Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-11 / 19. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 340 339 bő], midőn a durva ember a helv. vallásunk ellen kikelvén igy kiált föl : Az ördögöknél rosszabbak, sőt a barmoknál alábbvalók vagytok, méltók volnátok, bogy az országból vagy kifizettetnélek, vagjr elevenen megégettetnétek ! Tudom, hogy egy és más szegletekben itt levők, suttogtok most, mert tekeri orrotokat a beszéd, jérték elő -és feleljetek ; hozzátok elő bibliátokat, majd megfelelek ! Ezen szavakra még a featholikusok is megbotránkozván, a molnár, asztalos és takács czéhb.-di helv. vallá-uak pedig ki elentették, hogy czéhszabályaik értelménél fogva bár az ily ünnepélyességeken megjelenni tartoznak, mégis jövőre, érje őket bármi, ily gyalázások miatt megjelenni nem fognak. De nemcsak a múlt, hanem már az azt megelőző században is szenvedtek üldözést a protestánsok. Nem csoda tehát, ha ezek részéről is a visszatorlás néha a legiszonyúbb alakbau tört ki ; igy csak hogy egy példát hozzak föl 1683-ik évben Záporszky Boldizsár róm. katholikust a protestánsok megragadván, nyelvét nyakcsigolyáján át húzták ki s úgy vitték be Hajnal Márton házába. # % * De legyen elég e szomorú képből, térjünk át azon időre, midőn a vak bigotizmus eloszlott s az üldözés anynyira, mennyire megszűnt, lássuk a helv. vallásuaknak templomhely kijelöléséért a Komárom városi tanácshoz 1781. nov. 12-én beadott kérvényüket, az eredeti folyamodvány szövege szeriut: Tekintetes, nemes Magistrátus 1 A mostanában hozzánk érkezett és köztünk publikáltatott kegyelmes királyi parancsolatnak értelméhez képest, mi is ezen 3zab. kir. Komárom városában lakozó heiv. Confession levő lakosok, magunknak templomot és parochiát szándókoskodunk építeni és felállítani, arra való nézve instállunk és könyörgünk alázatosan a t. magistrátu>ná), bogy a feljelentett szándékúidhoz és célunkhoz képest, jó és elégséges fundusul, valamely alkalmas helyet engedni és kimutatni méltóztassék a t. magistrátus. Mely kegyes gratiáért tovább is esedezvén, maradtunk alázatos szolgái. A helv. Confession levő lakosok közönségesen. A helv. vallásuak, noha a mostani Rozália térből óhajtottak volna egy darabot templom helyéül kihasitatni, a tanács azon okból, hogy ott egykor temető volt, ezt nem látván teljesíthetőnek 1782. jan. 9-iki ülésében 9. sz. András-utcza végében levő, volt Mesterházy-fóle ház (mai kir. törvényszéki helyiség) alsó részét jelölte ki. Ezen kijelölésre a helv. vallásuak a következő iratot nyújtották be : A sz. kir. Komárom városbeli helv. Confession levő lakosoknak, a régi kálvinista temetó'nek mondatott hely iránt alázatos reflexiói, melyek szerint, a kir. felség kegyelmes engedelméből építendő templomnak és parocbiális háznak felállítására megkivántató alkalmas helyet, vagy darabot abból számunkra excindáltatni és assignáltatni alázatosan instáluuk a következő okokra nézve. Minthogy több rendbeli kir. kegyelmes rendeletek által meghatároztatott, hogy a temető helyek 32 esztendőnek előtte, más halottaknak eltemetésére feine ásassanak, addig is pedig a marháknak abba lehető bejáratuk elzárattassauak és eltávoztassauak, ahhoz képest : Ezen nevezett hely már ab Anno 1710. és igy 72 esztendőktől fogva pusztán hagyattatván, abbi az időtől fogva senki nem is temettetett, hanem minthogy a városnak csaknem közepe táján situáltatik, a mindenfelől reája szolgáló utczákkoz képest közönséges utcza gyanánt tertartatik és utal tátik, jelesül : 1. Nemcsak a városnak lakosi által, de az egész Csallóközből, a megyercsi utczából, a Vágduuán á talmenő s járó utasoknak országutja gyanánt szolgál úgy szinte 2. Valamiképen a városbeli lakosoknak e tájról, nevezetesen pedig a r. katholikusknak a templomjukba úgy mindeneknek ismét a közönséges piaczra és mind a két révekre hasonlóképpen keresztül és általjárásukra vagyon. Ennek felette 3. A városi (salva venía) tehén csordának nagyobbrésze e helyen szokott összegyüjtetui és úgy a mezőre kihajtatni, sőt 4 Ezen helyről (mivel igen nagy darabot foglal magában) városnak rendeléséből, már sok esztendők alatt, a város tanácsainak és gátjainak töltésére, sok ezer szekér földet elhordatván, sok csontokat is felhánytak és elhordottak. L. Maga a varos is e helyen, elsőben egy nagykutat csináltatván, annak utánna a környül való lakosoknak más két kutat is csináltatni engedett, melyekből közönségesen (istennek kegyelmességéből) mind eddig nincsenek egészségüknek legkisebb veszedelme nélkül hasznosan élnek még máig is. 6. Ugyan a város ezen temető helynek egy részét elsőben szénáskertnek elfoglalván, annak utánna házhehelyeknek kiadta és eladta s az ott épült házakban békeségesen lakoznak a lakosok. 7. Ugyan a város e helyen tűzi szerszámoknak consjrvatiójára ez előtt való időkben alkalmas épületet tétetett. 8. Az exjezsuitáknak is temploma és residentiája, (melyet a mostanság P. P. Benedictiuusok birnak) hasonló cemeteriumon már ennek előtte 40 esztendőkkel építtetett, sőt még annak előtte néhány esztendőkkel, épen azon a helyen, ezen királyi városban, ez akkor u. n. bárom státusok nagy templomot építeni kezdettek, mely nem jó móddal lóvén építve, exjezsuiták által demoliáltatott és annak matériái a most fennálló épületekhez applikáltattak. Mindezen előszámláltakat pedig az ide kapcsolt inquisitioval bizonyítjuk és cotnprobáljuk. Ezekhez képest tehát a kívánt excisiot, az általunk templomnak és ahhoz tartozandó épületjknak helyéül továbbra is alázatosan kérjük, még a következő okokra nézve is: 1. Az óprendő templom, a városnak azon pusztás darab részének ékességére leszen, mivel a városnak ezen része(ha öt vagy hat nem régiben épült s renovált házabakat kiveszszült) inkább csak közönséges faluuak, hogy sem más sz. kir. városoknak formáját viseli. 2. Fölséges urunknak is kegyelmes tetszése az, hogy az ilyetén épületek a városnak nem a legfőbb és tetszetősebb részén legyenek.
