Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-30 / 13. szám
223 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 224 Mélyen vérzi szivünket a fájdalom, hogy nem tisztelhetjük többé egyházi tanácskozásainkon az elnöki székben az ő közszeretettel környezett alakját, hogy nélkülözni fogjuk egyházi ügyeink vezetésénél az ő minden nehézségeket legyőző világos értelmét, a legnehezebb helyzetekben is mindig helyes irányt mutató tapasztalatát, messze jövőbe belátó céltudatosságát. Mérhetetlen fájdalmunkban mégis hálára nyitjuk ajkainkat a mindenható isteni gondviselés iránt, még itt a gyászkoporsó mellett is azon kimondhatatlan kegyelméért, hogy őt, ev. rét. egj’házuukban hosszú korszakon át a legkiválóbbat, legnagyobbat, legérdemesebbet, ami legkisebb és testvérei között leggyengébb egyházkerületünknek lőgondnoki székébe elhívta, vezérünkül állította és ott harmincnégy éven keresztül megtartotta s midőn a boldogulttól a legmélyebb hála és köszönet érzetével búcsút veszünk, kérjük a nagy Istent, hogy adjon az elköltözött nemes léleknek az egyház ügyeiben való buzgó fáradozásáért a földinél tökéletesebb, mennyei jutalmat és hallgassa nmg őt, midőn azt kéri a prófétával: Én Istenem, emlékeztél meg énnekem jómra mindazokról, amelyeket cselekedtem a te házaddal és azok rendtartásaival. Aki ily nagy és kiváló vala az állami és egyházi közélet teréü, aki nemes céljait és szándékait vaskövetkezetességgel vitte keresztül, le nem térve az általa hetesnek ismert útról, annak egész lelki élete a tiszta erkölcsiségen nyugodott, amelynek alapját a családi élet képezi. Nagy erényeknek szülőanyja, nevelője, de egyszersmind gyakorlási tere a boldog családi élet. Nagy áldozatokat, az önzés teljes legyőzésén kívánja a családi boldogság azoktól, akik abban részesülni akarnak, de nagy jutalmat is nynjt viszonzásul, minden áldozatot visszatérít a kölcsönös szeretetten. Tisza Kálmánnak családi élete a boldog csa’ádi életi nek mintaképe volt, mintha abban akarta volna kiszolgáltatni a jó Isten az ő gondviseléséből az 6 nemes szivéhez leginkább illő igazi jutalmat, ami az élet sok küzdelmei és előfordult csalódásai között neki kárpótlást és vigasztalást is nyújtott. Oh az a yégnélküli, az idő haladtával mindig csak erősödő teljes önfeláldozásig menő szeretet, amely Tisza Kálmán családjában a hitestársakat, szülőket és gyermekeket, nagyszüléket és unokákat összekötötte, örömüket, bánatukat közössé tette, mennyi boldogságnak, mennyi tiszta örömnek lett szülőanyja mindazokra nézve, akik a köztiszteletben álló családhoz tartoznak. 0 maga Isten jóságában elérhette az igaz embernek legfőbb jutalmát, mely az Írás szerint abban van : hogy meglátod gyermekeidet asztalod körül, rendben, mint olajveszszőt, kikben szived örül. Fájdalom, hogy még ebben a megmérhetetlen percekben sincs földi életen sem fentartó erő, ime el kelle szakadni a legédesebb köteléknek is, amely a boldogultat e földi élethez fűzve. Hiába fohászkodott a kétségbeejtő pillanatban a drága életért aggódó szeretet: hallgasd meg óh Isten az ón kiáltásomat: figyelmezzél az én könyörgésemre, a föld határáról kiáltok hozzád az én szivem keserűségében; az Úr az ő végére mehetlen tanácsában másként hatázozott, az ő hű szolgáját a földi szenvedésektől megváltotta, de az ő szeretteit mély gyászba borította. Oh de higyjetek, szomorodott felek, az Ur Jézus azon Ígéretének, hogy az Isten jó és nem kisért bennünket feljebb, mint elszenvedhetjük, a fájó sziveknél megjelenik az ő mennyei vigasztalásával. Ti nektek is nyújtja az ő vigasztalását az ő szent igéjében, hogy ne keseregjetek felettébb, mint akiknek reménységük nincsen, mert biztat az Ur szrnt igéjében, hogy ha a mi földi házunknak hajléka elromol, épületünk leszen Istentől, mennyben. Nem tudnátok-e bár megtört és fájó szívvel megnyugodni az Ur akaratán, amelyen az elköltözött mély vallásos lelkületű, immár megdicsőült férfiú mindig megnyugodott. Hisz, aki, úgy mint a ti elköltözött kedvesetek mindig tisztábau vau istenével és saját lelkiismeretével, aki az ő törvényét és akaratát tiszteletben tartva tűzi ki nagy nemzetekre és nemzedékekre kiható céljait, aki nagv sikereit nem magának, hanem az isteni kegyelemnek tulajdonit, otta, annak nemes példája a nagy keserűségben is igaz vigasztalásokra szolgálhat nektek, mert ez azt tanítja, ha élünk, az Uraak élünk, ha meghalunk az Urban halunk meg, akár éljünk azért, akár meghalunk, miudenkor az Űréi vagyunk. 0 elköltözött a földről, de ti nem veszítettétek el őt örökre, ama jobb hazában, ahova ő költözött, ahová az Ur Jézus érdemiben bízva, mindnyájau eljutni reményiünk4 ismét látni, ismét ölelni fogjátok őt, sőt ha az az Ö szeretett gyermekeiben és unokáiban és maradókaiban az az erős hazaszeretet, az a törhetlen magyar fajszeretet, az az elfogulatlau vallásosság fog élni, ami 0 benne élt és őt sok mások felett nagygyá tette, akkor ő szellemileg is igy fög élni az általa annyira szeretett családban. Ezért szűnjék sziveink fájdalma, bocsás-árok el a kedves halottat áldás kívánással nagy útjára, mondjátok áldás hnnvaira és az Ur végzésén megnyugodva egyesítsétek fájdalmltokat a család ősi erényét képező mély vallásossággal e szavakban : Az Ur adta, az Ur el is vette, áldott legyen szent neve érette. Amen. Indulj nagy utadra megdicsőült nagy halottunk, akinek a csalárd földi dicsőség helyett Islen kegyelméből és a Jézus érdeméért mennyei dicsőség jutott már osztályrészül. Nagy érdemeid, melyeket a haza és egyház ügyei körül lelkiismeretes kötelességteljesitéseddel szereztél, nem lesznek az enyészet martalékai, sírod felett a nemzet, az egyház tisztelete, Kegyelete és az elfogyhatat. lan családi szeretet fog állandóan virrasztani. Amit a föld elismerést, méltánylást és kegyeletei nagy érdemeidért nyújthat, azt megadja az igazságos történelem és kedveseid szeretető, de teljessé teszi azt megdicsőült telkednek az igazságos és könyörülő Isten az örök élet és boldogság hervadatlan koronájával. Amen. A magas szárnyalása, hatalmas beszéd, mely tömör jellemzésben tárja fel Tisza Kálmán egész fényes pályáját s mely a vallás szivhez szóló szavaival igyekezett enyhíteni a nagy fájdalmat, melyet Tisza Kálmán elvesztése felett az egész nemzet, de első sorban a család érez, mély hatással volt a gyászoló közönségre.