Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

471

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP.

472

kívánatra azonnal küldi a teljes tájékozást nyújtó intézeti Értesítőt a leánynevelő intézet igazgatósága. Dr. Horváth József növ. felügyelő (Pápa).

— Kérelem Magyarország tanítói- és tanügy barátaihoz. A komáromi ev. ref. egyházmegye tanítói népes válogatott tárgysorozatu közgyűlést tartottak junius hó 24-én Komáromban. A tárgyalások során foglalkoztak a nyugdíjas tanítók, illetőleg a tanítók özvegyei és árvái lakásának kérdésével. Tudvalevő dolog, hogy a nyugalomba vonuló tanítókat, valamint özvegyeket és árvákat leginkább az tölti el aggodalommal, hogy új otthonra hol találnak? Megsokszorozódik az aggodalom a lakásviszonyokban rendezetlen, vagy drága helyeken, Ezen kérdésről Kovács Alajos tartott értekezést olyan szellemben, hogy a különböző segitő-egyesületek mintájára, a magyar tanítóság tömörülését ajánlja, melynek célja lenne a nyugalomba vonuló tanítót, illetve az özvegyet és árvákat bizonyos összeggel segélyezni, mely összegen maguknak egy szerényebb igényű városban lakást vehetnének. E fontos kérdés megvitatására és az esetleges módozatok kidolgozására egy három tagú bizottság küldetett ki. Eönt nevezett értekezést tartó tanító most tisztelettel felkéri Magyarország tanítóit és tanügy barátait, hogy e tárgyra vonatkozó észrevételeiket vele (lakik : Negyeden, Nyitramegye) mielőbb közölni szíveskedjenek.

— A komáromi egyházmegye közgyűlése

Julius 9-én volt. Előző nap tartarrtik a lelkészértekezleti és különböző bizottsági gyűlések.

— Segélyezés a jövő tanévben főiskolánkban. Az igazgató-tanács a főiskolai tanári gyűlés javaslatának meghallgatásával egész köztartási segélyben s 80 korona szálláspénz segélyben részesíti : Czeglédy Sándor, Sohár Kálmán, Takácsi Dániel I. éves, Rende Gyula, Molnár Gyula, Izsák József, Kádár Imre II. éves, Csepy Miklós, Beke Kálmán, Jakab János, Kádár Géza, Kis Lajos, Lőke Károly, Nagy Kornél, Patay Árpád, Tóth Kálmán III. éves Soós Károly, Szekeres László, Sziics Lajos IV. éves papnövendékeket.

Fél köztartásí segélyben s 80 korona szálláspénzsegélyben részesíti : Györgydeák Dániel, Jezerniczky Aladár, Velegi István, Galambos László I. éves papnövendékeket (utóbbit azon feltétel alatt, bogy elégtelen tanjegyét szeptemberre kijavítja) továbbá Medgyaszay Gusztáv II. é. s Farkas Endre s Pécsvárady Béla

III. é. papnövendékeket.

Horváth Lajos I. é. papnövendék részére megállapítja a családi alapítvány egy évi kamatját (306 korona); Patkó Károly IV. é. és Szabó Kálmán I. é. papnövendékek, mint helybeliek részére pedig 100 — 100 korona szorgalom dijjat szavaz meg.

A főgymn. növendékek közül 80 korona köztartási segélyben részesülnek : Cséry Bálint, Pap Zoltán, Mohácsy László, Fáncsik Jenő, Galambos János, Várady Károly, Pap Árpád, Fáncsik Lajos, Sziics Dezső.

60 korona segélyt kapnak : Várady Lajos, Székely István, Fehér Lajos, Szabó Gábor, Kiss Zoltán, Konkoly Thege Pál, Mészáros András, Nagy Lajos, Guttrav Mátyás, Fazekas Mihály, Jákói Pál, Cséry Ernő, _ Cseresnyés Sándor.

