Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-14 / 15. szám
249 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP-250 KönyYismBirtetés. Jülöp József: Ev. rej. keresztyén vallástan. Hiterősitésre előkészítő káté. Második kiadás. Pápa, 1901. 48 lap. Ára : 40 fillér. Tűnődtünk sokáig, mondjunk-e véleményt és miként nyilatkozzunk egy olyan műről, a melyet az egyházkerület nemcsak jutalomra méltatott, de használatra is engedélyezett, a mely tehát már a hivatalos bírálat rostálási folyamatán szerencsésen átesett. Ha kedvező a bírálatunk, nem felesleges-e már s ha kedvezőtlen, van-e súlyja az engedélyezés után. Hosszas tűnődésünk eredménye az lett, hogy nem bírálat, hanem egyszerű ismertetés az adott helyzetben a feladatunk. Hiba volt szerintünk, hogy a hivatalos bírálat nem adatott közre s e hibát nem alantirott van hivatva helyreütni. A mű azon célt tartva szem előtt, hogy nemcsak mint konfirmációi káté, hanem mint „szórványokban lakó növendékek tankönyve“ is, használható legyen : 7 részben öleli fel és adja a szükséges tudnivalókat. Az I-ső részben „Előismeretek“ cim alatt a vallásról átalában s közelebb a zsidók, mohamedanusok és Jézus vallásáról tanit. A II. rész „Hit- és erkölcstan,“ a III. rész. „Sakramentumok,“ a IV. cim alatt „Istentisztelet“-et tárgyal, az V. felirat „Szertartások,“ a VI-ban tanítja a hazai keresztyén felekezetek között levő különbségeket s végül a VII-ben megemlékezik „Ev. reí. egyházunk alkotmányos szervezeté“-ről. A tankönyv módszere a népiskolában általánosabban használt kérdező és felelő módszer, a mi által eléri a szerző azt a célt, hogy könnyebben tanítható és szerkezetében inkább áttekinthető tankönyvet ad. Az összes kérdések száma jelentékeny, 127. Ez a nagy szám mutatja, hogy azon a fokon felesleges kérdésekkel is zaklatja a könyv a növendék-gyermek elméjét: igy minden veszély nélkül elmaradhatott volna a 10—-13, 16, 32, 36, 38, 54—5, 66, 69, 81, 88—94. (tehát az egész V. rész) és a VII. rész is szinte túlságosan részletező. Az I. rész, mint említettük, a szükséges Előismereteket nyújtja. Szól a vallás fogalmáról, Isten léteiéről, ismeréséről, tisztelóséről, osztályozza a vallásokat, megismerteti a zsidó vallást és istentiszteletet, megemlíti a mohamedán vallás, majd részletesebben szól Jézusról, az apostolokról, az első keresztyének istentiszteletéről, egyházi szervezetéről, a keresztyénség elfajulásáról, aztán a reformációról. Közben felöleli a „Magyar gályarabok“ ének“-ót. így előkészítvén a növendék elméjét a továbbiak befogadására, hozzáfog a káté tulajdonképeni központjának, a hit- és erkölcstannak feldolgozásához (II. rész.) Beszél, tanit itt a hit kutforrásáról, a szentirásról, nyelvéről, tartalmáról, összegezi a keresztyén hit főbb pontjait az Apostoli hitformában. Ezután külön tanit Istenről, a Szentháromságról, az emberről, a Megváltóról. Az erkölcstani rész felöleli a hármas kér. kötelességet, továbbá a család, egyház, haza iránt való u. n. különös kötelességeket. A Sakramentumok (III. rész) cim alatt a keresztségről és úrvacsoráról szükséges tudnivalókat közli röviden, szabatosan. A IV. rész, melyet az V.-kel bátran egy cim alá lehetett volna foglalni, a mely esetben liturgikus részleteknek felesleges felölelése veszély nélkül elmaradhatna : az istentisztelet kellékéről, formáiról, idejéről, az ünnepekről, énekró'l, imádságról, Isten igéjéről, jótékonyságról szól. 8’zertartások cim alatt feltalálhatjuk a keresztelés, konfirmáció, urvacsora-osztás, házasságkötés és temetés lefolyását. A VI. részben, melyről a bírálattól tartózkodásunk mellett is legyen szabad kimondani azon véleményünket, hogy ez legsikeresebben feldolgozott kérdése e könyvnek, áttetsző képet nyújt a felekezetek közt levő híttani, szervezeti és istentiszteleti különbségekről. Végül az utolsó cim egyházunk jelenlegi szervezetével ismertet meg. Szól benne szerző az egyházközségről, az egyháztagok jogai- s kötelességeiről, a presbiterekről, egyházmegyéről, egyházkerületről, konventről, zsinatról, az orsz. közalapról és az egyházi törvénykezés módjáról. A szórványokban valóban helypótló tankönyv erős papíron szép tiszta nyomást ad s kemény táblába, vászonsarokkal bekötve olcsónak is mondható. A hivatalos bírálat szerint a „Tóth Jerenc-féle Agenda mellett használatra engedélyeztetettu (1900. évi 235. sz. egyh. kér. határozat 4. pontja). Lie. EÁcz Kálmán. VvgyEs §özlEraényE§. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — Tanácsbiró-választás. A komáromi egyházmegye lelkészi tanácsbirói állására szükebb körben megejtett másodszori szavazás alkalmával általános szótöbbséggel Ollös Károly ekecsi lelkész és egyházmegyei pénztáros választatott meg. Szívesen üdvözöljük. — Kongnia. A nt. lelkész uraknak 'hozzám intézett azon kérdéseikre, hogy megkaptam-e a folyó év második negyedére küldött kongrua nyugtákat és hogy miért nem küldöm a pénzt, vau szerencsém tisztelettel válaszolni, hogy a nyugtákat megkaptam, de a pénzt nem küldhetem mert még nincsen kiutalványozva. A mint megkapom a pénzt, az itt levő nyugtákra az esedékes összeget azonnal küldeni fogom, Kemenczky Lajos kér. pénztárnok. — Kedves levél. Igaz örömmel közöljük a kedves levelet: Nagytiszteletü Ur ! A húsvéti szent ünnep öröme ez évben a papkeszii ev. ref. egyházban megsokszorozódott, a mennyiben, az 1896-dik évben épült uj templomunk belső berendezésénél, a hivek buzgósága folytán, ez ünnepre a következő dolgok jutottak kifejezésre : 1. A lelkész felhívására 50 frt 61 kr gyűlt egy uj urasztali kehelyre, mely összegből egy új kehely szereztetett s egy régebbi ezüst kehely kívül belől megaronyoztatott. 2. A
