Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

585

DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP

586

tóság azonban nem fogadta el a kulcsokat, attól tartván, hogy — mint kevéssel előbb is — ismételt változás történhetik és ekkor az evang. egyház ingó és ingatlan vagyonáért felelőssé tétethetnék, sőt az 1647. XIV. t.-cikk 2 §-a is alkalmaztathatnék, mely szerint az evang. templom, papiak, iskola, haszonélvezeti jog s más egyéb javainak mindenkori elvétele 600 magyar forintnyi birsággal leend büntetendő. Éjre maguk az emlitett biztosok vették át a kulcsokat és azokat, az e közben a tanácsházára hivott Pál és Benedekrendü papok kezéhez adták.

Képzelhető, mily hatalmasan lengette szárnyait ezután az ellenséges szellem! A Thököly által letett, de most hivatalába ismét visszahelyezett elöljáróság különösen kifejtette bosszúját, a következő két tény nyel kezdvén meg tevékenységét: Az evang. hitvall. Czinogll Klárát, Tremei György pékmester feleségét 1683. dec. 15-én a kaih. vallásgyalázásáért igen érzékenyen megbüntette. Nevezett vonakodott ugyanis egy katk. lelkész számára zsemlyét adni s ruháját kissé udvariatlanul felemelve mondván : „Itt van a pápás pap számára zsemlye, nálunk ■csak az evang. urak részére van zsemlye, nem pedig a pápás papok részére.“ Az üldözött evangélikusok elkeseredésének uj kitörései — eltekintve azon kételytől, hogy vájjon a tanuk csakugyan a való tényálladékot jelentették-e fel ? — némi mentséget és rendreutasitást, de bizonyára nem oly kemény büntetést érdemeltek volna. De az elöljáróság ezen nyilatkozatban a kath. vallás megvetését és lealázását tekintvén, mely az Isten bosszúját (! ?) hivja ki! elitélte a vádlottat, — habár ez az egész dolgot tagadásba vonta — s a város leégett felső kapujának saját költségén leendő felépítésére kötelezte, mely ezen család vagyoni állapotában érzékeny kárt okozott.

A másik eset ez volt: Rost Miklós városbirója 1684, jan. 28-án Csernik Borbála helybeli lakosnőt tanúként kihallgatta, ki is eskü alatt azt állította, hogy kevéssel az iszonyú tűzvész kitörése előtt a kurucokat a ház padlásán beszélni hallotta, mondván, hogy „Thököly soha sem jött volna ide, ha a Nagyszombat, Modor, Bazin s több más szabad kir. város eretnekei által erre Írásban fel nem szólitatott és katonái számára pénz nem küldetett volna.“ Képzelhetni, mily célból vétettek fel és mire használtattak ilynemű vallomások, melyek akaratlanul is jezsuita befolyásra utalnak ! A megnevezett gyülekezetek egyikének sem jutott még csak eszébe sem, hogy a forradalomban részt vegyen. Valamint most, úgy akkor is a Krisztus azon szavait hirdették az egyházi gyülekezetekben : „Adjátok meg a császárnak, a mi a császáré és a ki kardot emel kard által vesszen el.“ Valamint most, úgy akkor is Pál apostolnak a rómabeliekhez irt levele azon szavaira taníttattak és figyelmeztettek az evangélikusok, hogy „a felsőbbségnek — ha mindjárt pogány volna is — hű alattvalói legyenek, mert nincs felsőbbség, meiy nem Istentől volna, a ki tehát ellent áll a felsőbbségnek, az Isten rendelésének áll ellent, és meg fog büntettetni.“ Valamint most, úgy akkor is becsepegtették vallásunk követőinek szivébe, hogy magukat az igazságtalan Ítéletnek is alávessék és ennak feloldása iránt, csupán az előirt könyörgések, előterjesztések és a törvény utján törekedjenek. A hamisítatlan hazai történet a Thököly-féle felkelés főinditó okát azomban már régen feltüntette s bebizonyította, hogy az csupán vallási s kiváltképen a jezsuiták által szított fanatizmus volt, mely számos ártatlan protestánst fogságba s kinok közé vezetett, sokat az eperjesi vértörvényszék elé állított, melynek feje Karaffa hóhér pallosa alá hullott. Hogy a nagyszombati ev. keresztyének Thökölytől átvették templomaikat, annak oka külömben abban keresendő, hogy megkellett hajoluiok az akkori hatalom előtt, só't igazoltnak tekintendő, miután senki tulajdonát sem vették el, hanem csak a tőlük jogtalanul elsajátkottat foglalták vissza.

Thúry Etele.

Vegyes l^nzÍEinényEf;.

— Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük.

— Iskolai értesités. A kecskeméti ev. reform, főgimnáziumban az 1900/1-ik isk. évre vonatkozó beiratások szeptember 1—8 napjain d. e. 8 — 12 óráig történnek az igazgatói irodában. Az iskolában van tápintézet, melybe a tanulók felekezeti különbség nélkül felvétetnek évi 150 vagy havi 15 korona díjért.

— A pápai ev. ref. egyházban ma d. e. egyházközségi közgyűlés lesz, melynek algondnok választás és templom-alap létesítés a tárgya.

— A mérki ev. ref. templomot, melynek ügyét az országgyűlésen is szóvá tette a néppárt, ma fogják ünnepélyesen fölavatni. Álljon az idők végezetéig, hirdetve az egy igaz Isten tiszteletét !

— A Los VOll Roill-féle mozgalom Ausztriában nem volt szalmatüz, ma is dolgozik. Eddig mintegy 16000-en tértek át a protestáns hitre; a templomok építése, lelkész! állások szervezése örvendetesen halad.

— Jubiláló templom. Száz esztendeje annak, hogy a Ráday-család egyik legkiválóbb tagja, gróf Ráday Gedeon megvetette a péceli református egyház alapját. Ez a templom arról is nevezetes, hogy 1848-ban boltivei alatt fohászkodtak az Úrhoz azok, kik az isaszeghi csatában gyarapították a magyar dicsőséget. A százesztendős jubileum alkalmából most megható ünnep volt Pécelen. A helybeli és a környékből való intelligencia teljes számban képviselve volt. Az ünnepi díszben pompázó templom első' padsoraiban ültek a báró Prónay-, Eáy-. Zsigmondy-családok tagjai. Az impozáns fénynyel lefolyt ünnepen az egyházi beszédet dr. Szabó Aladár theológiai akadémiai igazgató-tanár mondta, aztán urvacsoraosztás, egy házaspár aranymennyegzője s egy ifjú párnak esküvője következett.

— A nagyon szegény család. Ismeretes az a leleplezés, melyet a Magyar Szó e cim alatt tett a néppárt üzelmeiről, midőn közölte, hogy Bedet/ Gyula veszprémi plébános és társai tömérdek pénzt gyűjtöttek a jótékonyság örve alatt néppárti célokra. Pápán s bizonyosan a környéken is cirkuláltak amaz ismert hólapdás levelek. Óva intünk mindenkit, hogy az ily leveleket elfogadja, mert az még sem járja, hogy magunk adjunk fegyvert ellenségeink kezébe magunk ellen.