Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
565 L) ÖN AN TULI PROTESTÁNS LAP. 566 szentgotthárdi főbíró urnák, ki mint róm. kath. az ev. egyház iránti nagyrabecsülését fejezte ki az által, hogy nemc-ak saját járásában, de a szomszédos járáson ott még JZalamegyébe is átt kisérte püspök urat. Feliratilag kéri egyházmegyénk a kér. közgyűlést az orsz. gyámoldai dij méltányos és igazságos kivetésének kieszközlése végett, mert a konventi határozatnak végrehajtását nem tartja hetesnek. Ugyanis egyházmegyénkben vannak olyan lelkészek, a kik hibás s magas számítás íolyiáu 60U írtnál magasabb leik és zi fizetés után fizették eddig is a gyámoldai járulékot, most pedig államsegélylyel lett fizetésük 600 írtra kiegészítve; igaz■ság szerint tehát az ő congrua segélyük után gyámoldai dij nem volna kivethető, miután eddig is 600 írtnál magasabb fizetés után fizették a dijjat. A konventi határozat szerint pedig az eddigi, tehát a GOO írton felüli fizetés u áu kivetett díjon kivül — még a congrua kiegészítésre is ki volna vetendő a 10% belépési és 2 '/2 % évi tagsági dij. Ugyancsak a gyámoldai ügyre vonatkozólag egyik lelkésztársunk által beadott inditványnyal is foglalkozott a közgyűlés; mely indítvány, különösen annak indokolása igeu kellemetlenül érintette a lelkészi kart. Ugyanis annak idején az ácsi presbytérium felhívására, egyházmegyénk gyülekezeteinek 3/4 része önként felajánlotta saját lelkésze számára a 12' írt gyámoldai dijat; a többi egyházak is az esperes felhívására minden ellenmondás nélkül békességesen megfizették azt; megnyugvással fizették pedig azért, mert hiszen a tanító után is fizetnek 12 frtot. Es most az illető lelkész ur azt indítványozza, hogy ezen 12 írt vagy az egyházmegyei gyámoldába fizettessék be (holott ezelőtt három évvel az egyházmegyei gyámoldából az addig bifizetett dijak is visszaadattak); vagy pedig : „hivassanak fel az egyházak, hogy ezen 12 frtot ne fizessék tovább a lelkészek helyett, mert egyházmegyénk öszszes egyházaiban a lelkészi javadalmak 1200 koronára államsegélyig el már kiegészíttettek és Így a korábban volt nyomasztó anyagi helyzeten már segítve van.u Természetes, hogy a közgyűlés a „korábban volt nyomasztó anyagi helyzeiu visszaállitására segédkezet nyujUni a nyomasztó anyagi helyzet után sóhajtozóknak sem akarván — az inditvány felett napi rendre tért. A Csurgón tartott kér. gyűlés (jkv 209 1.) egyházmegyénk megkérdezése nélkül kic-atolta Zala-Egerszeget egyházmegyénkből; ezen kerületi határozat ellen — mely az E. T. 11. §-ba ütközik, szintén feliratot intéz a kerületi gyűlésre egyházmegyénk. Hogy a zala-egerszegi hívek is egyházmegyénkhöz kívánnak tartozni, azt igazolja azon körülmény, hogy a barabásszegi lelkész elnöklete alatt megalakították a fiókegyházat, mit egyházmegyénk örömmel vett tudomásul. A belső somogyi egyházmegyének a káplánok elhelyezésére vonatkozó indítványát közgyűlésünk nem fogadja el, hanem a régi gyakorlat tentartását kívánja. A kerületi jegyzőkönyv 182. p. alatt olvasható egyházfegyelmi javaslatot csekély módosítással helyesli közgyűlésünk. Az igazgató tanácsba egyházmegyénk képviselőjéül ismét Mélt. Chernél György ur választatott meg. A jul. 11-én az esperes mint tanügyi bizottsági elnök elnöklete alatt tartott tanügyi bizottsági ülés jelentését, mely a taűügy terén a haladást constatálja — megnyugvással vette a közgyűlés tudomásul. A kercai, senyeházi és k.-hollósi tanító választások megeró'sitettek; a kercai tanítói fizetés emelése jóváhagyatott; lelkészi értekezlet felállítása s alapszabály kidolgozása ügyében bizottság küldetett ki. Az őrségi tanítói kör a temetéseknél szokásban levő verses búcsúztató eltörlését kérelmezte. A közgyűlés nem tartotta tanácsosnak ezen elavult régi szokásnak eltörlését kimondani, hanem felhívta a tanítói kart, hogy szép módjával igyekezzék a versekben való búcsúztatás helyett a prózában való búcsúztatást megkedveltetni. Egyházmegyénk a mult évben egy régi kegyeletes tartozását is lerótta. Ugyanis Pat hy Mihály őrPzentpéteri volt lelkész az őrségi lelkész-fiuk számára 800 frt alapítványt tett. Az elhunyt alapitványozóuak sirjárá egyházmegyénk közadakozásból díszes síremléket állított; az erre vonatkozó jelentést egyházmegyénk megnyugvással vette tudomásul. Számvevői jelentések, segélykérvények elintézése, segélyek kiosztása és egyéb helyi közönséget érdeklő (összesen 42) ügyek letárgyalása után következett a közebéd, melyet fűszerezett a kedélyes hangulat. Délután pedig a bírósági ügyek (1 fegyelmi és öt közigazgatási) tárgyaltattak. Őrségi. A pápai gyülekzet kérvénye a fötiszteletü egyházkerülethez*). Fötiszteletü egyházkerületi Közgyűlés! Köztudomású dolog, hogy a pápai ev. ref. gyülekezet külső állapota jelenleg semmiképen se felel meg annak a várakozásnak, a mit iránta úgy ősrégi voltánál, mint intelligent áj a és központi helyzeténél fogva nemcsak saját hitsorsaink, de bármely más vallásfelekezethez tartozó jóindulatú emberek is, közel és távol, magukban táplálnak. A kik egészen ismeretlenül jönnek városunkba, egytől eggyig azzal a várakozással jönnek mind, hogy itt, mint a kálvinismus egyik ősi fészkében, egy nagyr egyházkerület központjában, Athenejében, a református templom szép, tágas téren állva, egyik első dísze a városnak és főbüszkesége nemcsak a helyben lakó reformátusoknak, de az egész dunántúli reform, egykázkerületnek. És mi igen természetesnek találjuk, ha nem akarnak hinni a szemeiknek, mikor azt látják, hogy ami templomunk még ma is udvarban rejtőzködik, torony és harangok nélkül. De ha csupán csak az volna a baj, hogy nincs köztéren emelkedő, torony és harangokkal ellátott impozáns templomunk, egyébként azonban jó és a célnak megfelelő volna mindenünk: akkor még igen szencséseknek mondhatnánk magunkat. Ámde nekünk templomunkkal együtt igen szegényes mindenünk. Tanítónk *) A presbyterium határozata, illetőleg kérése folytán közöljük. Szerk.
