Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-29 / 52. szám
863 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 864 A mennyiben azonban a fentebb megjelölt egyházi testületek, saját körükben hozott rendszabályaikat, határozataikat s Ítéleteiket, önhatóságilag nem foganatosíthatnak, miután az egyház önkormányzati joga, intézményei és törvényei, az állam oltalma alatt állanak, azok végrehajtása végett jogositva vannak a jelen egyházi törvényben kijelölt esetekbeu, az állam közigazgatási hatóságainak segédkezését és eljárását igénybe venni (jus advocatiae). 5. §. Az államhatalom segédkezése igénybe vehető, az illetékes egyházi hatóságok által kivetett egyházi és iskolai mindennemű adóknak és szolgálmányoknak, az egyházi tisztviselők és szolgák megállapított fizetéseinek és járandóságainak; az egyházi felsőbb hatóságok engedélyével egyházi és iskolai célokra felvett tartozások tőke és kamat-törlesztése indokából, vagy egyházi és iskolai célokra tett építkezés költségeiből, az egyházfentartó tagokra adó alakjában kivetett járulékoknak, az országos közalap javára kivetett adóknak s felajánlott évi járulékoknak, valamint az ezen törvény alapján kirótt pénzbírságoknak, az özvegy-árva gyámoldai és lelkésznyugdijintézeti járulékoknak behajtása végett. A segédkezés az egyes egyházakban saját céljaikra évenként esedékes egyházi tartozásokat illetőleg, első sorban a presbyterium által a helybeli közigazgatási hatóságnál veendő igénybe; ennek sikertelensége esetében az esperes ástál a köztörvényhatóság első tisztviselőjénél ; a többi felsorolt tartozásokra nézve a presbytereium a közigazgatási hatóság igénybevételét az esperes utján tartozik eszközölni. Az utóbbiakra nézve azonban és főleg az egész egyházkerületet vagy az egyház egyetemét illető tartozásokra vonatkozólag az egyházkerület a pénzügyministert eseteuként az iránt is megkeresheti, hogy a tartozásokat az államadók módjára hajtassa be. Továbbá igénybe vehető az államhatalom segédkezése, ha az illetékes egyházi hatóságok által saját hatáskörükben hozott s jogerős határozatoknak, melyek által az egyházi tisztviselő vagy szolga elmozdítása, felfüggesztése, vagy állásába vissza- s behelyezése mondatott ki, az egyházközség, presbyterium, tisztviselő vagy szolga ellenszegül. Végre az egyházi bíróságok által a tárgyalásra beidézett, de meg nem jelent és megjelenni vonakodó tanuk kihallgatása s megesketése iránt intézett megkereséseket a polgári hatóságok szintén teljesiteni tartoznak, e tekintetben a közreműködést meg nem tagadhatják. Az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagadhatják és kötelesek a végrehajtást saját közegeik által foganatosítani. Ezen segédkezés csakis csakis az ezen §-ban meghatározott esetekben és terjedelemben biztositatik. 6. §. Az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek alkotják a magyarországi reformált egyház egyetemét. Ezeknek megfelelő fokozatok!, an, a gyűlések és hatóságok : egyházközségiek, egyházmegyeiek, egyházkerületiek és egyetemes egyháziak. 7. §. Az egyházi fokozatos hatóságok mindegyikének jogában áll törvényes hatáskörében s ügyeire vonatkozólag az egyetemesen megállapított egyházi törvények s illető felsőbb testületcik rendszabályainak sérelme nélkül, külön rendszabályokat és utasításokat alkotni. 8. §. A magyarországi ev. ref. egyház szerves egységet képez, tehát az ezen egyházat alkotó öt egyházkerületnek, az ezekbe beosztott egyházmegyékkel és egyes gyülekezetekkel együtt, kormányzata, törvénykezése ezen törvény határozmányai, intézkedései s rendelkezései szerint történik. Az egyes gyülekezetekben tartandó istentiszteletek alakja, rendje, az egyformaság, egyöntetűség követelményeinek megfelelően, ezen törvény későbbi szakakaszaiban állapitandók meg. 9. §. Az egyházi alkotmányt megállapító ezen törvények által az egyház és iskolák hitvallási és államjogi alapjai és viszonyai egészen érintetlenül hagyatnak. ELSŐ RÉSZ. Az egyház képviseleti s kormányzati hatóságairól. ELSŐ FEJEZET. Az egyházközségekröl. 10. §. Az egyházközségek anya-, társ-, leány- és fiókegyházközségek és szórványok. Anyaegyházközségek azok, melyek saját templomukat s az önálló rendes lelkészi hivatalt, keblükben állandóan fentartják. Társegyházak, melyek együtt tartanak fenn egy önálló rendes lelkész i hivatalt. Leány egy házközségekjazok, a melyek erre képesek nem lévén, valamely anyaegyházközséghez vannak csatolva s iskolájok és tanítójuk van. Fiókegyházak pedig azok, melyek önállólag sem lelkészt, sem tanítót nem tartanak. Szórványok pedig azok, a melyek sem szervezve nincsenek, sem mint ilyeneknek külön vagyonuk nincsen. 11. §. Az anya-, társ-, leány-, fiókegyházközségek és szórványok mostani határai és egymáshoz való jogviszonyai törvényeseknek tekintetnek ; jövőre azonban minden változtatás, valamint új anya-, társ-, leány- és fiókegyházközségek alakulása, az egyházmegyei s az egyházkerületi hatóság helybenhagyása által történhetik. 12. § Az anya-, társ-, leány-, fiókegyházak és szórványok közötti közigazgatási viszonyok és ezek alapján keletkező jogok és kötelességek, az érdekelt egyházközségek közt létrejött egyesség, s ennek nem sikerülése esetében bármelyik félnek előterjesztésére az illető egyházmegyei bíróság és felebbezés folytán az egyházkerületi bíróság által állapíttatnak meg. 13. §. Az ev. ref. vallásu anya-, társ-, leány-, fiókegyházaknak és szórványoknak, és az ág, hitv. ev. testvér anya-, társ-, leány-, fiókegyházaknak és szórványoknak egymás közötti közigazgatási s törvénykezési viszonyai s az ezekből folyó jogok és kötelességek a testvéregyházkerületek közölt kötendő egyezségek szerint állapíttatnak meg. Ezen egyezségeknek a kerületek között lehetőleg egyöntetűeknek, egyforma elveken nyugvóknak kell lenniük, hatályba az illetékes konvetek jóváhagyása s megerősítése után lépnek.
