Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-28 / 30. szám
507 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Én nem tartozom a szorosabb értelemben vett érdekeltek közé. Én u. i. az országos gyámoldába magam fizetem az alapbetétet; az egyházmegyeibe pedig külön 200 koronát. A lehetőség tehát talán nálam van meg leginkább arra, hogy tárgyilagosan szóljak a kérdéshez. Egyenlően járultak-e a tagok a gyámolda létesítése és Jentartásához ? 1880-ban egy részvény 20 frt. volt, az évi járulék pedig 2 frt. 1890-ben egy részvény 50 frt., illetőleg „koronként megállapított.“ Az évi járulék azokra nézve, kik 10 éven alóli tagjai a gyámoldának az alapbetétnek 10%-a; 10—20 évig 8°/0-a; 20 éven felüli tagoknál 6(>/0 a. 1897-ben az alapbetét 100 frt; évi járulék 5 frt; ezt 10 éven alóli tagok egészben, 10—20 éviek felerészben tartoznak fizetni. 20 éven felülieknél az évi járulék fizetése teljesen megszűnik. Ezekből úgy látom, hogy ugyanazon években ugyan egyenlő volt a tagok hozzájárulása, de különböző időszakokban mégis különböző. Egyiknek 21/2 szer, sőt ötször akkora az alapbetétje, s ehhez arányosan nagyobb az évi járuléka is, mint a másiké. S miután most csak az élő tagokról van szó: határozottan annál nagyobb az előnyük, minél régiebbek. Helyes volt-e az 1895. évi határozat, a mi az 1897. évi alapszabályokba is fölvétetett 1. b) alatt ? Szerintem nem volt helyes, mert nem az özvegyeket tartotta szem előtt első sorban; nem azoknak juttatta a nagyobb részt. Az 1890. év. alapszabályok „záradékát“ se méltatta kellő figyelemre, a mely szerint ki volt tűzve az akkor még egy lelkészi és tanítói gyámolda tőkéjének 25 ezer frtra fölemelése. De hát kit okoljunk érte ? Hisz ezt a pontot se lehetett megalkotni a/3 többség nélkül! Es én nagyon csodálkozom azon, hogy Zsoldos és Bállá kedves kartársaim 1895-től az alapszabályok megállapításáig 1897-ig nem tudták úgy megvilágositani e dolgot, hogy az alapszabályok jelzett pontja ne jöhetett volna létre. De azon is csodálkozom, hogy 1897-től egész a jelen évig nem jutott eszükbe, hogy közvéleményt teremtsenek olyan indítvány mellett, a milyen a mostani. Mert azt nem hihetem, hogy pl. Zsoldos kartársam igazságosnak tartotta volna a jelzett 1. b) pontot mindaddig, mig a kongruája után is nem kértek tőle alapbetétet az országos gyámoldába! Avagy tettek-e lépést az irányban, hogy 1899-ben az évi dijat ne a gyámolda fizesse? Erről azonban már hiába beszélünk. A gyámolda maga akarta ügy és úgy is történt. Ezen változtatni nem lehet. De térjünk át Zsoldos úr számításaira. Magából az évenként felülvizsgált számadó könyvből vett adatok mutatják, hogy nagyon téved ő. O nevezetesen azt mondja, hogy 15 a kongruás lelkész, 12 nem kongruás s ez utóbbiak helyett a gyámpénztár 1459*64 koronával többet fizetett, mint amazok helyett. Ez az állítása nem felel meg a valóságnak. Mert a mint a f. évi 508 márczjusi ehker. közgy. jkv. 64. p. mutatja, jóval több a kongruás lelkészek száma. Nevezetesen : 1200 koronáig kiegészítést nyer 16 egyház 1600 „ „ *___7 „ tehát kongruások száma : 23 egyház. Nem kongruás csak négy : Pápa, Csögle, Csetény, és Mezőlak. A befizetéseket pedig a gyámolda az 1894. évi jelentő-ivek alapján már 1896—97—98-ban befizette és pedig fizetett alapbetétet a 23 kongruás lelkész helyett 3248*22 kor. a 4 nem kongruás lelkész helyett 759-98 kor. Évi járulékot fizetett 1899-ben, tehát csak egy évre és nem háromra, mint Zsoldos ur mondja: a 23 kongruás után 842*44 kor. a 4 nem kongruás után 159*60 kor. így tehát a gyámolda a 23 kongruás lelkész helyett már eddig fizetett: alapbetétet 3248*12 évi járulékot 842*44 4090*66 kor. A 4 nem kongruás helyett pedig fizetett e czimeken összesen : 919*58 kor. A különbség: 3171*07 kor. Ennyivel fizetett többet a gyámolda a kongruás lelkészek helyett. Zsoldos ur tehát, nem tudom honnan vette adatait, de nagyon tévedett. Az ő állítása és a valóság között éppen 1459*64 K. 3171-08 „ 4630*72 korona a különbség. Ekkorát nem volna szabad tévedni annak, a ki úgy mondja,, hogy alaposan foglalkozik valamely kérdéssel. Ezzel azonban éppen nem akarom azt mondani, hogy a tévedés talán rosszhiszemű. Nem ! Zsoldos urnák az az állítása se állhat meg, a mely szerint a nem kongruás lelkészek helyett három év alatt 625 koronával fizetett többet a gyámolda. Nem állhat meg először azért, mert csak egy évben fizetett évi járulékot, t. i. 1899-ben ; de de nem állhat meg a föntebb kimutatott azon oknál fogva se, mert csak négy nem kongruás lelkész van. Ilyen alapossággal csak ingerelni lehet az embernek először magát, aztán másokat, de a kérdést szerencsésen megoldani már nem. Megkell jegyeznem, hogy én a számadó-könyvből való adatokat csak e héten kaptam, tehát egészen jóhiszemüleg közöltem Zsoldos ur válaszát és számításait. Az eloadottakb.4 látható, hogy amaz indítvány elbírálásakor a sorakozás nem a szerint történt, hogy kongruás-e valamelyik pap, vagy nem, mert ha e szerint történt volna, akkor a négy nem' kongruás óriási kisebbségben maradt volna, hanem a szerint, hogy öszszeegyeztethető-e az alapszabállyal vagy se ?! Kérem azokat, a kik e kérdésnél mindig az igazságtalanságot hangoztatják, engedjék meg, hogy egypár kérdést tegyek fel ? Valyon nem mondhatnám-e én (nem mondtam ugyan s nem is mondom), hogy mekkorg. igazságtalanság az, hogy a kupi, noszlopi stb. kartársak helyett, a kik