40 korona segélyt kapnak : V. Tóth Zsigmond, Demény Béla, Kovács Géza, Tóth Sándor, Vargha Gyula, Olé Sándor, Rabb István, Barthalos Dezső, Soós Gyula, Fekecs Rezső, Czeglédy Pál, Bakó Lajos,

Biró János, Demény Sándor, Fejes Gábor, Herceg Lajos, Konta Dezső, Kátay István, Siskey Imre, Bakó Kálmán, Szűcs János, Barthalos Zoltán, Tóth Dezső, Kis Zoltán.

Térítőkul alkalmaztatnak : Kis István, Tücsök János, Vicenc Árpád, Páncél Lajos, Árvay Lajos, Konta Károly, Keserű Géza, Kovács Károly, Kocán Ödön, Olasz Imre, Somogyi Géza, Kovács Sándor, Németh Árpád, Szilassy Sándor, Tóth Lajos, Vargha Géza.

— Az egyházkerületi leánynevelő intézet

1900 — 1901. évi Értesítője sajtó a'att van. Az értesítő beszámol a múlt év munkájával s a jövőre nézve közli az egyházkerület, és igazgatótanács nagy horderejű határozatát a felsőbb leányiskola felállítása s annak a folyó év őszén négy osztálylyal megnyitására vonatkozólag. A felsőbb leányiskola, mint a törvényes kivánalmaknak mindenben megfelelően szervezett és berendezett tanintézet nyilvánossági joggal lesz felruházva s ugyanolyan, sőt bizonyos irányban magasabb képzést és képesítést fog nyújtani, mint a polgári leányiskola megfelelő osztályai. A felsőbb leányiskola első osztályába 10 éves leánygyermekek vétetnek fel a IV. elemi iskola sikeres elvégzéséről tanúskodó bizonyitvánnyal, vagy díjmentes felvételi vizsgálat alapján. A töl bi osztályokba szintén vagy felvételi vizsgálat, vagy sikeres magán vizsgálat, vagy a megfelelő tanintézetek, úgy a polgári iskola illető osztálybizonyitüányai alapján vétetnek fel a növendékek. Az értesítő egyúttal jelzi, hogy az egyházkerület legközelebb tanitónőképezdét is szándékozik létesiteni, a mi míg egyfelől egyik fő vonzereje lesz intézetünknek, addig másfelől úgy egyházunk, mint általában tanügyünk szempontjából élénken érzett hiányt van hivatva pótolni.

—; Az Országos Középiskolai Tanáregyesület ez évi julius 2. és 3-án tartott gyűlésén főiskolánk tanári kara részéről ' Makay István fogimn. tanár cselekvőleg vett részt, értekezvén a felekezeti iskolák tanárainak bajairól. Értekezéséről a tudósítást a „Nemzeti Iskola“ tanügyi lapjából szóról szóra közöljük, amint következik: A felekezeti középiskolai tanárok, a felolvasó szerint, dacára az államsegélynek, amelyben 3 — 4 intézet kivételével az összes felekezeti középiskolák részesülnek — igen sajátságos és szomorú helyzetben vannak. Sajátságos a helyzet azért, mert ugyanazon intézetnél működő 1U-12 tanár 3—4 rangosztályba van sorozva. Valóságos ázsiai állapot az, amelyben ezen intézetek tanárai vannak, főleg oly helyeken, a hol nincs kimondva az anciennitás, hanem „érdem“ óimén jutalmazzák a fentartó testület egyes hatalmasai mindenféle privátszolgálatait azon tanárnak, a ki ezt megtenni képes. Csak az igazi tanári érdemet nem jutalmazzák. A felekezeti tanárok nyugdíjazása is — dacára az 1894. XXVII. és az 1885. XI. törvénycikknek — rendkívül kétségbeejtő. Az 1894. XVII. tcikk szerint most, 1901- ben már teljes fizetéssel mehetnének nyugalomba azon öreg tanárok, kiknek a törvény meghozásakor volt ugyan már 30 szolgálati évük, de a 11. §. szerint hat évig még várniok kellett, mert különben, az állam bőkezű támogatása mellett is, a nyugdíjalap erősen meg lett volna terhelve.