Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-18 / 33. szám
557 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 558 Ajánlom azért a főt. egyházker. közgyűlésnek, hogy ezen az alapon kezdje elől újra az egész dolgot. Jobb későn jól, mint elhamarkodva, esetleg kevésbbé jól. A mi Kovács B. tervezetét illeti, az teljesen laikus munkája. Inkább egy jó irányú cikk a vallástanitásról, mint tervezet. Ha csak annyi állana a tanitó rendelkezésére, a mennyit nyújt: bizonyára hamar zavarba jönne, hogy mikép is vigye keresztül. Haladást sem mutat az eddigi állapotokkal szemben, legfeljebb, hogy a vallástan tánitását átteszi a VI. osztályba. Határozottan abszurdum benne az, hogy a vallástanitást minden előkészítés nélkül a teremtéssel kezdi. Képzeljük el csak a tanítót, mikor a legelső vallásórán, a nélkül, hogy a gyermeknek meglennének már bizonyos ismeretei Istenről, világról, igy szól tanítványaihoz : „Gyermekeim! figyeljetek, kezdetben teremté Isten a világot“ : tudna-e érdeklődést kelteni és vallásos érzelmeket ébreszteni. Talán a tanítók megcsipkedésére sincs okvetlen szükség. Abból, hogy egyik-másik helyes vagy kevésbbé helyes modernebb paedagogiai elveket akar bevinni a vallástanitás terére, hogy a jobban müveit kevésért a kevésbbé jól művelhető sokat feláldozná és hogy a vallástanitást, (szerintem is helyesen) a lelkészre bízná, még nem következik, hogy „borzasztó legyen igazságuk a tekintetes tanitó uraknak és hogy „az egyházi tehertől szabadulni szeretnének.“ Végh I. munkálatát sok tekintetben sikerültnek tartom. Kár, — bár nem lényeges, — hogy az a külső alakja nincs meg. a mi az átnézetet könnyebbé teszi. P. o. ilyenformán : I. oszt. Czél: — óraszám: tananyag:— (esetleg tanmenet, módszer) s igy tovább a többi osztályokban. Helyes a három fokozatnak megkülönböztetése. Még helyesebb lenne, ha azt is hangsúlyozná, a mi ugyan bizonyos nézetekben magától is következik, hogy az alsóbb fokozat a felsőbbre mindig előkészít. Helytelen, hogy az I. és Il-ik osztályban, az általa helyesen kitűzött cél szolgálatára nem választ ki újszövetségi történeteket. Mi lesz ennek a következése ? Az, hogy a gyermek egész a IV-ik osztályig nem hall semmit a mi Urunk Jézus Krisztusról; nem tud semmit az ünnepekről, azok jelentőségeiről, melyek pedig első sorban érintik a gyermeki lelket s igy a vallásos érzelmek felélesztésére, sőt előkészítésül a bibliai történetek tanítására, kiválóan alkalmasok. Gondoljuk meg csak, mennyi haszonnal mesélheti a tanitó karácsony előtt Jézusnak születését, husvét előtt a husvét, pünköst előtt a pünköst történetét, — s a II-dik osztályban a többi ünnepeket. Az ó-szövetségből sem szerencsésen válogat. A teremtésnél, első bűnnél könyebben érthetők s közelebbről érintik a gyermeki lelket p. o. Elizeus, a kopasz, Dávid és Góliát, József története, Dániel az oroszlánok barlangjában stb. A valláserkölcsi igazságokat is köuyebb kivonni ezekből. Hogy nem sorban vannak? . . Soha se féljen attól! .. Majd sorban tanulják a gyermekek a III. és IV. oszt.ban, mikor cél lesz a biblia történetek rendszeres tanítása. Ezen módszer kiváló hasznosságát igazolja a gymn. történettanitás. Itt is, mielőtt a III. és IV. oszt.ban rendszeresen tanulnák ifjaink a hazai történelmet, előbb az I. és Il-ik oszt. folyamán ugyancsak nagy eredménynyel készíttetnek elő a válogatott, azon osztály fejlettségéhez való érdekesebb történelmi elbeszélések által. Helyes a III. és IV. osztályban a rendszeres bibliai történetek tanításánál a hit és erkölcstant alkalomszerüleg tanítani, levonván az ilynemű igazságokat az egyes történetekből. Itt csak azt kívánnám hangsúlyozni, hogy a tanitó időnként ezen megismert igazságokat bizonyos kategóriák szerint állitsa össze s igy ismételje, mi által azokat a gyermek lelkében állandósítja. Az V. és VI. oszt. számára helyesen osztja be az Egyháztörténelmet és a Vallástant. Az egyházi történelem tanításánál, azon paedagogusokkal tartok, kik igen sok helyes okból előnyt adnak az életrajzokban való szerkesztésnek. Egyes nagyok élettörténete keretén belől szépen tárgyalható az egész egyháztörténelem s vonzóbb alakban adható. A vallástan tanítására nézve megjegyzem, hogy a káté alaktól nem irtózom. Sőt tovább megyek. A heidelbergi kátét szeretném, persze a gyermekek számára átdolgozva, taníttatni. Ennek rendszere a legegyszerűbb, midőn a 10 parancsolat, apostoli hitforma és Mi atyánk körül csoportosítva tanít. Őseinknél ugyanezen könyv kiváló szolgálatokat tett. Az ima és ének tanításánál jó utón jár Végh I. Nagyon helyes a valamennyi osztály számára külön felvett énekóra is. Az óraszámkoz és beosztásához nem szólok, mert az sok gyakorlati ismeretet feltételez. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani és a főtiszt, egyházkerület figyelmébe ajánlani. Matolcsy István. Népiskolai rendtartásunk. Nem vagyok barátja a hírlapi polémiának, sőt nem egyszer boszankodom, mikor közügyet nem érdeklő vitatkozások és személyes meghurcoltatások jelennek meg; de mikor olyan, egész egyházkerületet érdeklő fontos határozathozatal előtt állunk, mint a Népiskolai rendtartás : akkor szükségesnek tartom, hogy a javaslatra vonatkozó észrevételeinket el ne hallgassuk. Bírálatunkat, módosítási javaslatunkat, (ha tetszik, ha nem tetszik az eredeti javaslat szerkesztőnek) a figyelem felébresztése céljából, a közügy érdekében kötelességünknek tartom nyilvánosságra hozni. A ki az asztalfióknak dolgozik, az a köznek nem használ; néma gyermeknek saját édes anyja se érti szavát. Ha az új Népiskolai rendtartás az összes egyházmegyék előzetes megbeszélése, tanácskozása után látott volna napvilágot, bizonyosan nem zavarta volna fel egykázkerületünk Bethesda tavának hullámait olyan mértékben mint igy. Nyugodt lélekkel bízom ezen becses lap olvasói-33*
