Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-12 / 19. szám
317 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 318 Ferenc s a győri püspök Liszthius János, s a kath. történetíró Lányi is azt mondja 6), hogy „a papok százanként hagyták el az egyház ősi szabályait s magát az egyházat“ s az űj tan szolgálatába álltak s ennek lehet tulajdonítani azt a nagy eredményt, hogy Crusius bizonyítása szerint Csallóközben 1550 körül, körülbelül 300 protestáns ekklézsia volt 7). Kik voltak ezen a vidéken a reformáció első terjesztői ? oly kérdés, melyre az emlékük felett borongó sűrű homály miatt, alig tudunk egy-két nevet felmutatni. Ezek közül való a nyitravármegyei Bánkáról énekeinek versfejében magát a Nagy Bánkai Mátyásnak nevező szerző, mert költeményeinek szelleme, tartalma kétségtelenül arra enged következtetni, hogy szerzőjük a reformáció tanitói közé tartozott 8), aki mint ilyen, hitének terjesztéséért, fogságot is szenvedett, mint erről „A nyomorúságban való vigasztalásról“ cimü énekében maga írja : „Mi keresztyének megemlékezzünk, Ha ily fogságba bcvettetendünk, Hogy az Istentől azért feddetiink, Hitetlenekkel hogy el ne veszsztink. Azért ha Isten vetett tömlöczben, És itt tartatom erős kötélben, Semmit nem bízom én az emberben, Ki segíthetne engem ezekben. Jézus Krisztusunk által könyörgünk Kik itt fogságban berekesztettünk, Kit felségedtől megérdemlettünk, Tüled óránként sok jót reményiünk .. !9) Éneke vég soraiban annak szereztetési idejéül „ezerötszáz negyven esztendők, született után kik nevezendők“ jelöli meg. Mivel pedig „História az vitéz Hunyadi János vajdáról“ cimü énekét 1560-ban Nagyszombaton irta 10 *), Bornemisza tanúsága szerint pedig a „História a Jákób pátriarcha fiáról Józsefről“ cimü énekét még előbb, 1556-ban ugyancsak Nagyszombatban irta n): minden valósziniiség szerint ő volt Nagyszombatnak s vidékének egyik reformátora, ki még 1575-ben is élt, könyörgés cimü éneke végső sorainak bizonyítása szerint12). Toldy Ferencz is azt írja róla, hogy Nagy Bánkai „a nagyszombati protestáns gyülekezetnek tagja, utóbb papja, vagy iskolamestere, vagy 6) Idézett mü 138. 1. 7) Tóth Ferenc. Idézett mü 112. 1. 8) Szilády Áron. Régi Magyar Költők Tára IV. 268. 1. 9) Bornemissza Péter. Énekek három rendbe Detrekö. 1582. CXLII. levél. 10) Mikor imának ezerötszázban és az felett hatvanban, Hunyadi Jánosnak sok viadaljáról gyakran gondolatjában, Nagy Bánkai Mátyás rendelé versekben Nagyszombat városában, Az vitézlő népnek ajánlá, kik vadnak környül végházakban. u) Idézett mű CCLXXXVIII. levél: Ezerötszázötvenhat esztendő számban, Böjtben, az beteges március havában, Magát vigasztalván háborúságában, Nagy Báncai Matthyas szerzé ezt Nagyszombatban. 12) Idézett mű CCXXVII. levél: Született után ezerötszázban és az hetvenötben, Pünkösd havának első hetében ezt szerzék versekben, A nagy Istennek könyörög igyen keserűségében. mindketteje lehetett, s mint ilyen szenvedhette jókorán (1540.) azon fogságot, melyről vigasztaló énekében is emlékezik.“ Ilyen bebörtönözósek és elfogatásokról több példát is tudunk felhozni; igy az 1545-iki februáriusban Nagyszombatban, Várday Pál esztergomi érsek vezetése alatt tartott országgyűlésről, a besztercebányai követek, azt írták haza küldőiknek, hogy a protestáns lelkészeket megkötözve hozták be Nagyszombatba13). Néhány evangyéliomi papnak 1550-ben való elfogatása, s Léva s Eger várába való záratása, az azon évi pozsonyi országgyűlésen is nagy zajt támasztott, mivel azoknak tanítását, igaz és helyes keresztyén tannak állították a rendek, s felkérték a királyt, hogy az elfogott prédikátorok szabadon bocsáttassanak s kijelentették, hogy ők a vallás ügyében semmi mulasztást nem követtek el, s óhajtják, hogy a király hívja fel komolyan a püspököket, miszerint hivatásuk és a törvények követeléseinek megfelelően, szerezzenek tudós papokat, s ha tapasztalni fogják, hogy ezek, az igaz hitet hirdetik, felkarolják őket, ellenesetben elbocsátják14). (Folyt, köv.) Thúry Etele. ^Egyes |nzÍEményEÍj. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — Uj tanárok. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerületnek a múlt héten Miskolcon tartott közgyűlése Rohoska Józsefi eddigi sárospataki theol. h. tanárt állandósította, Zoványi Jenő tiszaföldvári lelkészt és ismert egyházi írót ugyanoda theol. tanárrá megválasztotta. I dvözöljük őket uj állásukban s az Isten áldását kérjük rájuk és munkálkodásukra ! . . . — A VIII. O. osztályvizsgálata főgymnasiumunkban e hó 13 és 14-én lesz, az Írásbeli érettségi vizsga pedig e hó 17, 18, 20, 21 és 22-ik napjain. — Bethlen (labor fejedelemnek Nagy-Enyeden állítandó szobra alapja javára az alsó-borsodi ev. ref. egyházmegye 432 kor. 95 fillért gyűjtött. Dicséretre méltó buzgóság! — Tlieologiai magántanári képesítés Rohoska József sárospataki theol. h. tanár a tiszáninneni ev. rét. egyházkerület küldöttsége előtt múlt hó 27-én magántanári szóbeli vizsgát tett az egyet. kér. egyháztörténetből s az újszövetségi irásmagyarázatból; május 2-án pedig próbaelőadást tartott, mely alkalommal a galátai gyülekezetek kérdését tárgyalta. —Helyettesítés. Németh Antal a győri tankerület főigazgatója, egészségének helyreállítása végett szabadságot kért; helyette a vallás és közoktatási m. kir. minister típitkó Lajos székesfehérvári tanker, főigazgatót bizta meg, hogy az 1883. XXX. t. c, értelmében főiskolánk főgymnásiumában az állami felügyeletet gyakorolja. 14) U. o. 43. 1. 13) Zsilinszky Mihály: Magyarországgyülések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve Bpest 1880. I. 30. 1.
