Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-31 / 13. szám
213 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP-214 terjedésben művelhesse és népszerűsítse. Szükséges volna, hogy lelkészeinket a szükséges tudományos theologiai munkákkal, müveit világi urainkat, müveit női közönségünket, ifjúságunkat, népünket és gyermekeinket hitvédő és hitszilárditó olyan jó prot. olvasmányokkal s áhitatossági művekkel lássa el, a minőket az angol, német és francia vallásos irod. társaságok nyújtanak a maguk közönségének. E végből a mi Társaságunknak még sokat kellene nőnie és erősödnie. S egyesült erővel, vállvetett munkával ez az erősödés el is érhető. Ebből a célból bizalommal fordulunk t. Tagtárs Úrhoz is. Hitrokoni tisztelettel és bizalommal kérjük arra, hogy M. Pr. ír. Társaságunkat akár az esperességi gyűlésen, akár canonica visitatio alkalmával, akár külön körlevél kíséretében úgy egyes hitfeleinknek, mint az egyházközségeknek munkás szeretetébe hathatósan ajánlani szíveskedjék. Buzdító ajánlatukkal és jó példájukkal a lelkész urak is sokat tehetnek társulatunk erősbitésére és népies kiadványaink terjesztésére. Tisztelt Tagtárs Ur ! Ne vonja meg becses közreműködését és támogatását szent ügyünktől. Az idők gonoszak. Minden erőnket össze kell szednünk, minden tehetségünket ki kell fejtenünk, hogy Krisztus magyar egyházát irodalmilag is erősítsük. A mi fegyvereink nem testiek, hanem lelkiek, s a hol ezeket célszerűen forgatják ott a protestantismus mindenütt diadalmasan nyomul előre. Mi most háttérbe vagyunk szorítva ; de ha megemberüljtik magunkat, ha evangéliumi hittel, magyar egyetértéssel és protestáns szívóssággal karoljuk föl a szent ügyet, akkor az Igazság Istene ismét visszahozza azt a dicső időt, a mikor a protestantismus szellemileg első, irodalmilag irányadó volt a magyar hazában. Mi hiszünk, mi bízunk e jobb jövőben, s kérvekérjük hitfeleinket: csatlakozzanak hozzánk imájukban és munkájokban a magyar protestantismus felvirágoztatására. Hitrokoni és hazafias üdvözlettel Budapest, 1901. márc. havában. Hegedűs Sándor, Gyurátz Ferenc, Szots Farkas, k. minister, püspök, a M. P. I. titkára a M. P. I. T. v. elnöke, a M. P. I. T. 1. elnök. (Kálvin-tér 7.) Jsfefpmlog. Özv. Hübschl Antalné Bencze Zsuzsanna. 1819—1901. Ki e nevet nem ismeri, tán megütközéssel olvassa egy nő nekrológját egy egyházi lapban, de engedje meg a tisztelt olvasó, ha egy igazi kegyes Máriáról akarok pár sorban megemlékezni, s helyet kérek az O emlékének, mely méltó a megőrzésre. Hogy ki volt O? Megmondja esztergomi kis egyházunk történetének minden lapja, elmondja az egyház minden tagja s tudjuk mi, kik szerencsések valánk a magyar Rómában, az alakulással küzdő, sok viszontagságon keresztül ment kis egyházban szolgálni az Urnák. Esztergomi kis egyházunknak tehát gyásza van, legbuzgóbb tagjainak egyike hunyt el a boldogult személyében. Egyike volt ő azoknak a ritka kegyességü lelkeknek, a kik nemcsak szóval, de tettel is megbizonyitották, hogy igazán szeretik egyházukat. Nincs esztergomi kis egyházunknak oly birtoka, melyhez O filléreivel nem járult volna, keresztelő kannára s tálcára O indult el Takácsné- Faragó Erzsébet úrnővel házról-házra gyűjteni, természetesen előlment az adakozásban jó példával, meg is lett csakhamar a kivánt siker. A harangokra boldogult férjével — ki róm. kath., városi alorvos volt — saját, majd gyűjtött adományaival az egyharmad árt hozták össze, szóval mindig s mindenütt áldozott. S midőn a kezdet igazi nehézségeivel küzdött az egyház, s lelkészét egyes úri családok élelmezték, O két éven keresztül reggelivel látta el, s ha az Ur szolgái meglátogatták, azok voltak legkedvesebben látott vendégei. O volt az a kegyes nő, ki, mikor hírül vitték neki, hogy az egyház megalakult, nem birva érzelmeivel, azonnal térdreesett s úgy adott hálát a jó Istennek, hogy megengedte azt érnie, hogy Esztergomban saját vallása szerint imádhatja Istenét. Buzgó is volt az Istenháza látogatásában, rendkívüli körülménynek kellett lenni, mikor O alázatos leikével jelen nem volt. A békességet szerette, s ha az egyháztagok közt bajt, egyenetlenséget látott, teljes erejével azon volt, hogy a béke visszaállittassék. El is nyerte a legszebb nevet az „Egyház Anyja ki híven gondoskodott nemcsak az egyházról, hanem azoknak szolgáiról is, hogy soha semmibe szükséget ne lássanak. Áldott volt élete családjára, áldott az egyházra, legyen áldott emléke is! Az ő áldozatkészsége, egyházához való ragaszkodása legyen ragyogó példánykép az utódok előtt, s ha példáját követik, akkor esztergomi kis egyházunkon a pokolnak kapu isem ^vehetnek diadalmat. Nyugodj csendesen áldott lélek! ott az esztergomi temető csendhonolta földében, hová te is oly sokakat elkísértél, nyugodj pár évvel elébb elköltözött kedves jó férjed mellett! Az Ur, ki látta jó cselekedeteidet, hívségedet, bizonyára megadja neked azt a pálmát, azt a jutalmat, melyet az igazán hívőknek és jót cselekvőknek megígért az egekben ! Áldott lélek Isten veled ! Béke lengjen sírod felett! Élj örökké boldogul ! Széky Aladár. jegyes l^üziEményEf;. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — Gyászhir. Szomorodott szívvel és mély megdöbbenéssel közöljük, hogy alsó-csernátoni Molnár Albert, a kolozsvári ev. ref. theol. fakultás ny. r. tanára, az ev.
