Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

271 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 272 megy teljesen; pedig legyünk őszinték és vall­juk be nyíltan, hogy az anya-egyház lelkésze korán sincs azért a sok törődésért és fáradság­ért, mikkel a leány-egyházak gondozása jár, 6 mérő szemetes búzával és 6 koronával illendő­képpen honorálva; valljuk be őszintén és nyíl­tan, hogy a leány-egyházakat mindaddig, mig ily véghetetlen csekélységgel járulnak az anya­egyház lelkészének fentartásához, az anya­egyház jogaiban és előnyeiben való részesülés egyáltalán nem illeti meg. De mi jön még ki a leány-egyház által adni szo­kott fuvar megszüntetéséből ? . . . Az, hogy lehet és bizonyára lesz is idő, midőn az alig járható rossz utak, a hideg, zimankós időjárás miatt és sürgős mezei munka idején semmi áron sem fogadhatunk fuvarost. De mi jön még ki ebből ? . . . Az, hogy a főcél: a szórvá­nyokban élő hivek lelkigondozásának belterjesebbé té­tele — a fuvardíj szétforgácsolása, szóval olyan úti­költségekre való fordítás által, mi esze ágába sem ju­tott volna a leány-egyházaknak, ha gondnokaik figyelme erre egyenesen fel nem hivatik — üres frázis, üres tna­­laszt marad. De mi jön még ki ebből ? . . . Súrlódás az anya-egyház lelkipásztora és a leány-gyülekezetek között; végül mi jön még ki ebből ? . . . A porhintés művészetének gyakorlatba vétele. Sok gyermekkel, ke­vés fizetéssel biró lelkészeink szűkösen szivárgó jöve­delmükből missioi célokra nem áldozhatván, a kény­szer hatása alatt nolle-velle olyan jelentések tételére szánják rá magukat, mik nem lesznek mindig hű ké­pei a valóságnak. Mindezekből kifolyólag, ha ugyan még nem késő, arra kérném az illetékes faktorokat, hogy a fuvardíj felhasználásáról szóló, a napokban kibocsátott „kimu­tatást“ addig vonják vissza a használattól, mig egy újabb beható tanácskozás után, abból a leány-egyhá­zakban végzett lelkészi teendők igazolása törlendőnek nem véleményeztetik. Hogy nem önzés, nem kapzsiság volt felszólamlá­som motivuma, legyen szabad a következőkkel indo­kolnom : A leány-egyházakban teljesitett lelkészi teendőket, melyeknek száma évenként minimo calculo 20—22-re megy, mint eddig, úgy ezután is ellenőrizheti, illetve igazolhatja az esperes, kinek visitatió alkalmával mód­jában áll a lelkészi látogatások számáról és mikéntjé­ről positiv adatokat szerezni, illetve jegyezni be a ki­mutatásba. A leány-egyházakat, — melyek különben is minden lelkészi szolgálatot igénylő ügyben hozzánk for­dulnak, melyekkel ennélfogva állandó östzeköttetésben vagyunk, melyeknek élére a praeoráns tanító személyé­ben őrszem van állítva — teljesen elegendő 20—22 íz­ben specificus lelkészi gondozásban részesíteni, de ha ezek látogatási költségeit is az államtól nyert fuvar­díjból kell fedeznünk, a maradvány már például nálam sem elegendő, hogy szórványokban levő 9 fiók-egyhá­zamat, melynek 18, 16, 14, 13 kilométernyi távolságra esnek székhelyemtől, megfelelő lelkészi gondozásban részesíthessem ; már pedig az idegen felekezetek közé ékelt, pásztor és őrszem nélküli nyáj megtartása a fő­cél és nem azoké a leány-egyházaké, kik nem szűköl­ködnek sem őrálló, sem pásztor nélkül. Szóljanak hozzá a kérdéshez mások is, talán még nincs időn túl a közkézen forgó kimutatás jóakaratu rectificálása. Én csak a mondó vagyok, hogy a ki só­sokat markol, keveset szőrit, azaz leány-egyházaink gondnokainak beavatkozásával ne vonjuk el a fuvar­dijat eredeti rendeltetésétől, szórványokban élő hitsor­­sosaink intenzivebb lelki gondozásától. Somogy-Viszló. Jávoey Nándor, ev. ref. lelkipásztor. Egyetemes konventünk ülései. Kun Bertalan püspök buzgó imával nyitotta meg a konvent üléseit. Tisza Kálmán világi elnök kijelentette, hogy hosz­­szabb megnyitó beszédet nem akar mondani, de mégis kénytelen megemlékezni arról, hogy a sajtóban a mu­lasztás vádjával illették a konventet azért, hogy a zsi­natot mindeddig össze nem hívta. Azok, a kik ezt a vádat emelték, tévedésben vannak, mert a zsinat összehívásának idejéül nem az előbbeni zsinat megnyitá­sától, hanem annak bezárásától számítolt időt kell tekin­tetbe venni. A legutóbbi zsinat pedig 1893-ban oszlott fel és igy a konventet a mulasztás vádja nem terhelheti. Kun Bertalan szívből üdvözli a konvent tagjait, mielőtt azonban a tanácskozást megkezdenék, kötelessé­gének tartja jelenteni, hogy mindazok az ügyek, miket a konvent az elnökséghez utalt, el vannak intézve. En­nek előrebocsátása után egy minden konventi tag előtt kedves dologról emlékezik meg. Mindnyájan tudják a konvent tagjai, hogy a múlt év dec. 16-án ünnepelte a konvent világi elnöke születésének 70-dik évfordu­lóját. Kéri a konventet, hogy fejezze ki örömét és hálá­ját azért, hogy az isteni gondviselés Tisza Kálmánt mind ez ideig megtartotta s kérjék az istent, hogy ő excellenciáját sokáig éltesse. A konvent Kun Bertalan püspök előterjesztését általános éljenzéssel fogadta. Ezután a konvent igazolta a megjelent képviselő­ket és az elhalt Molnár Albert emlékét jegyzőkönyvi­leg megörökítette. Választások. Tisza Kálmán elnök elrendeli a konveti jegyzők választását. A szavazatok beszedésére báró Bánffy Dezső elnöklete alatt bizottságot nevez ki és az ülést tiz percre felfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után báró Bánffy jelenti, hogy a szavazatok többségével: Sasa Bélát, Radácsi Györgyöt, Molnár Bélát és dr. Nagy Dezső választották meg jegyzőkül. A konvent a választást tudomásul vette. Tisza Kálmán a bírósági tagok megválasztása vé-

Next

/
Thumbnails
Contents