Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-09 / 36. szám
599 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 600 nyomon kell haladnia, különben vakon, pórázon vezetetten halad, — kimondhatatlan akadálya volt minden koron. De nem kell hinni ama babonának, hogy Isten akarta igy. Isten az embernek szabad akaratot adott, tehát az emker akarta és nem O ! Hogy milyen akadálya volt a papi érdek a tudománynak : a kereszténységnél bizonyult be legjobban, mely csakis azóta halad, mióta az egyház kezéből kikerült. Ámde azóta a tudományosság és az egyház, a tudomány és a vallás farkasszemet néznek egymással- A magát emancipált tudomány ugyanis arról győződött meg, hogy az egyház által elfojtottan csak is az egyház érdekének állt szolgálatára s a mint láncát letépte, elnyomója ellen fordult és azzal az antagonizmussal, melylyel az elnyomók iránt viseltetett, mint azok eszközét, egyszerre perhorreskálta a vallást is. Innen datálódik, hogy vallás és tudomány összeférhetetlenek. Elsorolhatlanok azok a kizsákmányolási találmányok, melyek az egyptomi hívek boldogitására a papság elméjében megszülettek s a papságot a királyokkal egy színvonalú, sőt magasabb rangfokozatú állásokba emelték. És, a mint később látni fogjuk, a róm. kath. egyházat se lehet ám vádolni, mint ha saját érdekében ő is meg ne tett volna mindent. Az egyptomi papság és a római kath. anyaszentegykáz közt a különbség csak az volt: hogy az egyik nem ismerte, a másik azonban ismerte Krisztus tanát! és hogy az egyik nem vallotta magát Krisztus helytartójának, mig a másik igen. És ha ennek következtében arra gondolnánk, hogy vájjon erkölcsiség és vallási tekintetben melyik biinösebb, melyik követte el a nagyobb hibát ? . . Ám mondja ki felette az Ítéletet az olvasó. Es hogy Krisztus tiszta tanainak, példáinak, az apostolok cselekedeteinek követői (!) erre az egyptomi nívóra hogyan és mily ve zetése mellett szállhattak le ? Hogy hiveiket az egyptomi babonákhoz miképpen sülyeszthették s bennük az azokéihoz hasonló hitet vájjon Krisztus tanainak alapján kelthettek-e ? Ezen kérdéseinkre a válasz megadását szintén olvasóinkra bizzuk . . . Miután pedig az erkölcsöt fizetségképpen nem akceptálták, mehetett vele a pokolba ! Hát hogy az erkölcsiség nehéz föltételeit miért tartsa be valaki ? Ily körülmények közt valóban nem képzelhető : Ha pedig pénze van, bármi uton-módon szerezte azt, nyitva előtte a menyörszág ? Álljunk meg itt egy kissé és gondolkozzunk ! Mily hajszálmeresztő gondolataink támadnak: Az erkölcstelenség terjesztésére éppen a vallást használni föl? Hogy annál nagyobb gazemberségre vetemedjék valaki, minél vallásosabb, no, mert hát annál jobban hiszen az egyháznak, az egyház pedig ezt az alternatívát állítja föl: Fizetsz ? Üdvözülsz ! Nem fizetsz ? Elkárhozol! — De hát honnan vegyem a pénzt ? Az a te gondod ! Tetszik látni, hogy hová lyukadunk ki Krisztus tana, példái és nyomdokai követése nélkül a vallásossággal ! ? Hiszen ott a középkor, az a példa ! Akkor volt az emberiség a legvallásossabb, a legerkölcstelenebb és a legkegyetlenebb ! Csak a keresztes háborúkat tanulmányozzuk : mi minden lett elkövetve Krisztus nevében és Krisztusért! S a Krisztus tana megértése, úgy követése nélküli vallásosság fanatikus kinövéseit ismerve, nem hogy ennek a vallásosságnak terjesztését óhajtanók, de a legbuzgóbban kell imádkoznunk Istenhez: vissza ne térhessen az valahogy! Beszámolás a győri eo. ref. egyház templomépitési alapjához az öt ev. ref. egyházkerület egyházaiból, a lelkészt hivatalok utján befolyt kegyes adományokról. Befolyt összesen 747 frt 58 kr. = 1495 korona 16 fillér és pedig : I. a dunamelléki e. kerület 15 egyházától 41 frt 58 kr. Üresen küldötte vissza az ivet 24 lelkész; a többi iv kint maradt. II. a tiszáninneni e. kerület 24 egyházától 57 frt 51 kr. Üresen küldötte vissza az ivet 39 lelkész; a többi iv kint maradt. III. a tiszántúli e. kerület 37 egyházától 98 frt 30 kr. Üresen küldötte vissza az ivet 55 lelkész; a többi iv kint maradt. IV. az erdélyi e. kerület 13 egyházától 16 frt 40 kr. A 4 egyházkerületből összesen 214 frt 13 kr. = 428 k. 26 fill. V. a dunántúli e. kerületből összesen 533 frt 45 kr. = 1066 k. 90 fillér és pedig: 1. a barsi e. megye 9 egyházától 31 frt 40 kr, üresen küldte vissza az ivet 3 lelkész; a többi iv kint maradt. 2. a somogyi e. megye 12 egyházától 20 frt 25 kr, üresen küldte vissza az ivet 8 lelkész, — 1 lelkész pedig 2 év múlva felbontatlanul; a többi iv kint maradt. 3. a dr.-palánki e. megye 1 egyházától 1 frt, egy lelkész küldte vissza üresen, a többi kint maradt. 4. a komáromi e. megye 21 egyházától 129 frt 93 kr, üresen küldte vissza 12 lelkész ; a többi iv kint maradt. 5. a mezŐföldi e. megye 16 egyházától 64 frt 79 kr, üresen küldte vissza 2 lelkész; a többi iv kint maradt. 6. az őrségi e. megye 8 egyházától 64 frt 44 k. üresen küldte vissza 3 lelkész, a többi iv kintmaradt. 7. a pápai egyházmegye 12 egyházától 41 frt 71 kr, üresen küldte vissza 2 lelkész, a többi iv kint maradt. 8. a tatai e. megye 15 egyházától 168 frt 8 kr, üresen küldte vissza 3 ’lelkész, a többi iv kint maradt. 9. a veszprémi e. megye 5 egyházától 11 frt 85 k. üresen küldte vissza 7 lelkész, a többi iv kint maradt. Tehát az 5 egyházkerület összes egyházai közül 148-ból érkezett segély; 174 helyről üresen — indokolással, legtöbben a nélkül — küldték vissza iveinket; a legtöbb lelkészi hivataltól pedig nem sikerült vissza könyörögni, bár minden lehető módot megkíséreltem, hírlapi utón, esperesi körlevelek utján . . . mindhiába hasztalan ! Kérő szavunk siket fülekre talált legnagyobb, leggazdagabb egyházainknál, talán igazabban : lelkészeink
