Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-30 / 26. szám
Tizenkettedik évfolyam.26. szám. Pápa, 1901. junius 3D. «---------------------------- « A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő czi— tőére küldendök. *-----------------------------* Az egyház és iskola köréből. A dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. megjelenik minden vasárnap. *-----------------------------« .A-z előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), hirdetések, reclairiatiők Faragó János főm unka társ ozimére küldendők. # —-------------------------# Tervezet a népiskolai vallástanitásról. (Folytatás.) B) Egyházi ének. Hogy az egyházi ének mily megbecsülhetetlen eszköze a vallás-erkölcsi életre való nevelésnek, ez leolvasható azokról a képekről, melyeket a müveit görög nemzet nagy szellemei festettek a nevélésről irt munkáikban az ének hatásáról. A régi görögök megengedték a vendégségekben az Istenről és hérósokról való éneklést, mert ez a szokás mérsékelte a kicsapongásokat. Ez a tapasztalat mondatta ki egy athénei tanítóval azon máig is igaz nevelési elvet, hogy: «miután az erény jobban hajlik az érzésre, mint a törvényre, azért az igazságot a poesis és musika kellemeivel kell előadni.» Ha tehát mi a kér. hit- és erkölcsi igazságokat a költészet és zene. vagyis az ezeket magában foglaló egyházi énekek kellemeivel adjuk elő, ez által sokkal inkább megközelítjük a célt, mint a törvények, szabályok által. Plátó azt mondja: «Az ének és testgyakorlat egyenlőn folylyanak be a nevelésre. A test gyakorlása egyenlő arányban legyen a lélekével; mert a zene magában puhítja a jellemet, melyet szelídít, a testgyakorlat pedig keményíti, vadítja, midőn erőt ád annak. Azért a két mesterséggel — egyiket a másikkal javítva — célszerűen lehet felhúzni vagy megereszteni egy igen gyenge, vagy egy igen erős léleknek rugóit. Ha mi református népiskoláinkban ezen plátói elv alkalmazásba vételével az egyházi énekeknek ép oly befolyást engedünk a lélek nemesítésére , mint a gyakorlati életre kioktató tantárgyaknak az ész fejlesztésre: akkor megvalósítjuk azon krisztusi életelvet: «Legyetek okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok.» A lacedemoni vezérek hadsoraik közé flótásokat állítottak, hogy zenéjükkel mérsékeljék a katonák vad bátorságát. Mi pedig a világ eszes harcosai közé állítsuk oda az egyházi énekeket, hogy szelídítsék azoknak önző ridegségét. Dacára azonban mindannak, a mit a történelem, tekintélyek és az embernek tulajdon érzése is bizonyít, hogy t. i. az éneknek nemesitő befolyása van úgy a vallási, mint a társadalmi erkölcsökre . .. nagyon csekély jelentőséget és hatásában kevés jót tulajdonítanak az egyházi éneknek azon tantervkészítők, a kik a tanítandó egyházi énekek számát oly minimumra szorítják, hogy annyival egy református ember bizony-bizony nem tud existálni az istenitiszteleteken. Pedig ez a hangokra szedett szent költészet talán a himpor, mely megtermékenyíti; talán az éltető nedv, mely táplálja; lehet, hogy a napfény, mely megérleli a vallásos érzés nemes gyümölcseit, Sok szép «változatú» orgona ez a mi énekes könyvünk. Minden „változata“ nemesen szép. Igazán költőnek való tárgy leírni, hogy miként hangzik ki belőle a bűnbánó lélek nyögése, a reggel ébredő, estve lenyugvó ember imája; miként olvad össze egy gyönyörű, Istent dicsérő énekké az évszakok változatos beszéde a nap, hold, és csillagok örök harmóniájával. Talán nincs az életnek egyetlen mozzanata, az érzésnek egyetlen színárnyalata, melyre énekes könyvünkben megfelelő hangot ne találnánk. Bizony én véteknek tartom énekes könyvünk bármelyik «változatának» elnémitását, mert félő, hogy elalszik örökre az az érzés, melyet a némává tett „változat“ volt hivatva fölébreszteni és fejleszteni. Csak hadd tanuljanak növendékeink minél több egyházi éneket, hiszen mi reformátusok nemcsak bibliás, hanem zsoltáros nép is vagyunk. 26
