Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-21 / 16. szám
2G3 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 264 melynek most a hidján vagyunk, nézzétek csak itt ezen a térképen minő vékony kis vonalkával van ábrázolva ; tehát nagy folyó viz-e ez Gábor ? — Ez nem nagy folyó viz. — Az ilyen kicsike folyóvizet gyermekeim ! pataknak vagy patakocskának mondjuk, mely minél tovább folyik, annál jobban megvastagszik, mert jobbról is balról is több kisebb-nagyobb folyó viz folyik bele. Ebbe a patakba folyik-e kisebb folyó viz is Károly ? — Igen folyik bele. — Nézzétek! ott láttok ennél a pataknál még kisebb folyó vizet is, csak úgy locsog, a mint bele folyik. A pataknál azt a kisebb folyóvizet csermelynek nevezzük. Mi tehát a csermely Lidi ? — Az a folyóvíz, a melyik a pataknál is kisebb, — csermely. — A hol egyik folyóviz a másikba bele Ömlik, ott van a folyó viznek a torkolata. Nézzétek annak a csermelynek a torkolata ott van, a hol ebbe a patakba bele locsog. Most nézzük a térképet! — A merre a folyóviz folyik, arra mindig vastagabb lesz, mert a vize szaporodik. Itt a térképen a folyók alakja is vastagabbra van rajzolva arra felé, a merre a folyó folyik. A térképen rajzolt folyóviz tehát merre folyik Eszti ? — A merre a formája vastagszik. — Miért ? — Alert arra a vize is nagyobbodik, — Alit gondolsz Béla ! ez a patak mindenütt ilyen széles mint itt a hídnál, a hol állunk ? Nem, hanem még szélesebb is arra le, dél felé, észak felé pedig keskenyebb ; az erdőben, a rétünk mellett én is át tudom ugrani. No, lássátok gyermekeim ! azért ha majd az iskolában a térképen a folyóvizet mutatjátok, a mutató pálcát mindig arra felé kell vezetni, a merre a folyó vastagszik, mert a folyó is arra folyik. Ha a folyóvizet ábrázoló rajzon a vastagabb részről húznátok a pálcát a vékonyabb rész felé, ez helytelen mutatás lenne, mert akkor úgy tűnnék az föl, mintha bizony a viz arra felé folynék. Ide nézzetek, leteszem a térképet ide a hidra (a tanitó fordítva teszi) jól van-e ez igy ? Merre folyik ez a patak ? Teréz ! A térkép nem jól van, mert ez a patak délnek folyik ! — No hát megfordítom ; mutasd meg ezen a térképen ennek a pataknak a folyását ... A gyermek ujját végig huzza a patak rajzán. — Jól van ! De most mondd meg János ! van-e ennek a pataknak valahol kezdete ? — Igen is van ! —■ No, ha olyan messze nem volna ennek a pataknak a kezdete, elmennénk oda, de ti nagyon elfáradnátok odáig, pedig jó volna ám megtekinteni, bogy hogyan is kezdődik hát a folyóviz ? De nem baj, nézzük meg itt közelebb annak a kis csermelynek az eredetét, a melyik ott locsog a patakba. (Folyt, köv.) Darab Lajos. jegyes |nzÍEményB§. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — Pályadij. „A marcalvidéki lelkészt köru 10 koronát volt szives kitűzni egy confirmátiói beszéd pályadijául theol. önképzőkörünkben. A kedves és nagy jóindulatú megemlékezésért fogadja az önképzőkör hálás köszönetét. — A dunántúli ev. ref. egyházkerületbeli egyházak részére az 1901-ik évre az ev. ref. egyetemes convent az egyházi közalapból a következő segélyeket szavazta meg: A) Egyszersmindenkori segélyeket: kor. kor. 1. Szódónak 150 14. Bodajknak 80 2. Baj kának 80 15. Nádasd-Ladánynak 80 3. Ághónak 160 16. Magyar-Almásnak 150 4. Baracskának 200 17. Nagyrákosnak 80 5. Töhölnek 80 18. Padragnak 100 6. Somogy-Hatvan- 19. Mezőlaknak 100 nak 120 20. Ajkának 150 7. Tótszentgyörgynek 120 21. Tarjánnak 150 8. Nagymarosnak 120 22. Ászárnak 100 9. Komáromt-Szent- 23. Réreghnek 100 péternek 120 24. Naszálynak 120 10. Szap-Nyárádnak 80 25. Balaton-Udvardnak 80 11. Jókának 60 26. Tihanynak 140 12. Izsapnak 80 27. Vilonyának 100 13. Kisujfalunak______120 28. Mezőkomáromnak 200 Összesen 3220 B) Töke segélyeket. 1. Kis-Kálnának 3Ö0Ö K. után 150 K. 2. Zseliz-Kisfaludnak 4000 ,, ,, 200 „ 3. Csuznak 4000 ,. „ 200 „ 4. Ó-Gy állának 10000 „ „ 500 „ 5. Patasnak 2000 „ „ 100 „ 6. Sió-Marosnak 2600 „ „ 130 „ 7. Szerecsennek 4000 „ „ 200 „ 8. Yörös-Berénynek 2400 „ „ 120 „ Összesen 32000 K tőke után 1600 korona évi kamatot. — Egyetemes conventünk e heti üléseiről lapunk jövő számában részletes tudósítást fogunk adni. — Református istenitisztelet Aranyos- Maróthon. Ápril 14-én Arany őst Maróikon, Bars vármegye székhelyén, ev. ref. istenitisztelet vált úrvacsoraosztással egybekötve. A tudósitó szerint még itt ilyen soha nem tartatott. Ä kir. törvényszék templomszerü tárgyaló-termében óhajtották megtartani, de miután az elnök ezt saját fele'ősségére átengedni vonakodott, felsőbb helyről kérni pedig kevés idő volt, az állami iskola egyik díszes tantermében tartották meg nagy érdeklődés melletta mennyiben legalább 100-an vettek részt benne felekezeti különbség nélkül, csaknem teljesen az intelligens elemből; lévén itteni híveink, — mintegy 50 lélek összesen s még vagy ennyi a vármegye felső járásaiban — túlnyomóan hivatalnokok. Az úrvacsorával csakis a reformátusok éltek, számszerint 35-en; az ág. hi tv. evangélikusok nem, bár az istenitiszteleten jelen voltak. Az éneklés fisharmonium kiséret mellett elég jól ment Kóródy Ferenc, kir. tanfelügyelői tollnok vezetése mellett. Az istenitiszteletet Nagy Sándor mohii lelkész végezte. Még csak annyit említünk fel, hogy hiába várjuk mi lelkészek a kezdeményezést híveinktől ily helyeken is, — a mint különben kellene lenni —, hanem magunknak kell őket összeszedni s cselekvésre nógatni.
