Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-12 / 32. szám
525 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 520 egyházkerületünkben minden anyaegyházra esnék 28 frt, a mit az egyházak lélekszám arányában is fizethetnének. Igaz, hogy szegény egyházaink amúgy is tül vannak terhelve; de ha a tanítók nyugdijjárulékát fizethetik, miért ne fizethetnék a lelkészekét is ? Legcélszerűbbnek tartanám azonban az első módot, mely szerint a nyugdijat teljesen az állam fizetné. Arra pedig gondolni sem lehet, hogy a nyugdíj-intézetet a szegény lelkészek saját zsebjükből létesítsék. Ez az én szerény véleményem. Ennyit voltam bátor lelkésztársaim előtt elmondani a lelkészi nyugdíjra vonatkozólag. Szóljanak hozzá a tárgyhoz. S ha valaki más valami életrevaló megoldási módot tud, én a magam részéről szívesen hozzájárulok. Most pedig köszönöm szives türelmüket. A tárgy felett élénk eszmecsere indult meg. Abban nem volt nézeteltérés, hogy a nyugdíj intézet szükséges, mert hiszen, mint az előadó bebizonyította, egy munkaképtelen lelkész, még káplántartás mellett is, nem hasznára, hanem kárára van egyházának : de különbözők voltak a vélemények a felállítás lehetősége és módjára nézve. Mindenesetre nagy hiba volt, hogy midőn az erdélyi egyházkerület 1896 körül a nyugdij-intézet felállítását kérte, a konvent a kérelmet elutasitotta, pedig most a congrua-törvény a lelkészek válláról nagy részben levenné a terhet. Megállapodás mégis az lett, hogy a felállítás szükséges. Hozzájárulhatnának pedig a felállításhoz az egyet, közalap, az egyes egyházak s a lelkészek, illetve^ a congrua törvény alapján az állam. Szemelvények a nagyszombati prof. egyházak múltjából; Stelczer János Károly „Gesichtliche Darstellung der sehr merkwürdigen Schicksale und Glaubenskämpfe der ev. Kircliengemeinden, sowohl Augsb. als Helv. Confession in der königl. Freistadt Tirnau in Ungarn“ cimü müvéből. (Folytatás.) 6. Az ágostai evang. templom, papiak és iskola építése a felső Jakab utcában. Meglehet, hogy Nagyszombatban az evang. vallást követők sorsának első korszaka (értsd a Habsburg ház első királyának uralkodása alatti időt) nem egészen világos előttüuk és csak részleteket közölheitü ík, azomban II. Mátyás dicsősséges uralkodásától kezdve, kinek oldala mellett az evang. nádorok Ulésházy és Thurzó állottak é3 a mely időben a felső Jakab utcai ágostai ev. templom építtetett, egészen határozott és okmányokon alapuló képet ismertünk. A midőn ugyanis a nagyszombati evangélikusok a legfelsőbb helyen, valamint az országgyűlésen is eredménytelenül léptek fel templomuk, iskoláik, telkeik és alapítványaik igazságtalan elvétele miatt: belátták, hogy saját erejükre és áldozatkészségükre hagyattak, tehát, hogy Istent lélekben és igazságban, legbensőbb meggyőződésük szerint imádhassák, az ág. hitv. evangélikusok a felső Jakab utcában, két egymásmelleit levő s másfél telket magában foglaló házat vettek vagy nyertek, hol kezdetben inkább csak magán istenitiszteleteiket gyakorolták és gyermekeiket tanították, majd pedig ellenségeiknek minden pro testál á.-a dacára is egy szép, barátságos és tágas templomot építtettek torony és harangokkal e'látva, a többi helyiségeket pedig papiak és iskolává alakítottak át. Ezen templom, melyet a s-eutháromság egy Istennek ajánlottak és a melyben mind a három hazai nyelven tartottak istenitiszteletet 1015-ben készült el, melyet a Függelék 36. száma alatti okmány minden kétségen felyül bizonyít. Később a templom telkének adómentességét is engedélyezték. Oh ! mily leírhatatlan nagy lehetett ezen lelkesült keresztyének öröme, művök szemlélésén ! Azomban fájdalom ! ezen öröm mihamarább, de hála Istennek, csak rövid időre zavartatott meg. Alig szenderült ugyanis Mátyás király jobblétre : a jezsuiták barátja és növendéke II. Ferdinánd lépett a trónra, mikor tőlük ezen szenthely (először) elvétetett, melyet nem aunyira a pozsonyi országgyűlésen tett óvás és beadott Írásbeli éles panaszok, mint inkább Bethlen diadal zászlója által nyertek vissza és a melyben ezután egy félszázadon keresztül békességben tisztelték az Istent, mikor ennek lefolyásával egy irtóz tató tűzvész örömöt és békét egyiránt megzavart. 7. Az 16G6. évi tűzvész. Ugyanezen évben, midőn Európa egyik legnagyobb fővárosában Londonban, egy történelmileg feljegyzett tűzvész pusztított, hol 13.M0 ház esett a fékevesztett elem áldozatául, Nagyszombat is juuius 21-én csaknem teljesen hamuba döntetett. Ezen szomorú esemény eltörölhetetlen lángbetükkel van a város évkönyveiben feljegyezve. Templomuak, paplakunk és iskolánk mind romba dőltekugyannyira, hogy csak a puszta falak maradtak meg. Képzelhetjük azon kéztördelést, jajveszékelést, azon köuynyeket, melyek ezen forró küzdelmek és nagy anyagi áldozatok mellett fólépült szeutegyház elvesztése miatt keletkeztek. Tehát nem csak az ellenséges emberi szellem, hanem a felbőszült elem is összeesküdött ezen jámbor keresztyének ellen. Ezen irtózatos tűzvészt egy festő az utókor számára maradandó emlékül lerajzolta, a mely megvan a helybeli ferencrendüek zárdájában, s a mely festményről a város emlékezetre méltó történelmi eseményeit tanulmányozó s a község érdekeit buzgón előmozdító városi könyvelő Németh Ferenc 1866 szept. havában a 200 éves mult emlékezetére fényképeket készittetetr, melyeu az egykori evang. templom, a melyből — mint később látni lógjuk — kő kövön nem maradt égő állapotban tisztán látható. Mind ennek dacára azonban ezen, oly nagy próbáltatásokon keresztül ment gyülekezet vallásszabadsága és ereje nem törött meg, hanem hozzákezdtek az építéshez és jóllehet azt ellenségeik mindenképpen meggátolni igyekeztek: 1671 kezdetén mégis készen állott az épület. 8. A helvét hitvallású ev. testvérek templomának felépítése az Alsó-Patak utcában és annak sorsa. Mint már a 2-bm említettük a helv. hitv. evangélikusok részére Bethlen Gábornak Pozsonyban 1619 dec. 20-án kiadott rendelete folytán a jezsuitáknak szent Jánosról nevezett temploma rendeztetett be. Ennek birtokában azonban valószínűleg csak időnként a most nevezett fejedelem mindenkori megjelenése után lehettek, mivel 32*
