Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
793 DUNANTULPROTESTANS LAP. 794 vagyoni egyházi adó is emelkednék, de csökkenő százalékkal, 200 koronán felül pedig nem emelkednék , amennyiben ennél nagyobb vagyoni egyházi adót senki sem fizetne. A személyi egyházi adó minden 20 évet betöltött munkaképes férfi és nő egyháztagra egyenlő összegben vettetnék ki, tekintet nélkül arra, hogy önálló-e, vagy családtag-e, maga fizeti-e az adót, vagy fizeti helyette a családfő, bir-e vagyonnal, vagy nem bir, hacsak az egyházközség területén tartózkodik és nincs tényleges katonai szolgálatban. A személyi egyházi adó maximális összege lenne egy személy után 2 korona, a mely összegnél jelenleg a legszegényebb napszámosok is többet fizetnek legtöbb egyházközségünkben. A vagyoni adóra nézve az összes állami adó alapján történő osztályba sorozás utján a következő maximális adókulcsot tartom próbakép alkalmazandónak: állami adót fizetők fizetnek egyházi adóba I. oszt. 1— 5 kor. 2 koronát. TI. » 5— 10 » 4 » III. » 10— 20 » 7 y> IV. » 20— 30 » 10 » V. » 30— 50 t> 14 » VI. » 50— 75 » 18 » VII. » 75— 100 » 22 VIII. » 100— 150 » 28 IX. » 150— 200 » 34 » X. » 200— 300 .» 40 » XI. » 300- 500 » 50 >. XII. » 500— 750 » 70 XIII. » 750—1000 » 100 XIV. » 1000—1500 » 140 » XV. » 1500—2000 » 180 » XVI. » 2000 koronáu felül 200 » Azon vagyoni adófizetésre kötelezett, akinek legalább 3 tizenkét éven aluli gyermeke van, vagy legalább 2 gyermeket az eleminél magasabb iskolában taníttat, vagy akinek birtokát állami adójának 10-szeresénél nagyobb adósság terheli, egygyel alsóbb osztályba sorozandó, mint különben állami adója alapján sorozható volna. A vagyoni adót az tartozik fizetni, aki a birtok jövedelmének tényleges haszonélvezetében van, kiskorúaknál pedig azok nevében a gyám. A próba-költségvetés a •/. alatt ide mellékelt ivén az 1902. évre az 1900. évi zárszámadás adatai tekintetbe vételével állítandó össze és pedig olykép, hogy a szükségleti rovatba felveendő mindazon kiadás, amit az egyház szükségletei, felsőbb hatóságok és iskolák járandóságai , lelkészek, tanítók, egyéb alkalmazottak fizetése czimén akár az egyház pénztára, akár az egyház hívei ezen ideig rendesen évről-évre fedezni tartoztak állami, egyházi törvény, lelkész! és tanítói dijlevél alapján, vagy máskép szerződésileg, határozatilag rájuk háruló kötelezettség alapjáu. Hogy ebből semmi figyelmen kívül ne maradjon, a próba-költségvetési Ívben a szokottabb szükségletek fel is vannak sorolva, a ritkábban előfordulóknak pedig hely van hagyva. A fedezeti oldalon az I. alá felveendő az egyháznak és annak hivatalnokainak mindennemű olyan jövedelme, ami nem az egyház hívei adózásából, vagy járulékából származik és az ezen czimen befolyó jövedelem összegezendő. A II. alá felveendő az egyházi adóból a próbaképen alkalmazott és fentebb ismertetett maximális adókulcs alapján kivethető egyházi adó, amelynek eredménye az I. alatti fedezethez hozzáadatván, számszerűleg megállapítható lesz, hogy ezen maximalis adókulcs alkalmazásával az egyház tudja-e fedezni rendes kiadásait, vagy pedig nem tudja. Mivel legtöbb egyházunkban a X-ik osztálynál magasabb osztályba tartozó adózó csak kivételképen fordul elő, a próba-költségvetésben az ennél magasabb osztályok számára hely van hagyva, hogy az esetleg előforduló magasabb osztályú adófizetők száma és járandósága a próbaadókulcs szerint oda beírassák. Mivel a kongrua-segélyt és tanitóifizetéskiegészitést élvező lelkészek és tanitók dijlapjaiban foglalt fizetések már hivatalosan értékelve vannak, azok a szükséglet rovatban s a földbirtok jövedelme a fedezet rovatában is ezen megállapított értékben veendők fel. Hogy ezen próba-költségvetés pontos és megbizható legyen, különösen adózási részében, ahhoz szükséges a személyi adó alá vonható családtagok számának és a vagyoni adó alá vonható családfők állami adójának pontos összeírása, ami hogy meg történhessék, */• '/• aHtt csatolom a szükséges összeirási iveket is. A fent jelzett módozatok és utasítások alapján kérem ezen próba-költségvetést 1902. évi január hó 1-ig elkészíteni és hozzám beküldeni. Végezzen-e a tanító, vagy akárki más lelkészi funkciót? — Ajánlva a zsinati munkálatokat előkészítő bizottságok figyelmébe. — Számtalan cikk jelent már meg egyházi lapjaink hasábjain, melyek keserves jeremiádokat zokogtak a templomi szószék hatástalansága és a lelkészi tekintély hanyatlása miatt. Ajánlgattak is ki egy, ki más orvosszert, de ha annak bevétele némi megerőltetéssel járt a — lelkészekre nézve, a legtöbben húzódoztak, vonakodtak . . . S maradt minden a régiben ! Én most ismét ajánlok orvosságot. Nem mondom, hogy egymaga teljes gyógyulást nyújt, de megvagyok győződve, hogy előmozdítja azt-
