Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

429 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 430 talansága s igy lelkész és egykáztagok között a szük­séges jó viszonyoknak meglazulása, a lelkész tekinté­lyének fent és alant való aláhanyatlása, — a másik az egyház világi vezérférfiainak — különösen az utóbbi időben -- a protestáns ügyeket illetőleg tanúsított eljárása. A lendülettel megirt jelentésnek ezek a vég sorai : „Ne bántson bennünket annak látása, hogy egy­házunk kormányzásában a súlypont a világi elemnél van. Tegyünk meg azért mi lelkészek mindent, mit egyházunk, felekezetűnk jogainak épségben tartására megtenni erőnk van. — Haladjunk elődjeink, az egy­házuk jogaiért, minden áldozatra kész magyar ref. lel­készek nyomdokán. Teljes erővel követeljük az 1848. évi NX. t. c. életbeléptetését. — Tiltakozzunk ott, hol talán egyéni állásuk által megkötött világi vezér­embereink tudomásul venni voltak kénytelenek. — Hiszen akármilyen zavaros s illetőleg átláthatatlan a Duna vize ott, hol a Tisza s egyéb mellékfolyók, beömlésűknél táplálják .* buzogni kell a források tiszta csepjeinek, csergedezni, folyni a közös mederbe, hogy egyesitett munkájukkal lehetővé tegyék, az egyház hajójának haladását s megóvják a fennakadástól. — Lehetnek tiszteltek a vezérek, de jó akaratuk mellett tévedhetnek is. — Az egyház érdeke pedig nagyobb a vezérek iránt való tiszteletnél. Mivel látjuk, hogy világi férfiaink még évtizedes küzdelmekben megedzett s kipróbált vezérembereink is, egyházszervezetünkben protestáns-ellenes állást is fog­lalhatnak el, s ebből felekezeti életünkre megalázás, sőt veszedelem is származhat; ismerjük fel igaz értékét a prot. lelkészben rejlő erőnek, fejlesszük azt magunk­ban a lelkész-köri érintkezés által is. Hiszen veszede­lem idején a rokongondolkozásuak tömörülni szoktak, kétszeres kötelességük ezt most azoknak, a kik lelké­sz;! állásra választattak el. — Hogy most a XX-ik század küszöbén ezt a kötelességet gyakoroljuk is, arra az egyházi életünk falain belül és kívül fenyegető veszélyekben kedves lelkész társak van elég ok.“ Az értekezlet továbbá, a két uj tagnak Baki Gyula m.-újfalui és Dömötör Lajos gy.-melléki lelké­szeknek a távolba is elküldi üdvözletét. Elnök bemutatja a Pozsonyban 1900. szept. 19-én tartott belmissiói értekezlet jegyzőkönyvét s a magyar evangéliumi belmisszió-egylet szabályait. Az értekezlet helyeslőleg veszi tudomásul mind­azon magasztos törekvéseket, szándékokat, a melyek a belmisszió-egylet ügyében fáradozó egyéneket áthatják és sajátos viszonyainak megfelelőleg igyekezni is fog, hogy az eszme valósulást nyerjen. A ozirnet illetőleg Nagy Lajos esperes indítvá­nyára ajánlja az értekezlet, hogy a „Magyar evange­­liomi belmisszió-egylet“ elnevezés helyett „Magyar belmisszió-egyesület“ használtassák. A legközelebb tartandó zsinat tárgyainak előké­szítési munkálatára az értekezlet Begedy István, Jávory Nándor és Seregély Dezső értekezleti tagokból álló bizottságot nevezett ki. Jávori Nándor az értekezletre is elküldte a Dunántúli Protestáns Lap ama számát, a mely „Szerény észrevétel a fuvardíj felhasználásáról szóló rovatos iv­­hez“-cimü közleményét hozta. Az értekezlet helyesebbnek tartaná, ha a rovatos iv helyett a leányegyházak tanitóinál letett jegyző­könyv által ellenőriztetnék a lelkész látogatása, illetve a fuvardíj felhasználása. Az értekezlet örömmel fogadta el elnök amaz in­dítványát, hogy egyházmegyénk másik két körével kapcsolatot keressünk s ennélfogva évenként legalább egyszer — nem közgyűlés alkalmával — egy nagyobb szabású, nyilvános isteni tisztelettel egybekötött közös értekezletet tartsunk. E határozatról a csurgói és kaposvári lelkészi­­kör elnökei mielőbb értesitendők. Ezután löt. Körmendy Sándor ur felolvasása kö­tötte le a jelenlevők figyelmét, amelyért midőn az érte­kezlet felolvasónak köszönetét nyilvánítja, egyszersmind megbízta jegyzőt, hogy tekintve azon mély bepillantást, melyet a felolvasás a múlt egyházpolitikai esemé­nyekre vet, s azon fontos irányt, melyet a jelen s jövő számára kijelöl, a Dunántúli Protestáns Lapban is közölje. Elnök ezután az értekezletet bezárta. Somogy-Hatvan, 1901. junius. Seregély Dezső, ért. jegyző. jegyes ljjnzlEményEÍ;. — Az első kapavágás a lányiskola kiépítéséhez a héten megtörtént, amennyiben lebontották az udvari szárny tetőzetét, hogy rá emeletet építsenek. Az épí­téssel szeptemberre készen lesznek. így megvalósul ál­munk, új otthona lesz a leánynevelés ügyének, mely­nél alig van fontosabb kérdés anyaszentegyházunk jö­vőjét illetőleg. — Kinevezés. A brekinszkai ev. ref. egyház üre­sedésben levő lelkésztanitói állomására főt. püspök ur h. lelkészül Klippel Lajos IV. éves papnövendéket, a ki jelenleg őriszentpétcri tanitó, nevezte ki. — Az őrségi ev. ref. egyházmegye tanitő­­testüiete ez évi rendes közgyűlését julius hó 3-ikán Oriszentpéteren, a reform, iskola helyiségében d. e. 10 órakor kezdődőleg fogja tartani, melyre a kebelbeli t. kartársak, a nagyt. és tisztelendő lelkészi kar, vala­mint a népnevelés iránt érdeklődő tanügybarátok tisz­telettel meghivatnak. Pusztarádócon. Soós Gyula egyl. elnök. — A Baldácsy-alap igazgatótanácsa e hó 12-én Budapesten gyűlést tartott. A gyűlésen kerületünk ré­széről Antal Gábor püspök ur s Tizza Kálmán főgond­nok ur vett részt. Az alap 1901. évi bevétele 186.325 kor. 52 fillér, kiadása 61.505 kor. 75 fillér, igy a ma­

Next

/
Thumbnails
Contents