallal Rómát 570-ben Kr. e., midőn már hét halmon feküdt és a népnek főpiacza, találkozási helye a Forum volt; azért hívták Forum Románomnak, a szabad római nép piaczának, mert itt gyülésezett, mig centuriakként szavazott a római nép, később a tribusokként való népgyüléseket a Mars mezőn tartották.

Itt is tulajdonkép két piacz volt, a felsőbb, etnelkedettebb helyen, a Comitium, mely mint kis piacz az előkelőségnek szolgált gyülhelyül, mig a mélyebben fekvő részén eredetileg egy patak vagy ér folyt a Tiberis felé. Ezt a vizeret beboltozták, a siippedékes völgyet kikövezték és igy lett a Forum, mely a köztársasági kormányforma alatt folytonosan szépült és használatban volt. A császárok is építettek rajta és körülötte basilikákat, templomokat, de azért külön Fórumokat is teremtettek, ezek a Fora Caesarain, mint pl. Forum Juli um-, Forum Augusti, Nervae, Vespasiani és Forum Trajani, melyek a Fórum Romanumtól északra voltak és egymással összekötve. Nagyszerű látványt nyújthattak ezek az épületek oszlopcsarnokaikkal, boltíveikkel, a körülötte levő diadalívekkel. Az már említett épületromokon kívül a Fórum közepe felé van a templum Castoris három oszlopa, előtte pedig a Capitolium fele a Basilica Julia, melyet Julius Caesar építtetett a régi hentes bódék helyébe ékszerészek és kézimüvesek számára ; ettől északra a sacra via húzódott nyugot-keleti irányban és ettől északra a tulajdonképi piacztér. Mindezektől még inkább keletre, a hová a szent út vezetett, volt a Vesta szüzek temploma az örök tűz oltárával, a papnők lakosztályaival és a mellékhelyiségekkel. Az északi oldalon volt két nagy basilica, u. m. a Basilica Aemilia és Basilica Constantán. Az előbbi elpusztult, most be van építve a helye, az utóbbinak hatalmas falai és boltivei magasra emelkednek és hirdetik épittetőjének nagy hatalmát. A két basilica között volt a Templum Divi Autón in i et Divi Faustinae, a Templum Sacrae Urbis és ennek az aljában a kerekded F. divi Romuli. A Faustina templom ma Szt.-Lőrincz templommá van átalakítva, a másik is, valamint a keleti végen levő Vénus és Róma temploma. Ez egy magas dombháton van, mely a Colosseum tért a Fórumtól elválasztja.

Nevezetes a szószék, vagy rostra, a honnan be-