Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-05 / 31. szám
511 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 512 Ezen protestálás folytán felbőszülve ismételt parancsot adott a püspök az ajtó kinyitásán működő lakatosnak — ki jóllehet az ő vallásukon levő volt, ezt még sem szívesen tette, avval mentette magát, hogy a lakat művésziesen van készítve, tehát nem képes oly gyorsan felnyitni — hogy azonnal nyissa fel, külömben meghallja büntetését : mire ez látván a komoly fellépést, végre az ajtót kinyitotta. Erie azután az egész sereg berohant, de mivel már éjjel volt, lepecsételték a templomot. Másnap misét tartottak benne, kettőnknek pedig, t i. nekem és Istenben boldogult Winkler Jakab Eülöp collegámnak megparancsolták, hogy nyolc napon belül a városból kitakarodjunk, így tehát Jézus örömünket szomorúságra változtatta, mert a hová nézett vagy ment az ember, mindenütt csak sirást s jajgatást hallhatott. Ezen idő alatt, a fent nevezett Pongrácz püspök közülünk az egyiket is, a másikat is magához hivatta, kihez két patronusunk által kisérve el mentünk és ott pompás előmenetelre való nagyszerű ígéreteket tett azon esetre, ha a kath. vallásra áttérünk. Mi azomban ezt szépen megköszöntük és azt válaszoltuk, hegy üdvözítő vallásunkról megvagyunk győződve s ebben kívánunk élni és halni, Azzal elbocsátott bennünket, azt mondván: Mivel az ajánlott kegyelmet elfogadni nem akarjuk, tehát jövő szombat estig a legnagyobb büntetés terhe alatt a városból eltávozzunk. Ennélfogva hallgatóink és sok ezer könnyek kísérete mellett elindultunk és még az nap éjjelén Modorra értünk, mely város szívesen és készséggel fogadott bennünket és jó ideig fával és élelemmel is ellátott.“ Ezt írja Pilarik ! Ki ne gerjedne fel ezen egyszerű, de hű és igaz elbeszélés közben az ellenség vallási fanatizmusa felett és kinek ne jutna eszébe a püspök tettetett határozatlanságán Ponczius Pilátus hasonló cselekedete Y ! Kinek szivére ne hatna fájdalmasan az asszonyok s leányok jajgatása és sírása ?! Kit ne ragadna a legfőbb tiszteletre az Isten igéjét hirdetők jellemszilárdsága, kik a legfényesebb Ígéreteknek is ellentálltak s inkább száműzetésbe mentek nejeik és gyermekeikkel, csakhogy vallásukat megtarthassák ! Megjegyzendő még, hogy a király beleegyezésével elvett templom, papiak és iskola, valamint a hozzátartozó szántóföldek és egyéb haszonélvezeti jogok, a helybeli elöljáróság által a pannonhalmi szent Benedekrendü papoknak adatott át. Ez ellen az evang. gyülekezet felebbezett Ö Felségéhez és kérte a tőle erőszakkal elvett templom és hozzátartozó ingatlanok visszaadását, de természetesen eredménytelenül. (Folyt, köv.) Thúry Etele. Értesítő a dunántúli ev. fej. egyházkerület leánynevelö intézetéről. Pápán, 1899—1900. (Folytatás.) Az egyházkerületi leánynevelő-intézetnek — egész berendezésére és házi rendjére vonatkozólag a következők nyújtanak részletes tájékozást. Az intézeti helyiség. A növelde a város egyik legszebb terén, a színháztéren van elhelyezve. A modern nevelési és egészségügyi követelményeknek megfelelően berendezett épületben az ebédlő-, társalgó-, háló-termekül szolgáló szobák tágas, kitűnő levegőjű helyiségek s kiváló előnyéül szolgálnák az épületnek széles, az egész épület mentén végigfutó zárt folyosói, térés, egy oldalról a szabadra néző udvara s nagy kiterjedésű parkja és házi kertje, melyeket a nyáron kellemes fürdőhelyül szolgáló Tapolca folyó szel át. A szobák oly módon vannak egymással összekötve, hogy a növendékek feletti felügyeletgyakorlás még ezek nag3robb száma mellett is lehető légyen, de másfelől úgy könnyebb, mint súlyosabb betegség esetére külön, megfelelően berendezett és kellően izolált szobák állanak rendelkezésre. Az intézet összes helyiségeit, a háló-, mosdó-, fürdőszobákat stb. a most kiépített vízvezeték látja el, mely egyúttal ivóvízül a legegészségesebb forrásvizet szolgáltatja. Az intézeti parkon és kerten kívül nyitva áll a növendékek előtt a nagyki terjedésű gyönyörű várkert is, mely a legkellemesebb s egészségesebb sétahelyül szolgál. Tanítás és nevelés. Mivel a növelde mellett egyelőre külön felsőbb leányiskolái tanfolyam berendezve nincs, aminek felállítása azonben már az 1901. év őszére csaknem teljesen bizonyos : a növendékek koruk s illetve végzett tanulmányaik szerint az ev. ref. elemi és az állami polgári leányiskolát vehetik igénybe. A közlekedés a két tanintézet helyiségéig még télen is a legkényelmesebb, a mennyiben azok mindegyikéhez széles aszfaltjárda vezet. A polgári leányiskolának teljesen modern, a tanügyi összes követelményeknek megfelelő épülete a növeldei helyiséghez közel esik s a jelen tanévben a tanítás már a díszes uj helyiségben történt. A nyilvános tanintézeteket látogató növendékek nevelőnői felügyelet alatt menuek az iskolahelyiségekbe és vissza. A növendékek előkészítő és korrepetáló oktatásban részesülnek, a helyes tanulásmódra rávezettetnek s azon tárgyakból, melyek csak részletesebb foglalkozás utján sajátathatók el, minők a nyelvek, a mennyiség- és természettan, az iskolai tanítást kiegészítő oktatást és gyakorlást nyernek. Mintegy a rendszeres oktatás kiegészítő részének tekinthetők a levélirás és az olvasás. A levélírás minden héten egy napon, nevelőnői felügyelet mellett történik, olyképpen, hogy a növendékek fogalmazványait, melyeket teljesen önállóan készítenek, a nevelőnő átnézi és az abban előforduló helyesírási, alak vagy irály tani hibákra a gyermekeket figyelmezteti s illetve azokat lehetőleg magokkal a gyermekekkel keresteti fel és igazittatja ki. Olvasmányokul pedig részint szórakoztató tartalmú, de mindig tanulságos könyvek, részint pedig gyermek és serdülő lánykáknak alkalmas Lapok szolgálnak, melyekkel az intézet látja el a növendékeket. Kiváló gondot fordít az intézet a kézimunkákban való jártasság és ügyesség elsajátítására s e tekintetben a szülék kívánalmának minden tekintetben igyekszik megfelelni. Éppen ezért nem elégszik meg a tanintézetben kiszabott kézimunka-anyag feldolgozásával, hanem a mellett, hogy annak lehető jól elvégzésére felügyel, mindennemű
