Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-08 / 49. szám

809 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 810 gyűlés által időről időre való (egyszer s min­denkori) segélyezése utján. Az illető évben a felosztásnál esetleg igénybe nem vett maradék összeg a jövő év befizetett járulékaihoz csato­landó. A 260. d) §. igy módosul. E célok elérése szem­pontjából, a közalapnak, a gyülekezetek által befizetett óvi járuléka, valamint a már meglevő tőkék, alapítvá­nyok kamataiból s minden többi vagynából, a keze­lési költségeknek is levonása után fenmaradó évi tiszta jövedelme következőleg osztatik meg: «) Az évi járulékból 20 % az ehkerületnél marad egy­­szersmindenkori segélyben ß) „ „ „ 25 % s a kamat s egyéb jövedel­mekből is 20% évi tőkésitésre j,) „ „ „ 25 % missiói célokra tf) „ „ ,, 10% valamint a kamat s egyéb jö­vedelmekből 10% özv.-árva gyám.-ra i) „ „ „ 5 % valamint a kamat s egyéb jö­vedelmekből 5°/o lelkészi nyugdíjra tf) „ „ „ l5°/o valamint a kamat s egyéb jö­vedelmekből 65°/0 tőke-kamatsegélyre összesen 100% 100% vagy a mennyiben az évi járulék s jövedelmekből! 80 °/0-a lekötött s minden évben tőke-kamat segélyekre kiszolgáltatott összegekben maradványt mutat fel, az e címen előirányzott évi járulékokbóli 15%-ból 5% a lel­készi nyugdíj 5%-ához csatoltatík. e) A 261. §. csekély módosításokkal maradhatna. f) A kezelési szabályok, a §-okban lerakott el­veknek megfelelőleg újból olvasandók. A közalapról! rész módosításának indokolása. A Földhitelintézet által kezelt és a gyülekezetek óvi járulékaiból tőkésített, valamint egyéb alapitvány­­tőke összegeknek, a gyülekezetek avagy a nevelő és oktató intézetek (főiskolák, képezdék, nőnöveldék stb.) számára az egyházmegyék, avagy egyházkerületek ke­zessége melletti kikölcsönzését javalja : egyrészt a tő­kéknek, az eddigiekhez kapcsoló biztonság mellett, na­gyobb jövedelmezősége, másrészről azon figyelmet ér­demlő s méltányos igazságosság: hogy ez által a köz­alap segélyezése s áldásaiban azon nagy gyülekezetek is, melyek addig csak nagy összegeket fizettek, de szo­rult viszonyaikban (mert a nagyobb s még a leggazda­gabbnak látszó gyülekezetekben is jöhetnek, s jőnek is elő szorult viszonyok) sohasem számíthattak a közalap­segélyre, habár kisebb mérvben is, részesülhetnek. — Készpénzben és nem záloglevelek, vagy értékpapírok­ban javasoltatik a kölcsön, azért: mert a gyülekezetek is pénzt fizettek be s fizetnek vissza, s mert a papí­roknak eladási, vagy átváltási árának értékét külöm­­bözetéből, az illetékes résznek, a közalap javára elköny­velése zavarokat s esetleg károsodásokat intézhetne elő. Az egyháztagok évi járulékai 25%-ának, az egy­házmegyéknél hagyásával a közalap évi járulékainak ezáltal is remélt emelkedése célozta tik. Mert a gyüle­kezetek kétségkívül szívesebben s nagyobb összegek­fi) y) *) ben is tehetik mag ajánlataikat, vagy eszközölhetik ki­vetéseiket, ha ezáltal ajánltatik s azon célból müvelte­­tik : hogy az egyszer s mindenkori segélyek nyújtása az egyházmegyék jog- és hatáskerében maradván, az egy­házmegyebeli gyülekezetek és szükség esetében a lelké­szek s tanítók is a 25°/o esedékének nagyobb összegekben nyerhetik évenként, az egyszersmindenkori segélyt, s égető szükségeikben, a segélytől nem fognak eliittetni indokok alapján. — Továbbá indokolja ezt, a nél­kül, hogy ezen, avagy a fenti indokokkal is, a köz­alap végrehajtó bizottság, avagy a konvent ellen vád és szemrehányás nyilvánittatnék, az egyszersmindenkori segélyeknek egyházmegyék és kerületenként, • a befize­tett összegekhez megfelelőbben mért, valamint az igaz ság és mindenkor a gyülekezetek szükségletei biztosabb és helyesebb ismeretéből eredő méltányosság és szük­ségességnek megfelelőbb felosztása is. Mert nézzük csak: az 1901. évi egyszersminden­kori segélyek felosztása, ezen elveknek miként volt megfelő ? (Folyt, köv.) _________ Czike Lajos. Végszóm a népiskolai «Rendtartás» ügyben. Négy év óta vajúdó népiskolai rendtartás ügyünk az idei őszi kerületi gyűlésen se tudott dűlőre jutni- Nagy érdekkel vártam az egyházkerületi gyűlés jegy zőkönyvét, hogy abból közvetlenül meggyőződjem a Pethes János ur által lapunk 43-ik számában jelzett „szerencsés megoldásiról, az „e célra kiküldött bizott­ság,u mibenlétéről. Sajnálattal győződtem meg magából a jegyzőkönyv­ből, hogy megint csak ott vagyunk, a hol a sokat em­legetett mádi zsidó; oda értünk sok toliharc után, a honnét ki kellett volna indulnunk. A 183-ik lapon ol­vasható határozat ez: „Utasítja közgyűlés a pápai és veszprémi egyházmegyéket, hogy a népiskolai rendtar­tásra vonatkozó véleményeiket a kér. népiskolai bizott­ság elnökéhez terjeszszék fel, hogy annak feldolgozásá­ról kellő időben gondoskodni lehessen, a bizottságot pedig felhívja, hogy az eggházmegyék véleményeinek figyelembe vételével vizsgálja felül és a Rendtartást a jövő évi rendes közgyűlésre terjeszsze fel. Ha Pethes ur azt érti a szerencsés megoldás alatt, hogy az egyházmegyék autonómiáján ezelőtt két évvel ejtett csorba kiköszörültetett és az egyházmegyék vé­leményeinek figyelembe vételével kell a kerületi tan­ügyi bizottságnak a népiskolai Rendtartás átdolgozni : akkor tökéletesen egyet értek vele. Idevonatkozó azon kérdésére pedig, hogy „Miféle nagy haszna van ilyen körülmények között a jonna betartásának ?“ válaszom az, hogy zsinat-presbyteri alapon nyugvó egyházunk­nál a szabályrendeletek alkotásánál soha sem szabad feldni, hogy „fonna dat esse reiuu Ha magunk között kicsinyesnek tetsző ügyeknél szemet hunyunk az autonómia kívánalmai előtt, majd lassanként világi felettes hatóságaink se fogják kellő figyelemre méltatni. Azért csak olvasgassuk serényen Révész Imre nagybecsű munkáit a pátens korából.

Next

/
Thumbnails
Contents