Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
- 547 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 548 Ugyanis özv. herceg Odescalchy Gyuláué, szül. gróf Degen felel Schömberg Anna O Excellenciája, a jótékonyságban fáradhatatlan s buzgó vallásosságéi főurnö, ki már mult évben is veje, báró Edelsheim Gyulay Lipót Ő Méltóságával 200 — 200 koronát adományoztak ez egyház közcéljaira, a folyó évben 300 kor. kegyadományával gyarapította a templom-alapot. Dr. Adám Endréné szül. Baranyay Emilia úrnő pedig ugyan e célra 500 kor. alapítvány tett. Segélyeket következő forrásokból nyertünk részint adósságtörlesztésre, részint közcéljainkna : Nyitra várostól 500 kor., közalapi kamatsegély 400 kor. Baldácsy alapból 200 kor. Missiói pénztárból 200 kor. Helyi pénzintézetektől 60 kor. Perselypénz befolyt 158 kor. „Istendicsőségére“ adakozásból 158 kor. Egyházi adófizetők száma 108, a kiktől esedékes volt 3207 kor., befolyt 1875 kor., a mely kissé kedvezőtlen arány abból állott elő, hogy két, nagyobb összeggel adózó vidéki egyháztag nem fizette be már két évi járulékát, azon kivid az ág. ev. vallásuak közül is számosán vonakodaak önként elvállalt kötelezettségeiknek eleget tenni. Pénztári bevételünk a mult évben 5611 kor. Kiadásunk 5601 kor., mely utóbbiból 1642 kor. „Templom alap“ címén elhelyezett tőkésítés. Adósságtörlesztésre fordittatott 920 kor., kamatfizetésre 570 kor. Az egyházi épületben eszközölt átalakítás (hitoktatási helyiség) 532 koronát igényelt. A f. évi háztartás 4332 kor. szükséglet és ugyanannyi fedezettel irányoztatok elő, úgy azonban, hogy a remélt bevételek közé felvétettek teljes összegükben a kérelmezett segélyek. Ugyanazért alázattal kérem a ennventi missiói bizottságot, miszerint a már több Ízben megigért és előjegyzett 600 korona, — többé nem nélkülözhető — segélyt, mely elvégre is aránylag szerény összeg ily fontos missiói pontnak, ha tekintetbe vesszük, hogy hasonló, sőt jelentéktelenebb társai, csupán azért, mivel hivei kevesebb áldozatot hoznak, tetemesen nagyobb segélyt élveznek — megadni kegyeskedjék. Felsorolván immár minden lényeges mozzanatot, mely e missió területén a lefolyt évben mint olyan merült fel, a melvlyel beszámolni tartoztam : azon jó reménynyel fejezem be tiszteletteljes jelentésemet, hogy egyházi hatóságaink minden fokon méltányolni fogják és hathatósan támogatni igyekezetünket, mert csak igy haladhatunk erőről-erőre, nyereségről nyereségre ! Nyitra. Sedivy László, ev. ref. missiói lelkész. Gyűlési tudósítás. A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye 1900 év julius 17—18 napján Csurgón tartott évi rendes közgyűlésén a közgyűlési tagok nagy számban jelentek meg, mintha előre sejtették volna, hogy épen e közgyűlésen szükség lesz mindenkire. Hosszú évek óta nem látott alakok tűntek fel. A közgyűlési tárgysorozat több mint száz számból állott. Épen azért tekintettel a lap szűk terére, csak főbb mozzanataiban emlitem meg azokat. Esperes urnák az egyházmegye bel és küléletét, a valláserkölcsi élet és anyagi viszonyok minden legkisebb mozzanatát híven felölelő terjedelmes jelentését a közgyűlés tudomá'ul vette s az intézkedést igénylő pontokra következő határozatokat hozta : Minden kint levő követelés, hátralék nov. 1. után behajtandó. A Kármán-féle alap — mivel miss, célra adatott a daruvári egyház számára — a kér. pénztárba áttétetik további kezelés végett. Mivel az egyházmegye és kér. járulékok nem aránylagosan voltak kivetve s néhol a lélekszára is apadt, bizottság küldetett ki ezen járulékoknak arányosan kivetése céljából. Körfelügyelők fuvardijai ezután az egyházmegyei pénztárból fizettetnek. Matolcsy István és neje Németh Hermin 1000 koronás alapítványa a tápintézet javára örvendetes tudomásul vétetett s érte köszönet szavaztatott. A presbyteri tisztet el nem fogadókkal szemben a birság mellőztetik. Lábod és Balhás egyházak ellen — az erdő-alapi pénzért ügyész perre utasittatott. Szabási egyház fegyelmi eljárás terhe alatt utasittatott, hogy az elköltött alapítványokról adóslevelet állítson ki. Ezek után következett esperes urnák az esperesi hivataláról való lemondásának tárgyalása. Mindent vártunk, csak ezt nem; épen akkor a mikor egyházmegyénk kormányzása az elnökség bölcs és erélyes vezetése által szépen kezdett a rendes kerékvágásba visszamenni ; a mikor azon reménynyel biz’attuk magunkat, hogy rövid idő alatt egyházmegyénkben minden téren, mindenek szép renddel és ékesen leszuek; a mikor egyházmegyénknek — bizony az elmúlt években sok vihar által hányt hajója a biztos révpart felé evezett, hogy a csendes kikötőben — talán hosszú időre is — megpihenjen : akkor hangzik fel egyik főkormányzónak ez a mindenkit meglepő és lesújtó szózata: „Én pedig most elhagytuk titeket és eltávozom tőletek.u Huzamos ideig néma csend. Senki sem tudta, a fájdalmas érzetnek behatása alatt, hogy tulajdonképen mit is kellene rá mondani, s utóbb egyszerre minden ajakról felhangzott a bizalmi nyilatkozat kitörése. Mert még volt remény, hogy ha talán olyan ok vezette öt a lemondásra, a melyet megszüntetni tud ily nagy számú tagoknak kérése, teljes bizalmáuak megnyilvánulása : talán a lemondást vissza veszi s azon a helyen,, melyen oly híven és lelkiismeretesen munkálkodott s a vészben és viharban — mintegy sziklafal oly rendületlenül megái t, tovább is megmarad. De ez a reménység is eltűnt, mikor egyházmegyei gondnok ur felszólalt és elmondotta, hog}7 ő vele előzetetesen lett közölve esperes urnák lemondása. O is kérte, hogy ne terjessze elő s maradjon meg egy ideig, de az ő kérésére is az lett a válasz : lemondása visszavonhatlak. Ezek után a közgyűlés nem tehetett mást, mint a lemondást fájó szívvel tudomásul vette és érdemeit esperes urnák jegyzőkönyvben megörökítette. Egyházmegyei gondnok urat pedig megbízta, hogy az egyházkerületi közgyűlésnek jelentse be és az esperesi hivatalra a szavazást rendelje el. Ezek után nyomott hangulattal tárgyaltattak a következő ügyek.
