Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

787

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

788

— A soproni bankbukás még mindig izgalomban tartja a lelkeket. Az Evang. egyház és iskola legutóbbi számában „egy dunántúli ev. falusi lelkész“ — intéz kérdést az illető körökhöz, mennyiben van érdekelve a bukásnál a dunántúli ág. ev. egyházkerület. Mi úgy tudjuk, hogy mindössze 200 koronáig. Jó szerencse, hogy a kerületi közpénz egyeseknél, kisebb összegekben van elhelyezve.

— A kath. egyházak törzsvagyona, a mint ezt Dr. Szabó Sándor sárospataki jogakadémiai tanár „Pénzügyi kódex“ c. munkájában, hivatalos adatok alapján összeállította, tőkében és követelésekben 22,895.908 kor. 46 fillér ; földbirtokban 742,812.84/1600 hold. — Ebben azonban még nincsenek beszámítva az italmórési jog váltságául fizetett összegek, valamint az erdélyi r. kath. és gyulafehérvári gör. kath. érsekség vagyonai, úgyszintén a szerzetesrendekéi és káptalanokéi sem, mert ezekről nem készül nyilvántartás.

— Ingyen gyümölcsfák. A földmivelésügyi m. kir. ministerium lelkészeknek, tanítóknak és kis gazdáknak ingyen ad gyümölcsfákat, ha azért egy kérvénynyel hozzáfordulnak. A kérvényre egy koronás bélyeg kell. A' gyümölcstermelés igen hasznos és jövedelmező foglalkozás.

— A baromfi tenyésztés fölkarolása. Magyarországból 1895-ben 43,352.646 korona értékű baromfit, tojást vittek ki. 1900-ban már 71,967.000 koronára rúgott a kivitel. Ez a szám azt bizonyítja, hogy baromfi kivitelünk hatalmasan fellendült s egyik fő jövedelmi forrásunk lehet, ha okszerűen kezeljük a baromfi tenyésztést.

— Magyarország nemzeti vagyona 31 milliárd korona, melyet 4,631 milliárd államadósság terhel.

— Egyházi beszédtár A könyvkereskedőknél többen tudakozódtak az általam kiadott egyházi beszédtárak iránt. Minthogy ezeknél már nem kaphatók, én pedig még néhány példánynyal renelkezem, a mielőbbi jelentkezőknek megküldhetem azokat leszállított áron, részletfizetésre is, akik megrendelő levélben meghatározzák a részletfizetés teljesítésének határidejét. Kapható pedig a protestáns egyházi beszédtárból az

I. kötet, melynek bolti ára 1 frt 40 kr., most 1 frt

II. „ ,1 J} Y) f n 40 „ „ 1 „

III. „ » v ii I rí ^0 „ „ 1 „

IV „ n 15 „ I n ^0 n „ In

V. „ n n » 1 ^ n » 1 v

Hazafias elmélkedések I. kötete, melynek bolti ára 2 frt most 1 frt, Protestáns alkalmi beszédtár

I. kötete, melynek bolti ára 1 frt 40 kr., most 1 frt,

II. n n r> » I n ^0 r> » I n

II-*-- H n » n 1 »’ n n ^ »

221 beszéd.

E kötetekben találhatók Székács püspöktől az ország egykori papjától, Máday püspöktől a pátenskor hősétől, Sárkány bánya-kerületi püspök, Győri Vilmos egykori orosházi, majd pesti, Poszvék egyetemes főjegyzőtől, Horváth Sándor főesperes pesti lelkésztől, Zelenka, Geduly, Trstyánsky, Garzó gyomai, Görömbei, Lukácsfi, Holles, Bognár, Török, Lagler, Simonidesz és sok jeles szónokainktól beszédek. Maryócsy József losonci evang. lelkész, érd. főesperes.

— Az egyházi papi és tanitói jövedelem szaporítása c. a. egy ügyes kis füzet jelent meg Széki Ákos tollából, Hornyánszky V. könyvnyomdájában, Budapesten. Ára 1 kor, 20 fillér. Figyelemre és követésre méltó tanácsokat és sok dologban, mik eddig ismeretlenek voltak előttünk, helyes felvilágosítást találunk a 78 lapra terjedő füzetben. Melegen ajánljuk egyházaink vezetőinek figyelmébe.

— Lelkészavatási beszéd. Irta és a dunántúli ev. ref. egyházkerület Pápán, 1901. évi szept. 15-iki közgyűlése alkalmával tartott lelkészavatási ünnepélyen e1- mondotta Csomasz Dezső kádártai ev. ref. lelkész. Tiszta jövedelme a kádártai egyház orgona alapjáé. Ara 40 fillér. E beszédet úgy tartalmas voltáért, mint a nemes cél ért, melyre tiszta jövedelme fordittatik, szívesen ajánljuk egyházunk minden rendű és rangú tagjának jóindulatú figyelmébe.

— A Protestáns Pap 9. és 10. száma szokott változatos tartalommal jelent meg. Szerkesztik és kiadják : Lágler Sándor kölesdi ev. pap és Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap.

— HllSZ János szentté avatása. Nem éppen érdektelen az a hir, hogy a katholikus egyháztól eretnek minősített és máglya-halállal büntetett Húsz Jánost, a kinek követői, a husziták Magyarország töiténeben is szerepet játszottak, az orosz szent szinodus előtt szentté akarják avatni. Pétervárról ugyanis azt jelentik a Narodny Listi-nek, hogy az ott élő orthodox csehek aláírásokat gyűjtenek egy kérvényre, a melylyel a szent zsinatot kérni akarják, hogy Húsz Jánost szentté avassák. Eddig hatszáz aláírást gyűjtöttek. Hir szerint Pobjedonoszczev támogatja ezt a tervet. Helyes ; ha már egyszer kell lenni szenteknek, ugyan miért ne lehetne azzá a dicső vértanú Húsz János ? I És ha mindenképen bele kell vegyíteni a vallásba a politikát : miért kellene ennek csudán a római hitüek privilégiumának lenni?!

— A művészi oktatás. A Budapesti Tanári Körben közelebb érdekes előadást tartott Beöthy Zsolt a művészi oktatás ügyében tartott drezdai kongresszusról, mely ez év szeptember 28. és 29-én volt. A kongresszuson kétszázhetvenen vettek részt. Ami a kongreszus általános képét illeti, az Albertinum nagyterme zsúfolva volt. Reggel 9 órakor kezdődtek a tanácskozások s alig félórai megszakítással este 8 óráig tartottak. Annyi figyelem, buzgóság s oly lankadatlan érdeklődés nyilvánult, hogy estéiig alig 20-an hagyták el a termet, Ez a lelkesedés, kitartás nem ritkaság Németországban, de meglepő olyan emberre, aki Magyarországból való. Meglepő Németországban, a hagyományok és klasszicizmushoz való ragaszkodás hazájában az uj eszmék és ideáknak az a forrongása, amely a kongresszuson megnyilatkozott. így például Láng Konrád, tübingai tanár, a művészeti oktatás teoretikusa, a tanároknak művészi irányú egyetemi képzéséről szólva, azt hangoztatta, hogy az egyoldalú klasszikus felfogást vissza kellene utasítani az iskolákban. Az a kijelentése, hogy Lessing Laokoonja ma már jelentéktelenné lett, hangos bravózására adott okot. Áttérve a kongresszus tárgyaira,