Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-02 / 48. szám
791 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 792 E tervezet mellett a nyugdij-intézet azonnal megkezdhetné működését, amennyiben a jelzett jövedelemből mindjárt az első évben p. o. 60 rendes és 30 rendkívüli nyugdíjazást lehetne eszközölni, amennyire pedig most egyszerre alig lenne szükség. Amennyiben pedig ideiglenesen a nyugdijazandóknak száma, s illetve nyugdija meghaladná a rendelkezésre álló összeget, az eddigi módon, t. i. a helyettes és s.-lelkészek alkalmazásával ideig-óráig lehetne segíteni a helyzeten, addig t. i., mig a jövedelem-gyarapodás, vagy a nyugalmazottak elhalálozása folytán a szükséges összeg rendelkezésre állana. Ezek után még a nyugdíj-intézet jövedelmi forrásaival kell foglalkoznunk. Erre nézve a javaslat első sorban a tagok hozzájárulását volt kénytelen számításba venni bár a jelenlegi, a gyámintézet fentartására kirótt megterhelés is jelentékeny, t. i. a fizetéseknek 21/2°/0-a. A nyugdíjintézet részére ezenkívül mindegyik tag 20 koronát lenne köteles fizetni, tehát a lelkészi fizetésre tekintet nélkül mindenki egyenlő öszszeget, amint egyenlő a tagok nyugdíjigénye is. Az egyenlő összegű kiszabás annyival is inkább méltányos, mert az állami kiegészítést nyerő, vagyis a csekélyebb jövedelmű lelkészek fizetéséből a nyugdíj-járulékok leszámíthatok, 8 igy őket e tagdij nem terhelné, mig °/0 szerinti kirovás mellett a ílzetéskiegészitésben nem részesülő lelkészekre esnék az amazokat illető tehernek is egy része. E forrásból — 1975 lelkésztagot vevén fel — a jövedelem lenne 39.500 kor. A második forrás az egyházak hozzájárulása lenne, ugyanakkora összeggel, mint amenynyit az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe kötelesek a tanítói állomások után fizetni. Mivel az egyházak a gyámintézet czéljaira megterhelve nincsenek s a lelkészi nyugdijintézet felállítása első sorban és kiválóképen az egyházak érdeke: e hozzájárulás teljesen indokolt s nem is oly összegű, hogy azt a legkisebb egyház is meg ne birná, különösen amikor a szegény egyházak úgy is részesülnek segélyben s azok súlyosabb természetű terhei könnyítésének kérdése napirenden van. Az evangélikus nyugdij- és gyámiutézetbe is hasonló öszszeget kötelesek az egyházak évente fizetni. Ha pedig — mint ez tervbe van véve és pedig az orsz. tanítói nyugdijintézet kedvező anyagi helyzetére tekintettel — az egyházak felmentetnek a tanitói állások után fizetendő 12 frt évi járulék fizetése alól, akkor meg éppen semmi nehézséget nem okozna e jövedelmi forrás megnyitása. E forrásból az 1975 lelkészi állomás után 24 koronával a jövedelem lenne 47.400 kor. A még kivántató 73.100 kor. fedezetét sem a tagoktól, akik különben is túl vannak már terhelve, sem az egyházaktól, amelyeknek másnemű egyházi és iskolai terhei túlmagasok, sem a közalaptól, amely már a gyámintézet által is, de egyéb irányban szintén túlságosan igénybe van véve, nem várhatjuk és nem remélhetjük. A pótlandó összeg egyedül az államtól nyerendő segélyből lenne fedezhető, amelynek kérését és igénybe yételét a nyugdijintézet felállításának sürgős szüksége s vagyonforrásaink csekély volta, vagy túlságos megterhelése egyaránt követelik. És amikor az egyetemes egyház e vitális érdekének kielégítése végett segélyért az államhoz kénytelen fordulni, kénytelen pedig azért, mert az általa saját erejéből, az állam minden hozzájárulása nélkül teljesitett kulturmissió minden anyagi erejét igénybe vette és felemésztette, s jó részben veszi még most is: bizton remélheti, hogy az állam a czélhoz képest csekély összeg kiutalását nem fogja megtagadni. Nem tagadhatja meg ezt a kontemplált nyugdíjazási mód és mérv ellen emelhető kifogások alapján sem, mert a 160.000 kor. által a valószinüségi számítás szerint biztosítható nyugdíjigények meszsze alatta állanak azoknak, amelyeket az állam a saját alkalmazottainak és hivatalnokainak, vagy p. o. a lelkészekéhez hasonló kvalifikáczióju középiskolai tanároknak nyújt. Ezen igények kielégítésére a mi lelkészkarunknál mintegy 500.000 koronára volna szükség, amelylyel szemben 160.000 koronát, amennyire kellene az egyéb járulékokból befolyó jövedelem kiegészítését kérni, a törvényhozás semmiesetre sem találhatná magasnak, hanem ellenkezőleg nagyon is alacsonynak. E forrásból lenne tehát a jövedelem 73.100 kor. Összesen: 160 000 kor. Dr. Horváth József. Látszat és valóság. A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye legutóbbi közgyűléséről küldött tudósításában Nagy Lajos főjegyző ur személyemről is megemlékezvén, indíttatva érzem magamat — a lap olvasói, lelkésztársaim és önmagámra való tekintetből — válaszolásra.
