Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-30 / 26. szám
421 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 422 azonban, ha csak néhány szóval hivatkozás törni k ezekre. A katekhismus kézikönyve magába foglalja: 1. Az erkölcstant, mely szól az Isten, embertársaink és önmagunk iránt való kötelességekről. 2. Hittan szól mindazon hitigazságokról, melyek az «apostoli hitformában» vannak öszszefoglalva. 3. Ez a rész szól a sákramentomokról. Mindhárom rész lehetőleg kevés számú kérdésekben és röviden dolgozandó ki. Egy ily katekhismus tehát magában foglalja röviden mindazon dolgokat, melyeknek megismerésére irányult az egész népiskolai vallásoktatás. Épen ez okból aztán mellőzendőnek tartom, hogy a Vl-ik osztály egy külön konfirmációra előkészitő kátét is tanuljon. A konfirmáció alkalmával a kikérdezés tehát a Yl-ik osztály «hit és erkölcstan»-ából történik. A feleletek aztán számot adnak a növendékek vallási fölfogásának érettségéről. Nagyon elégnek tartom, ha katekhismust csak a Yl-ik osztályban tanítanak, mert voltaképen az elemi népiskola nem hittudományi akadémia, hanem vallás-erkölcsi életre nevelő intézet. Egy mellékes kérdés áll azonban elő akkor, ha a Yl-ik osztály »hit- és erkölcstana« képezi a konfirmációi kátét, az t. i., hogy a lelkész miként foly be a konfirmációra való előkészítésbe ? Erre két mód van: Az egyik az, hogy mindjárt a tanév elején átveszi a Yl-ik osztályban a káté tanítását és kellő magyarázatokkal ellátva mindaddig tanítja azt, mig az egész tananyagot be nem tanította. A tanító dolga ezután csak az ismételtetés. A második mód, hogy a tanító az anyagot elébb beemlézteti, a lelkész aztán husvéttól pünkösdig a növendékek előtt a már betanult dolgokat kellőleg megmagyarázza. Szerintem jobb az első mód. D.) Egyház-történet. Az egyház-történet tanításának célja az, hogy a gyermek lelkében fejlessze a kér. és ref. egyházhoz tartozandóság érzetét. A vallás-erkölcsi élet nemesbbitésére való befolyásáról a mit mondhatnék, azt már legnagyobb részben elmondottam a biblia történeteknél. Itt tehát egyszerűen csak a tervezetet adom a következőkben : V. osztály. Az első pünkösdtől a reformációig és még Huss, Luther, Kálvin reformációja. VI. osztály. A magyarhoni reformáció története az 1868-iki orsz. gyűlésig bezárólag. E tárgyat illetőleg a javaslatok csak a tankönyv irálya ellen tesznek kifogást, az anyag sokasága ellen nem. Nékem pedig az anyag kevés volta ellen van kifogásom, különösen a magyarhoni reformáció történeténél. Melyet bővebben szeretném, ha tanítanának. Hadd ismerje meg a növendék vallásunk magas pártfogóit, terjesztőit és ellenségeit. De kell, hogy nagyjából ismerje a nevezetesebb békekötések föltételeit s azon vallásügyi törvényeket, melyek prot. vallásunk szabadságát biztosítják. E.) Imák és illemszabályok. Az imádságokra nézve a régi tanterv intézkedését elfogadhatónak tartom. Némelyek kifogásolják, hogy a nehéz »Uri ima« az első osztályban tanittassék. Én azonban nem tartom ezt helytelennek, mert a szülők is mintegy megkövetelik, hogy gyermekük már az első évben tudja ezt az imát. De meg körülbelül már mindegyik növendék tudja azt, mikor az iskolába adják. Voltaképen a szülők családias vallásos nevelése egyébből sem áll, minthogy a még nem iskolás gyermeket erre az imára megtanítják. Az illemszabályok rendszeres tanítását felesleges időpazarlásnak tartom, mert a tanító úgy is figyelmezteti a növendékeket minden alkalommal az illendőségre. (Folyt, köv.) Döntés után és mégis előtt. (Vége.) Egyik legnagyobb ellenmondás az új rendtartás és az országos népoktatási törvény között a 19-ik §ból tűnik ki. Ennek b) pontja szerint az ismétlő iskolásokat szept. elejétől junius végéig köteles a tanitő tanítani. Tehát mig az országos törvény szorgos munka idején a tiz éven felüli mindennapi iskolásoknál is beéri a 8 hőnapi tanítással ; mig a rendtartás is csak az örvendetes gyakorlatra hivatkozva teszi kötelezővé a mindennapi iskolások 9 hőnapos tanítását: addig az ismétlő iskolásoknál 10 hőnapra nyújtja a szorgalmi időt. És bár a 79-ik §-ban junius első felére teszi a mindennapi és az ismétlő iskolások évzárő vizsgálatát 19-ik §. b) pontja évzárő vizsga után is tanítást kíván junius végéig. A 23. §. végén a testi fenyíték alkalmazását oly szerencsétlen mődon ajánlja a rendtartás, hogy hozzászólni se érdemes. A 86. §. utolsó bekezdésében „tanító“ helyett, hogy „lelkész“ olvasható : sajtóhibának nyilvánította a bizottság. Tekintettel a vasárnapi napra, igen helyesen ! Értelemzavaró a 27-ik §. ezen mondata : „A vizsgálat az előbbi — 27. p. — értelmében és keretében vezetendő.“ Azt hiszem, ez olyan sajtóhiba, melyre maga a bizottság se jött rá, ennek kellene lenni: A vizsgálat a 79 —85-ik §-ok értelmében és keretében vezetendő. 26*
