Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-16 / 37. szám
615 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 616 den ág. hitvallású, polgártársi jognélkül is folytathatja iparát, s abban senki sem gátolja és a miatt a városból nem utasítják ki. Plogy pedig a polgártársí jogokban miért nem részesülnek, azt a város nem köteles megmagyarázni, elég ha ezen körülmény okát 0 felsége tudja. Azon kérdésre : vájjon van-e tudomása arról, hogy a kath. káplánok az evangélikusok esketése és temetéseiért túlságos magas papi illetményeket fogadnak el ? az elöljáróság azt válaszolta, hogy ez egy általános, az összes papság s kánonai jogot illető pont, szükségtelen tehát ez iránt részletes magyarázatokba bocsátkozni. Azon kérdésre, vájjon, valamely céhheztartozó, avagy ahhoz nem is tartozó evangélikusok köteleztetnek-e kath. szertartások, kiváltképen körmenetekben való részvételre és mily birság vagy büntetések által ? azt felelte az elöljáróság, hogy a céhek a szabályaikban előirt körmeneteket megtartják, többek között a Szent Márk és Urnapi körmeneteket; minthogy pedig ezen szabályok, minden a céhbe lépni kívánónak rendesen felolvastatnak s általa önkényt (? !) de sőt eskütétel alatt is'elfogadtatnak : tehát senkin sem történik erőszak az által, ha arra utasítják, a mire magát eskü alatt lekötelezte; a kik pedig olyan kath. szertartások alatt, milyenek az imádságok a pestis távoltartása iránt vagy a törökök felett aratott győzelemért való hálaimádság, imádkozni nem akarnak, mindenesetre kényszeritetnek arra s ennélfogva felesleges ezért behatóbb vizsgálatot tartani Azon felszólításra, hogy jelöltessenek meg névszerint azon evang. egyének, a kik a kath. vallásra való áttérésre ki által s mily módon kényszerittettek, az elöljáróság azt felelte, hogy arról tudomása nincs ; azt azomban igen is jól tudja, hogy a nemkatholikusok vallásukbeli haldoklóhoz még akkor sem bocsátanak kath. papot, ha azt a haldokló határozottan kívánja (? !) sőt a saját elhatározásából ev. vallásu beteget látogató kath. lelkész bemenetelét is meggátolják s ez által a lelkiismeretet sértik. Felszólítva a város határán lakó evang. polgárok megnevezésére, a többször említett elöljáróság azt válaszolja ; miszerint a pesti vallásügyi bizottság szabályai nem rendelik az evangélikusok számának kikutatásár, mindazonáltal a jelentés végéhez csatolja az evangélikusok névjegyzékét,s számukat igy tünteti fel, hogy ág. hitvallású 87 s csupán 1 meg nem nevezett egyén helv. hitvallású, de az előbb megnevezettek közül Miskóczi Mátyás szűcs, a köz. ben a kath hitre áttért. Ezen jegyzékben Nigriny Sámuel volt evang. hitszónok s jelenlegi sóáruló is meg van emli've. Igen nevezetes külömben azon felirat befejezése, mely a következőleg hangzik: Ezen város lakosai nem utasíthatók arra, hogy magok ellen — a mennyiben a fent elősorolt kérdőpontok reájuk vonatkoznak — tanúskodjanak ; de ép oly kevéssé kötelezhető az elöljáróság is szabadalmi okmányai, királyi rendeletéi és más — csupán a várost illető okmányainak kiadására (melyek egyébiránt is titokban tartandók) 0 felsége a király tudomása és helyeslése nélkül, ki mindezekről megelőzőleg tudósitandó_ Nem különös-e ez ? Mintha minderről | 0 felségének nem lett volna tudomása Î Hiszen a pesti vallásügyi bizottság az ő parancsa folytán ült össze a vallásügyek rendezése végett s rendeletéit a király nevében adta ki! Ki ne gondolna itt Machiavellire, azon férfiúra, kinek nevét viselő, utálatra méltó polit kája azon elvben rejlett, hogy : „ész, erény nélkül ?a avvagy Talleyrandra, ki: ek alapelve volt; „Az ember csak azért tud beszélni, hogy elhallgassa azt, a mit gondol ! ? Ki ne jutna itt azon meggyőződésre, hogy az akkori elöljáróság nem Krisztus, hanem azon papi rend nyomdokaiba lépett, melynek az volt zászlójára Írva: „a cél szentesíti az eszközöket,“ mely élt, működött, küzdött, más vallásuakat üldö/ött s azokat kiirtani igyekezett?! (Folyt, köv.) Thúey Etele. VVu.vts l^nziEményB^. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük — Egyházi értekezlet. Egyházkerületünk f. hó 25- én s folytatólag rendes közgyűlést fog tartani Pápán ; 26- áu délután pedig biró-ági ülést. A közgyűlést megelőző napon, vagyis szeptember 24-én, délután 4 órakor egyházi értekezlet lesz. Felolvasást tartanak : 1. Dr. Antal Géza theol. tanár. 2. Bállá Endre csetényi lelkész „egyházunk építése“ címmel 3. Indítványok. Erre az értekezletre teljes tisztelettel meghívom egyházkerületünk vicékéről, közelből és távolból mindazokat, a kiknek egyháztársadalmi életünk egészségessé té'©le és élénkítése szivükön fék ázik. Ki* József, az értekezlet jegyzője. — Esperes választás. A b somogyi egyházmegyében a volt esperes, Barakonvi Kristóf lemondásával megüresedett esperesi állás betöltése céljából elrendelt választás eredményéről a következő hirt kap'uk : az egyhm. gondnokhoz beérkezett 64 szavazat, melyekből Barakonyi Kristófra esett 30, Nagy Lajos lábodi lelké-iz, főjegyzőre 12, Peti Lőrinc bürüsi lelkész, kerületi tanác-*biróra 12; kivülök még többen kaptak egy-két szavazatot. Általános több-ége senki se kapván . újabb választást rendeltek el a 3 legtöbb szavazatot kapott lelkész között. Meghívó a pápai ev. ref. főiskola igazgatótanácsának .vagyúiéit, dr. Darányi Ignác főisk. világi gondnok úrral történt megállapodás folytán folyó évi szeptember hó 24-én reggel 8 órakor Pápán, az ev. ref. fogymn. disztermében kezdetét veendő teljes ülésére. Tárgy sorozat, a következő : 1. Megnyitás és alakulás. 2. Az elnökséghez intézendő interpellátiók s Írásban beadandó indítványok. 3. Elnöki előterjesztés: a) Rácz Gyula ig. tanácsos elhunytáról, b) A tárgyalási sorrendről. 4. Kis József theol. igazgató jelentése a beiratkozások s egyéb ügyekről. 5. Kis Ernő fogymn ig. jelentése a beiratkozásokról, a tanórák rendéről, s egyéb ügyekről. 6. Dr. Horváth József női internátusi felügyelő jelentése az internátusba beiratkozásokról s az internátus egyéb ügyeiről. 7. A nőnövelde 1901. évben, a tanév kezdetével megnyithatása céljából úgy az intézet szervezete, mint elhelyezése és fentartásának költségeire s általában a nőnövelde ügyeire nézve, a f. évi julius ig. tanács ülés jk. 25. p. a. bizottsági munkálatok tárgyalása s ezek